Fotó: shutterstock, illusztráció

A magyarországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, amelynek értelmében a testület elkezdi előkészíteni az uniós szerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.

Az áprilisi plenáris vita nyomán készült előterjesztést a szociáldemokrata, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakció együtt nyújtotta be, az elfogadásához azonban más képviselőcsoportok tagjainak a szavazatára is szükség volt.

A 393 szavazattal, 221 ellenében, 64 tartózkodás mellett jóváhagyott határozat szerint az elmúlt néhány év fejleményei együttvéve “rendszerszintű fenyegetést jelenthetnek a jogállamiságra nézve” Magyarországon. A parlament ezért utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy készítsen különjelentést Magyarországról, hogy a plénum szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a tagországok kormányait tömörítő tanácsban.

A szövegben felszólítják a magyar kormányt a párbeszéd folytatására az Európai Bizottsággal, illetve arra, hogy helyezze hatályon kívül a felsőoktatási törvény módosítását és a menekültügyi szabályozás egyes elemeit, valamint vonja vissza a civil szervezetekről szóló szabálytervezetet. A bizottságtól pedig az EP azt kéri, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyarországi felhasználását.

Az EP sérelmezi, hogy az utóbbi években “súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete” Magyarországon, példaként említve a többi között a gyülekezés, az egyesülés, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságát, a kisebbségekhez tartozó személyek és a menekültek emberi jogait, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Mint írták, úgy vélik, hogy “a jelenlegi bizottsági megközelítés elsősorban a jogszabályok marginális, technikai vonatkozásaival foglalkozik, figyelmen kívül hagyva a tendenciákat, az ismétlődő mintákat és az intézkedéseknek a jogállamiságra és az alapvető jogokra gyakorolt együttes hatását”, ezért a “kötelezettségszegési eljárások a legtöbb esetben nem eredményeztek tényleges változásokat”.

“Magyarország egyfajta teszt az EU számára, amelynek során bizonyíthatja, hogy képes és hajlandó választ adni saját alapvető értékeinek valamely tagállam általi fenyegetésére és megsértésére” – fogalmaztak.

A Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt egy másik, “enyhébbnek” számító határozati javaslatot nyújtott be a magyarországi helyzetről, a szociáldemokrata-liberális-zöldpárti-radikális baloldali tervezet elfogadása után azonban erről már nem szavazott a strasbourgi plenáris ülés.

A négypárti határozattervezetre más képviselőcsoportok tagjai közül is sokan átszavaztak. A 216 fős néppárti frakcióból 67-en támogatták a “szigorúbb” szöveget, 40-en pedig tartózkodtak a szavazáson.

A szerdai szavazást követően továbbra is legalább két lépés kell még ahhoz, hogy meginduljon Magyarországgal szemben az a többlépcsős eljárás, melyet az alapjogok megsértése esetére kodifikáltak az uniós jogba. Elsőként az EP-nek ténylegesen el kell fogadnia az indoklással ellátott javaslatot, amely kezdeményezi az eljárást elindítását. Ehhez a leadott voksok több mint kétharmada és az EP-képviselők abszolút többségének támogatására lenne szükség az Európai Parlamentben. Ezt követően a tagállamokat tömörítő tanács súlyozott szavazással, négyötödös többséggel dönthet arról, hogy fennáll a veszélye Magyarországon annak, hogy csorbulnak az EU alapértékei.

Ezt követően több lépcsőben több lehetőség is van a folyamat leállítására és felülvizsgálatára. A végső szankció az alapjogokat megsértő bármely tagállammal szemben az, hogy miután egyhangú megállapítást nyert, hogy sérti az alapértékeket, és ezt nem is orvosolja, a tanács úgy dönthet, hogy felfüggeszti az adott ország szerződésekből fakadó egyes jogait. Ezek között említi példaként az uniós szerződés a szavazati jog lehetséges felfüggesztését, ami az adott ország ideiglenes kizárását jelenti a tanács döntéshozatalából.

A hetes cikk törvénybe foglalása óta még soha sem volt példa arra, hogy bármely tagállam ellen bármelyik uniós intézmény kezdeményezze az eljárás megindítását.

A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint nincs reális esélye annak, hogy életbe lépjen az uniós szerződés hetedik cikkelye Magyarországgal szemben.

A kommunikációs igazgató úgy fogalmazott, hogy a “Soros-jelentés” felháborító, és “hetet-havat összehord”. Egy újabb frontális támadás a magyar kormány ellen, amit a kabinet elutasít.

Az EP Magyarországra akarja erőltetni az illegális bevándorlást – hangoztatta Hidvéghi Balázs.

A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja felháborítónak nevezte az uniós parlament szerdai határozatát és elutasította az újabb politikai támadást Magyarországgal szemben. A többi magyar képviselőcsoport a Jobbik kivételével támogatta a határozatot.

A Fidesz-KDNP képviselőcsoportja közleményében kijelentette, a baloldali frakciók által beterjesztett, Magyarországot elítélő határozat célja az illegális bevándorlás Magyarországra kényszerítése.

Véleményük szerint a “valóságtól teljesen elrugaszkodott, számos torzítást tartalmazó szöveg” vizsgálatot kezdeményez, amelynek eredménye alkalmas lehet a jövő évben esedékes magyar országgyűlési választások befolyásolására, valamint a bevándorláspolitikával kapcsolatos nyomásgyakorlásra. A képviselők üdvözölték, hogy a “bevándorláspárti Soros György folyamatos nyomásgyakorlása” ellenére az Európai Parlament képviselőinek jelentős része nem támogatta a “baloldal hazug rágalmait” és csak kiegyensúlyozott vizsgálatot fogad el a vitatott kérdésekben.

Kijelentették, a magyar kormány nyitott a vitatott jogszabályokkal kapcsolatos párbeszédre az Európai Bizottsággal. Az illegális migrációt elutasító politikát azonban nem fogja feladni, mert a jövőben is csak a magyarok dönthetik el, kikkel élnek együtt Magyarország területén – hangsúlyozták.

Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában kijelentette: Európa erős szövetséges az “orbáni önkény” elleni harcban.

A képviselő az “orbáni rezsim” leleplezése és európai elszigetelése szempontjából morális és politikai áttörésként értékelte az Európai Parlament állásfoglalását. Aláhúzta, az állásfoglalás rámutat a korrupcióval való összefonódásra, sürgetve, hogy az Európai Bizottság “nézzen jobban Orbánék körmére” az uniós pénzek elköltése terén.

Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője közleményében kijelentette, az Európai Parlament négypárti határozatával Orbán Viktor és a Fidesz körül végérvényesen elfogyott a levegő Európában.

“A következmények hosszú távon súlyosak is lehetnek Magyarország számára. Egy évünk arra, hogy még mielőtt durva szankciók születnek, eltakarítsuk az Orbán-kormányt és Magyarországot visszavezessük az európai útra” – fogalmazott a képviselő.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője nyilatkozatában kijelentette az Európai Parlament megmutatta, hogy a képviselők többsége pártállástól függetlenül látja, hogy a magyar kormány rendszerszerűen és súlyosan sérti az Európai Unió alapértékeit, a demokráciát, az emberi jogokat, a jogállamot.

“A közös értékeken alapuló Európai Unióban nem látják szívesen azt, aki a saját hatalma érdekében minden értékeket semmibe vesz. A liberális demokrácia normáinak helyreállítása Magyarországon elsősorban a magyar polgárok érdeke, ezért a Demokratikus Koalíció teljes mértékben támogatja a ma elfogadott határozatot” – jelentette ki a képviselő.

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője nyilatkozatában kijelentette, “egész Európának elege van Orbánból, abból, hogy tönkre akarja tenni Magyarországot és Európát. Abból a politikából, amely csak lop, kiárusítja az országot az oroszoknak és el akarja hagyni Európát”.

Véleménye szerint az unió annak az orbáni politikának akar véget vetni, amely miatt “ma több mint három millió magyar nyomorog, mindennap ötvenezer magyar gyerek éhezik”.

Európa védi a magyar embereket a korrupt fideszes kormánnyal szemben, akik hét éve csak saját meggazdagodásukkal foglalkoznak – jelentette ki.

Balczó Zoltán, a Jobbik EP- képviselője az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában arról tájékoztatott, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselői elutasították az Európai Parlament 7. cikk elindításáról szóló állásfoglalását, amely eljárás végén Magyarországgal szemben súlyos szankciókat vezethetnek be.

Elmondta, a Jobbik képviselői elfogadhatatlannak ítélték az Európai Néppárt által benyújtott indítványt is, amelyben a képviselőcsoport tagjai ugyancsak bírálták az eredményes határvédelem érdekében meghozott – a magyar Országgyűlésben a Jobbik által is támogatott – jogszabályokat.

A Tavares-jelentés után itt a Soros-jelentés – reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán arra, hogy az Európai Parlament a hetes cikk szerinti eljárás előkészítését kéri Magyarországgal szemben.

A miniszter az MTI-nek kifejtette, az európai intézmények egyértelműen nem tudják elfogadni azt, hogy Magyarország kormánya minden nemzetközi nyomásgyakorlás ellenére olyan migrációs politikát folytat, amelyben kizárólag Magyarország és a magyar emberek biztonságát tartja szem előtt.

Egy korábbi, a magyar kormányzatot elmarasztaló jelentést jegyző portugál zöldpárti EP-képviselőre utalva úgy vélte, a mostani európai parlamenti szavazás “gyakorlatilag egy Tavares-jelentés helyett egy Soros-jelentésről szólt, Soros György hálózatának egy újabb támadását láthatjuk Magyarországgal szemben”.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, teljesen mindegy, hogy “milyen nyomást akarnak ránk gyakorolni”, teljesen mindegy, hogy milyen jelentéseket fogadtatnak el az EP-vel, a magyar kormány csak Magyarország és a magyar emberek biztonságát tartja szem előtt. Mindenki biztos lehet abban, hogy “Magyarországra egyetlen egy illegális bevándorló sem teheti be a lábát” – jelentette ki a külügyminiszter.

MTI