Lappangó veszély: a háború után jön az illegális fegyverek dömpingje?

Az orosz–ukrán háború példátlan mértékben fegyverezte fel Ukrajnát. 2022 februárja óta a NATO-országok és szövetségeseik fegyverszállítmányai folyamatosan érkeznek; becslések szerint 2022–2023 folyamán mintegy 40 milliárd amerikai dollár értékben juttattak fegyvert és hadianyagot Ukrajnának a nyugati országok​. Emellett a lakosság körében is nagymértékű felfegyverkezés történt: az ukrán kormány fegyvereket osztott ki az önkéntes területvédelmi erőknek a háború kezdetén, és sok civil is felfegyverkezett saját védelme érdekében.

Ukrajna már a háborút megelőzően is rengeteg illegális lőfegyvernek adott otthont. A Small Arms Survey 2017-es becslése szerint közel 3,6 millió illegálisan birtokolt lőfegyver volt az országban​. Ez a szám azóta bizonyosan nőtt. A 2014-ben kirobbant kelet-ukrajnai konfliktus (Donbász-háború) és a Krím megszállása idején az ukrán fegyveres erők és rendőrség jelentős készleteket vesztettek: 2013–2015 között mintegy 300 000 kézi lőfegyver tűnt el vagy került feketekereskedelembe a belügyi tárca adatai szerint​. Ez a mennyiség azonban eltörpül amellett, ami a posztszovjet időszakban történt: 1992 és 1998 között 32 milliárd dollár értékű katonai eszközt loptak el ukrán raktárakból és értékesítettek illegálisan​.

Ahogy azt korábban megírtuk, akkoriban az ukrán szervezett bűnözői csoportok főként afrikai és ázsiai konfliktusövezetekbe juttatta el a hadianyagot (például Nyugat-Afrikába és Afganisztánba), kihasználva a hidegháború után megmaradt fegyverkészleteket​. A jelenlegi háború új kihívást jelent: a fronton használt rengeteg fegyver egy része idővel kikerülhet a központi ellenőrzés alól. Különösen az orosz erők felett aratott győzelmek után hátrahagyott orosz fegyverek jelentenek kockázatot: ukrán becslések szerint akár 5 millió darab úgynevezett „trófea fegyver” (a harctéren zsákmányolt fegyver) is keringhet az országban. Ezek jellemzően szovjet vagy orosz gyártmányú fegyverek, amelyek közül sokat a frontvonal közelében élő civilek vagy fegyvergyűjtők szedtek össze, különösen olyan területeken, ahonnan az orosz hadsereg nem tudott rendezetten kivonulni​.

Már a fronton elkezdődik a fegyverkereskedelem

2022-ben volt példa arra, hogy egy Oroszországhoz köthető bűnszervezet Ukrajnában ellopott egy gránátvetőt, egy géppuskát és több ezer lőszert – feltehetően diverziós célból, de ez rávilágít, hogy a fegyverek egy része már a fronton magánkézbe kerülhet​.

A legnagyobb fenyegetést az jelenti, hogy bűnszervezetek hálózatba szervezik a fegyverek kijuttatását Ukrajnából, kihasználva a korrupciót vagy a határvidék ellenőrizetlenségét. A feketekereskedők számára a háború utáni káosz mindig lehetőséget nyújt olcsón hozzájutni fegyverekhez, amelyeket utána magas áron eladhatnak a feketepiacon.

A háború után lesz kritikus a helyzet

Jelenleg az ukrán kormány és a nyugati szövetségesek kiemelten figyelnek a fegyverek nyomon követésére – például minden szállítmányt regisztrálnak, és speciális egységek ellenőrzik a fronton lévő eszközök sorsát. Az ukrán félnek ugyanis létérdeke, hogy a kapott fegyverek ne tűnjenek el feltűnően nagy számban, hiszen a nyugati támogatás folytatása múlik a bizalmon​. Ugyanakkor a háború utáni időszak kritikus lehet. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ha a harcok alábbhagynak, a fegyelmezettség lankadhat, a fegyverek ellenőrzése nehezebb lesz, és a feketepiac iránti kereslet felszívhatja a feleslegessé vált fegyvereket, ekkor indulhatnak be igazán a csempészcsatornák.

Magyarország jelenleg az EU és a schengeni övezet részeként külső határként kezeli az ukrán–magyar határt, komoly ellenőrzéssel. Ha Ukrajna EU- és Schengen-taggá válik, ez a határ belső határrá alakul, ahol nincsenek rendszeres vám- és határellenőrzések. Ez óhatatlanul megkönnyíti bármi – így az illegális fegyverek – átjutását is a két ország között. A fegyvercsempészek számára hatalmas könnyebbség, ha teherautóikat, autóikat nem kell ellenőrzőpontokon feltartani, átvizsgálni. Márpedig a lőfegyverek viszonylag könnyen elrejthetők járművekben (főleg a kézifegyverek, pisztolyok, puskák). Így fennáll a veszély, hogy az Ukrajnában fellelhető több millió illegális fegyverből egyre több jut át Magyarországra, majd innen tovább nyugat felé, mire az ország Schengen-tag lesz. Magyarország a fegyverkereskedelem elleni harc frontvonalába kerülhet, hiszen a balkáni útvonal mellett egy új keleti fegyverútvonal nyílhat.

Az ukrán és más nemzetiségű bűnözői csoportok kihasználhatják az EU-csatlakozást arra, hogy bespájzoljanak az olcsón megszerezhető háborús fegyverekből. A szervezett bűnözés Európában folyamatosan keres lőfegyvereket a maga tevékenységéhez (legyen szó rablásokról, leszámolásokról, vagy akár terrorcselekményekről). Az ukrajnai fegyverkínálat találkozhat az európai kereslettel, és a schengeni nyitás ezt logisztikailag csak leegyszerűsíti. Ráadásul az ukrán bűnözői körök maguk is fegyverkereskedőkké válhatnak EU-s színtéren – például egy ukrán maffia-csoport, amely eddig drogban utazott, felismerheti a lehetőséget a fegyverbizniszben, és beszállhat. Magyarországon megnőhet a fegyverrel elkövetett bűncselekmények kockázata, például fegyveres rablások, leszámolások, ha illegálisan tartott lőfegyverek száma növekszik a szervezett alvilág kezében.

Volt már példa ilyen fegyverdömpingre

Európában már van precedens arra, hogy egy háború utáni fegyverdömping hosszú távú biztonsági kockázatot jelentett. A délszláv háború után rengeteg fegyver maradt a térségben, melyek közül nem egy a feketepiacon kötött ki. A balkáni fegyverek azóta is fel-felbukkannak európai bűncselekményekben – például több nyugat-európai terrortámadásnál (Charlie Hebdo, párizsi merényletek 2015-ben) is a volt Jugoszláviából származó kalasnyikovok kerültek elő a támadók kezében. Ez is azt mutatja, hogy

minden nagyobb fegyveres konfliktus után fegyverek maradnak „gazdátlanul”, és ha a hatóságok nem gyűjtik be ezeket idejében, akkor a feketepiacon kötnek ki.