Azért jöttem, hogy megvédjem a hazámat

Bár a liberális Guy Verhofstadt például már Kossuth téri könyvégetéseket is vizionált, Orbán Viktor higgadtan és érthetően védte meg a magyar álláspontot Brüsszelben. A felsőoktatási törvény módosítása és az ügynökszervezetek átláthatóságát célzó javaslat kapcsán főként a George Soroshoz köthető képviselők támadták hazánkat.

Magyarország témájával kezdődött az Európai Parlament múlt szerdai plenáris ülése. A bő másfél órás vitát Frans Timmermans bizottsági alelnök bevezetője nyitotta meg – előzőleg a képviselők megszavazták, hogy az uniós parlament, még májusban, fogadjon el egy állásfoglalást a magyar jogállamiság helyzetéről –, aki egyebek mellett arról beszélt: a felsőoktatási törvény módosítását „sokan úgy látják, mint egy próbálkozást arra, hogy bezárassák a Közép-európai Egyetemet, amely egy koronaékszer a megosztottság utáni egységes Európában”. Hozzátette, az Európai Bizottság elemzése megerősítette ezeket az aggályokat, ezért kötelezettségszegési eljárást indítanak. Erről hivatalos levelet küldtek a magyar kormánynak, amire egy hónapon belül várják a választ. Kitért az NGO-kat (úgynevezett civil szervezeteket) érintő törvényjavaslatra is, sajnálatosnak nevezett minden olyan lépést, amelynek célja, hogy „elvonja a levegőt” a civil szervezetektől. Részletesen beszélt a nemzeti konzultációról – szerinte az Európai Unió nem „Brüsszelről” szól, hanem egy olyan közös projekt, amelyet a tagállamok terveztek meg és irányítanak demokratikus döntések alapján –, amiben, úgy vélte, sok olyan állítás van, amit helyre kell tenni. Ugyanakkor bevezetője zárásaként megköszönte Orbán Viktornak, hogy részt vesz a vitában, mert a nézetkülönbségeket „párbeszéddel kell feloldani”.

Jár a méltányosság

A magyar miniszterelnök felszólalása elején arról beszélt: a demokrácia érvelés­alapú, és az Európai Uniónak is ez adja az erkölcsi alapját. Mint mondta, meggyőződése, hogy mindig jobb döntések születnek, ha azok vitából, és nem egyoldalú kinyilatkoztatásokból származnak. Emlékeztetett, az előző Európai Parlament Magyarországról szóló határozatai nem állták ki az igazság próbáját, példaként említve a Tavares-jelentés „látványos és kínos kudarcát”.

– Önök tudhatják, hogy mi, magyarok sosem adjuk fel a küzdelmet. A józan ész erejét próbálom alkalmazni a mai vitában is – mondta Orbán Viktor. – Tudom, hogy Magyarország ereje, mérete, súlya jóval kisebb, mint az önöké, és kisebb, mint a Magyarországot támadó Soros György amerikai pénzügyi spekulánsé, aki bár európai emberek millióinak életét tette tönkre pénzügyi spekulációival, akit Magyarországon megbüntettek spekulációi miatt, és aki az eurónak is ellensége, mégis olyan nagy becsben áll itt, hogy az Európai Unió legfelsőbb vezetői fogadják őt. De ez nem ok arra, hogy valótlanságok alapján elítéljenek bennünket, mert a méltányosság nem országméret függvénye. Tisztelt Ház! Azért jöttem, hogy a vitában megvédjem a hazámat.

A magyar miniszterelnök ezután beszélt az elmúlt évek sikereiről, így a munkahelyteremtésről, az államadósság csökkentéséről, az alacsony költségvetési hiányról és a kedvező gazdasági növekedési adatokról.

– Elterjedt az a hír, hogy a magyar kormány törvénnyel bezárta Soros György amerikai pénzügyi spekuláns Budapesten működő magánegyetemét. Ennek az egyetemnek a rektora az intézmény oktatóinak és hallgatóinak azt írta: „Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a Közép-európai Egyetem létét nem veszélyezteti semmi, az egyetem minden körülmények között folytatja működését” – folytatta Orbán Viktor. – Ez a vád tehát alaptalan. A helyzet abszurd. Olyan, mint amikor gyilkossággal vádolnak meg valakit, el is ítélik, miközben az állítólagos bűncselekmény áldozata él és virul. Sőt, maga is mutogat az elítéltre gyilkost kiáltozva – mondta, hozzátéve, a valóság az, hogy az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás 28 Magyarországon működő külföldi egyetemet érint, és nem tesz mást, mint „egységesíti a rájuk vonatkozó szabályozást, bezárja a visszaélések lehetőségét, átláthatóságot követel”.

A kormányfő – a Nemzeti Konzultációval kapcsolatban – hangsúlyozta: Magyarország, a magyar kormány elkötelezettsége az Európai Unió irányában nem megkérdőjelezhető, a magyar politika az elmúlt harminc évben erre az alapra építkezett.

– Ugyanakkor, tisztelt hölgyek és urak, számos tekintetben elégedetlenek vagyunk az unió működésével. A kritikákat azért fogalmazzuk meg, mert szeretnénk a hibákat kiküszöbölni, szeretnénk az EU-t megreformálni. Meggyőződésem, a polgárok bizalmát az európai intézmények iránt csak úgy tudjuk visszaszerezni, ha mindent megteszünk a rossz, az alacsony hatékonyságú működés okainak a felszámolására – fogalmazott a kormányfő. – A terápiához világos diagnózis, a bajok megnevezése szükséges. Én személy szerint is, de mi, magyarok úgy általában szeretjük az egyenes beszédet. Mi világosan, egyértelműen fogalmazunk, hogy mindenki megértse, még akkor is, ha tudjuk, hogy ez nem mindenkinek tetszik. Bennünket meg a gúzsba kötött, a dolgok megnevezésére alkalmatlanná tett politikai nyelvezet irritál, ami az európai közéletben manapság elharapódzott. De nem hiszem, hogy az EU 28 országában azonos vérmérséklet és vitastílus lenne elvárható. Éppen ettől találom izgalmasnak, és éppen ezért kedvelem az európai politikai kultúrát. Ha lebontják a velünk szemben táplált előítéleteket, felüdítő, innovatív és kreatív politikai gondolkodásra fognak bukkanni.

Orbán Viktor elmondta: a nemzeti konzultációs kérdőíven feltett három ügyben a magyar kormány alapállása ellentétes a bizottság szándékaival. Világos az álláspontjuk, nem szeretnék és nem tartják az uniós alapító szerződésekkel összeegyeztethetőnek, hogy kötelezően telepítsenek be hazánkba migránsokat.

– Fontos információ, hogy Soros György és NGO-i évente egymillió migránst akarnak az EU-ba szállítani. Ezt a programot nyilvánosan meghirdette és pénzügyi kölcsönt is kínált hozzá. Mi ezt elutasítjuk – mondta, hozzátéve, nem szeretnék azt sem, ha elveszne a közüzemi díjak, a rezsi eddigi nemzeti hatóságiár-megállapítási joga, nem szeretnék, ha az adómegállapítás jelenleg nemzeti hatáskörben levő joga az unióra szállna, valamint nem értik, miért bírálja rendre a bizottság a magyar közmunkarendszert. – A mi Európa-víziónk erős tagországok erős Európájára épül. Egy ilyen Európában a tagországok viselik, és nem elhárítják a felelősséget. Felelősséget az államadósságért, a költségvetésért és a határvédelemért.

Ezután kitért a nem kormányzati szervezeteket érintő törvényjavaslatra is.

– A most tárgyalt magyar tervezet az amerikai mintát veszi át. Az unió több országában, és ha jól tudom, a Pieper-jelentés keretében itt, a parlamentben is foglalkoznak azzal a bonyolult kérdéssel, hogy miként lehet a demokratikus döntéshozatalt befolyásolni akaró, tőkeerős külső lobbik működését mindenki számára átláthatóvá tenni. A magyar törvény az átláthatóság, a transzparencia elvére épít. Nem akarunk mást, mint azt, hogy az NGO-król tudni lehessen, milyen pénz és érdek áll mögöttük. Ez nem csorbítja azt az alkotmányos jogukat, hogy a hangjukat hallassák, érdekeiket képviselhessék, és szabadon szerveződjenek – mondta Orbán Viktor. – Magyarország büszke ország. A magyarok mindig is Európa fontos, az európai keresztény értékrend iránt elkötelezett nemzetének tartották magukat, és bele akartak szólni a rájuk vonatkozó döntésekbe. Kormányom Magyarországon azért dolgozik, hogy Magyarország Európai Unió melletti elkötelezettsége erősödjék. Munkánk sikeres. Az EU támogatottsága a tagállamok között a legnagyobb, 70 százalék feletti. Erre büszkék vagyunk. Higgyék el, az emberek csak akkor támogatják az Európai Uniót, ha az fair és nyílt vitákra épül, és képes beismerni, hogy időnként reformra szorul. Mi mindig megadtunk önöknek a tiszteletet. Kérem, ha Magyarországról van szó, legyenek kritikusak az előítéletekkel szemben, ragaszkodjanak az igazsághoz és mindig mérjenek egyenlő mércével. Csak így lehetünk mi valamennyien méltóak az európai névre.

CEU és könyvégetés

A magyar miniszterelnök felszólalását a frakcióvezetők és képviselők hozzászólásai követték. A Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt képviselőcsoportját vezető Manfred Weber egyrészről arról beszélt: az elmúlt 25 évben a CEU két diplomát adott ki Budapesten, a magyar diákok ennek előnyét élvezték, s nem érti, miért veszik el ezt az előnyt az egyetemtől. Szerinte a CEU „a munkáját végzi”, épp ezért az Európai Bizottság által javasolt módosítások megfontolására kérte a felsőoktatási törvény kapcsán Orbán Viktort. Emellett pedig Weber az unió elleni hangulatkeltésnek nevezte a nemzeti konzultációs kérdőívet. Másfelől azonban arról is beszélt: nem érti, az EP zöld frakciója miért kritizálja, hogy a magyar kormány tudni akarja, ki támogatja az országban működő civil szervezeteket, hiszen éppen a zöldek szoktak átláthatóságot követelni Brüsszelben. Pozitívumként említette azt is, hogy Orbán Viktor mindig részt vett a vitában, mindig reagált és sokszor változtatásokat eszközölt, míg például a romániai korrupcióról szóló vitára az ottani szocialista miniszterelnök nem jött el. Ennek kapcsán pedig felszólította az európai szociáldemokrata frakciót, hogy „ne mérjenek kettős mércével”.

Jóval indulatosabb volt a szocialista képviselőcsoportot vezető Gianni Pittella, aki szerint a magyar kormányfő hazudik, amikor azt állítja, hogy a CEU-ügyben egy amerikai pénzügyi spekuláns érdekeit védi az Európai Parlament. Szerinte azon hallgatókat védelmezik, akik nem akarják, hogy megfosszák őket egy kiváló egyetemtől és annak képzéseitől. De kritizálta a magyar kormányt az NGO-kat érintő törvényjavaslat és a menekültek áthelyezésének elutasítása miatt is, utóbbi kapcsán azt mondta: azzal, hogy Magyarország visszautasította a menekültek áthelyezését, úgy viselkedik, mintha az Európai Unión kívül állna, az előnyök mellett ugyanis meg kell osztani a terheket, az együttélés kötelezettségeit is.

Rajta is túltett a liberálisokat vezető Guy Verhofstadt, aki szerint Orbán Viktor „eldobta demokratikus elveit”, nyíltan kimondja, hogy illiberális államot épít. Szerinte a miniszterelnök „zaklatja a civil szervezeteket, elüldözi a kritikus médiumokat, falakat épít, vissza akarja állítani a halálbüntetést a hazájában, és most úgy döntött, bezár egy egyetemet”.

– A kérdésem az, milyen messzire megy el? Mi a következő lépés? Könyveket fognak égetni a Parlament előtti Kossuth téren? Az a következő lépés? Mondjuk Kertész könyveit? Vagy Konrád könyveit? Vagy az egyik kedvenc magyar íróm, Márai Sándor könyveit? – idézte meg a szerencsésen kimúlt SZDSZ és a Demokratikus Charta szellemét a liberális politikus.

Soros szövetségesei

Voltak persze olyanok is többen, akik kiálltak Magyarország mellett. Így például Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája képviselőcsoport elnöke, a brit Nigel Farage, vagy az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció részéről a lengyel Zdzislaw Krasnodebski, aki arról beszélt, a CEU-nak egyértelmű ideológiai profilja van, és alapítója, George Soros, politikai ambíciókkal rendelkezik. A lengyel politikus elutasított minden olyan vitát, aminek során egy országot próbálnak meg pellengérre állítani.

Matteo Salvini, az olasz Északi Liga vezetője, a Nemzetek és Szabadság Európája képviselőcsoport tagja arról beszélt: amíg Európában ötszázmillió embert „marionettbábuk” kormányoznak, amíg a terroristák vért ontanak a kontinensen, addig az Európai Parlament azzal foglalkozik, hogy Magyarország ellen eljárást kezdjen. Azt javasolta, Orbán Viktor legyen kemény, foglalkozzon továbbra is az álmenekültekkel és George Soros milliárdjaival. Felvetette, hogy Soros talán nemcsak álmenekülteket pénzel, hanem egyes EP-képviselőket és bizottsági tagokat is.

Az EP-vitával kapcsolatban érdekesség, hogy mint a Nézőpont Intézet elemzője, Deák Dániel blogbejegyzésében rámutatott: a felszólaló huszonöt képviselő közül tizenhat biztosította támogatásáról Soros egyetemét, közülük pedig tizenketten (!) szerepelnek azon a 2016-ban kiszivárgott listán, amely a Nyílt Társadalom Alapítványok szempontjából „megbízható szövetségeseknek” tartott képviselők nevét tartalmazta. Az EP 751 tagjából 226 számít ilyennek.

Ami pedig a jó néhány szintén felszólaló magyar politikust illeti, a néppártiak támogatták, a balliberálisok természetesen támadták Magyarországot. A két jobbikos megszólaló hangneme viszont jelentősen eltért: míg Morvai Krisztina arról beszélt, hogy a szabadság hívószavával, árukapcsolással akarják eladni Magyarországnak a tömeges migrációt, a „menekültek” befogadását, addig Balczó Zoltán azt mondta: „a CEU működésének ellehetetlenítését a kormány olyan hatalmi önkénnyel akarja elérni, ami elfogadhatatlan precedenst teremtene”.

Mi az illiberális demokrácia?

Viszonválaszában Orbán Viktor több felszólalásra is reagált. Pittellának azt mondta: a migránsok nem Magyarországra akarnak menni, hanem hazánkon keresztül Ausztriába, Németországba és Svédországba, így mi ezeket az államokat védjük.

– Valójában mi a schengeni szerződést tartjuk be, és furcsállom, hogy ön mint európai parlamenti képviselő azért támadja meg Magyarországot, mert Magyarország betartja a schengeni szerződést – tette hozzá a miniszterelnök. – Az illegális bevándorlást meg kell állítani, a különválogatást menekültek és migránsok között az Európai Unió területén kívül kell elvégezni, és a bajba jutott embereknek oda kell vinni a segítséget, ahol a baj van, és nem a bajba jutott embereket kell behozni az Európai Unióba. Ki nem hajtja végre az áthelyezéseket? Tíz százaléknál kevesebbet relokáltak. Nem Magyarország volt az, aki ebben nem vett részt, az csak ezer embert érintett. A megadott keretszámnak tíz százalékát sikerült áthelyezni! Nyilvánvaló, hogy az áthelyezésre épülő, a kötelező kvótára épülő politika megbukott.

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy az a pénz, amit Magyarország az Európai Uniótól kap, nem könyöradomány. Hangsúlyozta: a kohéziós politikával mindenki jól jár, azok is keresnek rajta, akik adják a pénzt, „nem is keveset, beszéljünk erről nyíltan”.

– És végezetül az illiberális demokráciáról is kell mondanom egy szót, hiszen önök ezt szóba hozták. Úgy van az, hogy Közép-Európában azt gondolják, hogyha a liberálisok nem nyernek, vagy nem részei a kormánynak, akkor nincsen demokrácia. Ebből elegünk van! Az igazság az, hogy mi azt gondoljuk, hogyha nem a liberálisok nyernek, attól még lehet demokrácia. Az illiberális demokrácia az, amikor nem a liberálisok nyernek – zárta szavait Magyarország miniszterelnöke.

Van Soros-hálózat

Boros Bánk Levente, a Médianéző igazgatója szerint a múlt szerdai vita lefolyása, hangneme hasonló volt a korábbiakhoz, mindenki a szerepének megfelelően viselkedett. A politológus úgy látja, jelen pillanatban nincs reális esélye annak az ellenzéki sajtóban hetek óta lebegtetett forgatókönyvnek, miszerint a Fideszt kizárhatják az Európai Néppártból, s nem véletlen, hogy a vitáról visszafogott beszámolók születtek ezen médiumokban.

– Ez egyrészt azt erősíti, hogy nem jött be az ő forgatókönyvük, másrészt pedig Orbán Viktor jól szerepelt, így nem nagyon tudnak fogást találni rajta – mondta a Demokratának Boros Bánk Levente. – Miután Magyarországon nem tudnak célt érni, az ellenzéki sajtónak, a Soros által finanszírozott internetes portáloknak nyilván az lenne a legjobb, hogyha minél nagyobb botrányt tudnának generálni Európában. Azzal például nyilvánvalóan gyengíthetnék a kormányt, ha elérnék, hogy tényleg felmerüljön a Néppártból való kizárás lehetősége. Orbán Viktor viszont a magyarországi közegből messze kiemelkedő politikus, így valószínűleg pontosan tudja, mit és miért csinál, s ennek milyen következményei lehetnek. Így a kizárás bedobása most inkább csak hisztériakeltés, mint tényleges veszély a Fideszre nézve.

A Médianéző igazgatója szerint érthető, hogy az ügynökszervezetek átláthatóságát célzó elképzelések jóval kevesebb kritikát kaptak, mint a CEU-t érintő törvény és a Nemzeti konzultáció. Ugyanis az egyes országok, intézmények életébe történő beavatkozási kísérletek európai, illetve nemzetközi szinten is problémát jelentenek, így ezek a kérdések már korábban is felmerültek az unióban. A felsőoktatási törvény módosítása kapcsán viszont a hazánkat bíráló politikusok felültek arra a Magyarországról induló kampányra, amely azt sulykolja, hogy ez a szabályozás csak egyetlen intézményről, a Közép-európai Egyetemről szól.

– Eddig a magyarországi, Soros által támogatott szervezetek és médiumok igyekeztek cáfolni, hogy lenne nemzetközi Soros-hálózat. De ez a vita, majd az azt követő brüsszeli Soros-látogatás gyakorlatilag bebizonyította, hogy létezik ez a hálózat, nemcsak Magyarországon, hanem Brüsszelben is. Hiszen a plenáris ülésen a Sorostól függő, vagy vele valamilyen kapcsolatban álló politikusok játszottak igazán aktív szerepet, Sorost pedig a legmagasabb szinten fogadták az unióban. Ha egy magyar milliárdos, vagy egy magyar egyetem rektora vitába keveredne a kormánnyal, vajon Juncker személyesen tárgyalna vele? Tartana vitát az ügyről plenáris ülésen az Európai Parlament? Valószínűleg nem – fogalmazott Boros Bánk Levente.

A politológus szerint nem véletlen, hogy bár a külföldről támogatott ügynökszervezetek régóta aktívak hazánkban, mostanában robbant ki az NGO-król szóló vita. A migráció ugyanis olyan súlyú kérdés, amelynek kapcsán a kabinet már nem tartotta megengedhetőnek, hogy a külföldi finanszírozású, az illegális bevándorlás megállítása ügyében ellenérdekelt szervezetek folyamatosan támadják a kormányt és a kormánytöbbséget. Másrészt pedig, mivel a második és harmadik Orbán-kormány rendbe tette az országot, például megszabadultunk az IMF és a Világbank hitelétől, betartjuk az uniós hiánycélt, ráadásul sikeresen védjük meg a határainkat, ezzel hazánk olyan helyzetbe került, hogy határozott kritikát fogalmazhat meg akár a Soros-szervezetekkel szemben is, felléphet a külső befolyásolási törekvések ellen.

– Ez a vita csak erősebb lesz a következő hónapokban, az érintett szervezetek folyamatos nyomás alatt fogják tartani a kormányt, mivel érzik a lebukás veszélyét. Értelemszerűen a választásokon is abban lesznek érdekeltek, hogy gyengítsék a kormánypártokat, s valamelyik ellenzéki formációt juttassák hatalomra – tette hozzá Boros Bánk Levente.

Bándy Péter