Szép jövő lenne: minden ház tetején napelem. Egyelőre ez a gazdagok kiváltságának tűnik, pedig egyre inkább megfizethető: a rendszer 8-10 éven belül megtérül, és utána húsz-harminc évig ingyen ad áramot. Az Ikea már árul paneleket Nyugat-Európában és Lengyelországban, Magyarországon pedig díjnyertes startupok, fiatal mérnökök ráznák fel a szektort.

Fotó: http://www.shutterstock.com/illusztráció

Hazánkban a napelemes rendszer azért éri meg, mert az elektromos hálózatot energiatárolásra is használhatjuk. Amikor nyáron felesleget termelünk, betápláljuk, amikor hiányunk van, díjmentesen kivehetjük. Ennek megfelelően tehát akkora kapacitásra van szükségünk, amely főleg májustól augusztusig tud annyi áramot termelni, hogy az év egészében nullára jöjjön ki a villanyszámla.


Havi húszezres megtakarításból

A banki termékek összehasonlításával foglalkozó Bankmonitor számításai szerint a lakáskasszákhoz adott harmincszázalékos állami támogatással nyolc év alatt megtérülhet egy napelemes befektetés. A szakmai tapasztalatok szerint Magyarországon egy 1 kW-os teljesítményű napelem egy év alatt átlagosan 1100 kWh elektromosságot állít elő (a délebbi országrészekben 1300 kWh-ot is). Egy átlagos család áramfogyasztása 4000 kWh évente, amit eszerint egy 3,64 kW-s rendszer képes kiszolgálni. Ennek telepítése mindent beleértve körülbelül 1,6 millió forintba kerül, amelyből a legnagyobb tételt a napelemek adják, viszont a hálózati csatlakozást biztosító inverter is jelentősebb összeg, míg a tartószerkezet és a védelmi berendezések kisebb költséget jelentenek.

Havi 20 ezer forintot vállalva 5 év alatt összegyűlik a megtakarítás (1,2 millió önerő + 400 ezer állami támogatás), majd nyolc év alatt megtérül a villanyszámlán, ugyanis a 4000 kWh-s fogyasztás az aktuális normál áramárral számolva évente 150 ezer forint kiadást jelent, vagyis havi alapon kicsivel több, mint 12 ezret spórolunk meg a napelemmel. A harmincszázalékos állami támogatás igénybevétele nélkül 10-11 év lenne a megtérülés.

A számok persze az évek során változhatnak pozitív és negatív irányba is: például a villany ára nőhet, akkor a befektetés hamarabb térül meg. S persze változhatnak a napelemes támogatások, illetve az adók is. A cellák élettartama egyébként 30-40 év, a gyártók 25 év garanciát szoktak vállalni a berendezésre, illetve arra, hogy az üzemidő alatt nem csökken a hatásfok 80 százalék alá.

A rendszert működtetni egyszerű, az automatikus, monitoring segédeszközök folyamatosan tájékoztatnak az energiatermelés és -felhasználás állapotáról, maga a berendezés nem karbantartásigényes, de természetesen érdemes időközönként megtisztítani a napelemtáblákat, és évente egyszer szakemberrel átnézetni, minden rendben van-e.

Fotó: .shutterstock.com/illusztráció

Már az Ikea is árusít napelemeket, ami szépen mutatja, hogy egyre olcsóbbak, és egyre nagyobb tömegek számára érhetők el. Az áruházlánc tavaly vezette be a fotovoltaikus termékeket Nagy-Britanniában, aztán Hollandiában és Svájcban folytatták, s a friss hírek szerint már Lengyelországban is árusítják őket. A mini naperőművek ára a nagyságuktól és az összeszerelésük komplikáltságától függ, a kulcsrakész, közepes méretű installáció nagyjából 20 ezer zlotyba (másfél millió forintba) kerül. Egyébként az Ikea Family klubkártya birtokosai 15 százalékos árengedményt kapnak az év végéig. Ezenkívül lehet hitelre is vásárolni, vagy pályázni a lengyel önkormányzatok 40 százalékos dotációjára, a beruházás a szakemberek szerint egyébként 10 év alatt térül meg. Lengyelország most erősen segíti a megújuló energiák terjedését, a fotovoltaikus rendszerek száma háromezerről tízezerre nőtt náluk az elmúlt időszakban, s a tervek szerint 2030-ra szeretnék elérni az 1,5 milliót.

Magyarországon a tavaly telepített, úgynevezett háztartási méretű kiserőművek (HMKE) átlagosan 8,4 kilowattos teljesítménnyel rendelkeznek. A HMKE-nek az 50 kilowatt alatti rendszereket tekinti a szakirodalom: vannak köztük egészen kicsi, családi házon létesített cellák, és vannak köztük társasházakat kiszolgáló, például panelházak tetején működő erőművek.

Kiss Ernő, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnöke annyiban árnyalja a Bankmonitor számításait, hogy a statisztikák szerint egy átlagos magyar család 3,2 főből áll, és 2060 kilowattóra áramot használ egy évben, ekkora igényt pedig már egy másfél kilowattos rendszerrel fedezni lehet egymillió forintért.

– Magyarországon jelenleg egyetlen olyan biztos befektetés sincs, aminek tíz százalék feletti hozama lenne, a napelem viszont ilyen – szögezi le az MNNSZ elnöke, aki hozzáteszi, elérhetőek más állami támogatások is, mint az Otthon melege program, bár ezek forrásai általában hamar kimerülnek.

Az MNNSZ egy nagyon érdekes lehetőséget is felvet: 2020-tól már csak alacsony primer energiaigényű épületeket lehet építeni az Európai Unióban, s bár egy ilyen lakóház kialakítására többféle módszer van, például a passzívházas technológiák is, egy másik megoldás lehet az épület fűtését és hűtését ellátó, a föld hőjét hasznosító hőszivattyú alkalmazása. A szövetség számításai szerint egy átlagos család teljes fűtési és villamos­energia-igényét egy ilyen, hőszivattyúval kiegészített, tíz kilowattos napelemes rendszerrel már el lehet látni.


Egyedülálló magyar szabályozás

Magyarország éves áramszükségletének mindössze 4 százalékát szolgálja ki a napenergia, amivel sereghajtó az uniós országok között. Ez többek között annak is következménye, hogy itt magasabb áfa terheli a fotovoltaikus berendezéseket, mint Nyugat-Európában, ezenkívül nálunk a legmagasabb a napelemes termékdíj az egész világon: 114 kilogramm plusz az áfa, vagyis hatszorosa a második legdrágább, belga tarifának, ami 5-6 százalékkal növeli meg az eszköz árát. Az adónem egyébként a környezetszennyezés csökkentésére szolgál, hogy az egyes termékek előállítása, forgalmazása és feldolgozása során keletkezett környezeti károk megelőzéséhez forrást teremtsen. Magyarországon az elektronikai berendezések közé sorolták a napelemeket, így kétszer annyit kell fizetni értük, mint mondjuk az ólomsavas akkumulátorokért, pedig kilencven százalékban újrahasznosíthatóak, miután szilíciumból és alumíniumból állnak.

Ráadásul a négy kilowattnál nagyobb teljesítményű napelemekre a kormány most bevezetett egy elosztói teljesítménydíjnak elnevezett újabb adónemet is. Az elosztói teljesítménydíj összege jelenleg nulla forint, de bizonyosan több lesz, különben nem lett volna értelme az adónem bevezetésének.

– A szektorban erős a félelem, hogy a kormány túl magasra emeli majd e díjtétel összegét – mondja Kiss Ernő. – A magas közterhek miatt a vállalkozók egyébként is kitelepülnek az országból, számos cég Szlovákiába, Angliába, Írországba tette át a székhelyét, s onnan szolgálja ki a magyar ügyfeleket, ugyanis a külhoni cégek megrendelőinek a 27 százalékos általános forgalmi adót és a termékdíjat sem kell megfizetniük. Így eleve sokkal olcsóbbak a külföldön bejegyzett társaságok szolgáltatásai, mint a hazai vállalkozóké.

Az elnök fölöslegesnek tartja a tűzeseti leválasztó kapcsoló beépítési kötelezettségét, ami szintén egyedülálló a világon, miközben drága, egy kisebb rendszer esetében is 80-100 ezer forintot emészt fel. Azt a cél szolgálja, hogy tűz fénye miatt termelt elektromos áram ne rázhassa meg véletlenül a tűzoltót, csakhogy erre léteznek már olcsóbb és egyszerűbb megoldások is, miközben Ausztráliában többször volt rá példa, hogy éppen e kapcsoló miatt ütött ki tűz.

Ugyanakkor az igen erős támogatást jelent, hogy a napelemek használói Magyarországon betáplálhatják a hálózatba és ingyen kivehetik belőle a feleslegként termelt energiájukat. Erre 2007 óta van lehetőség, és szintén egyedülálló. Ezért érheti meg nálunk a napelemes rendszer kiépítése – más országokban egyéb, nem túl olcsó energiatárolási módszereket kell keresni, vagy a hálózatba berakott és kivett energiáért különbözetet kell fizetnie a tulajdonosnak. A kapacitások nagysága évről évre dinamikusan bővül Magyarországon.


Rendszertúlterhelési veszélyek

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter áprilisban arról beszélt, hogy a jövőben 50 százalékban a paksi erőmű szolgálja ki a magyar áramigényeket, a másik 50 százalék pedig zöld­energiából – elsősorban napenergiából – származik majd. Csakhogy a megújuló energiák mellé szükség lesz kiegyenlítő erőművekre is, vagyis olyan, aránylag gyorsan beindítható és leállítható egységekre, amelyek képesek ellátni a lakosság áramigényét akkor is, amikor nem fúj a szél, és nem süt a nap. A jelenleg Magyarországon használt erőművek jellemzően nem ilyenek, hanem úgynevezett alaperőművek.

– Magyarországon rendelkezésre állnak dinamikus erőművek, csak egyszerűen olcsóbb importálni az áramot, amikor szükség van rá, mint ezeket használni – állítja Kiss Ernő. – A naperőművek csúcsidőben termelnek sok energiát, amikor a legdrágább a villany ára az áramtőzsdén, hiszen akkor van a legnagyobb kereslet is. Az éjszakai, kisebb villanyigényt pedig elég kielégíteni az alaperőművekkel.

Egy másik problémakör a felesleg tárolása: ha minden, hazánkban tervezett napelem megépülne, egy napsütéses és szeles nap már megterhelné az ország villamos hálózatát (ahogy Németországban néhányszor már megtörtént), tehát előbb-utóbb valamilyen tárolásra alkalmas kapacitást is rendszerbe kell állítani.

– Többek között ezért nem épül több szélerőmű Magyarországon – mondja Olaszi Bálint villamos- és energetikai mérnök, aki most ebből a témából doktorál a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán. – A vízerőművek tökéletesek erre a problémára, ezért tud annyi megújuló energiát hasznosítani Ausztria. Nálunk a bős–nagymarosi erőmű megépítése megoldást jelentene, ebből politikai színezetű ügy lett. Pedig nyugodtan épülhetne mellé két gigawattnyi naperőművünk.

De ha nem akarunk a Dunához nyúlni, akkor lehetne szivattyús víztározónk a Mátrában vagy a Bükkben: csakhogy Magyarországon azok a területek, amelyek geológiai szempontból alkalmasak lennének egy tározó megépítésére, mind természetvédelmi besorolás alatt állnak. A rendszer egyébként úgy működik, hogy amikor az éjszakai órákban alacsony az országos fogyasztás, felszivattyúzzák a vizet, és a reggeli és esti órákban, mikor magas a fogyasztás, pedig leengedik, ami áramot termel. A rendszer hatásfoka elég jó, az eredetileg felvett energia hetven százalékát tudja visszaadni.

Egy másik probléma a megújulókkal a kiszámíthatatlanság: az országos hálózat működtetéséhez hatékonyabban kellene előre jelezni a termelés mennyiségét. Most több hazai, fiatalabbakból álló startup vállalkozás is ötletel a témában. Olaszi Bálint társaival együtt már létrehozott egy olyan, ingyenes képfelismerés alapú napelemes méretezőprogramot (ewiser.hu), ami bármelyik magyarországi helyszínen meg tudja becsülni az éves termelést, hogy mekkora teljesítményre van szükség, mennyibe kerül részletesen a beruházás, mennyi idő alatt térül meg, sőt még a helyi kivitelezőket is felsorolja. Többek között ők is nyertek a Magyar Villamos Művek Zrt. Edison Light Up! innovációs pályázatán a programjuk egy olyan almoduljával, amellyel meg lehet becsülni az időjárásfüggő energiatermelést.

– Eddig 15 perces felbontásban 50-70 százalékos hibával becsültek a nap­elemparkok az úgynevezett menetrend leadása során, ugyanis nincs retorziója a tévedésnek a kisebb, fél megawatt kapacitás alatti erőművek esetében. Márpedig a legtöbb napelempark ilyen Magyarországon, tehát ez nagy veszteséget okoz a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.-nek, ezért azt gondoltuk, ennek az információnak értéke lesz a számára. A várható UV-sugárzás alapján, mesterséges, tanuló intelligenciával rendelkező program révén idővel egyre pontosabban megmondható a másnapi termelési mennyiség – mondja Olaszi Bálint.

Szintén az MVM Csoport pályázatán nyert egy másik ötlet. Gulyás Zoltán és Fábián Zoltán hasonló napenergia-előrejelző rendszert fejlesztett ki. Ezenkívül szerintük a sok háztartási erőművet egy helyre becsatornázva, egy virtuális erőmű létrehozásával üzleti szempontból már számottevő, értékesíthető mennyiségű napenergiával lehetne megjelenni a piacokon.

Nagyon úgy néz ki, hogy nemcsak a fiatal mérnökgeneráció, de az innovatív ötletek felkarolásával maga az MVM is felismerte, egyre több megújuló energiát fogunk a jövőben a rendszerbe vonni. A napelemes rendszerek úri passzióból, technológiai kísérletből egyre inkább a gazdaságos életvitel alkotóelemei lehetnek, a napfény ingyenenergiája beruházónak, üzemeltetőnek és fenntartónak is hasznot hozhat.

Fehérváry Krisztina