Teljes zavar jellemezte a 4-es metróvonal építtetését a beruházáshoz kapcsolódó korrupciót vizsgáló fővárosi munkacsoport vezetője szerint, és részben ez eredményezte a költségnövekedést.


Fotó: MTI, archív, illusztráció

Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP), Csepel polgármestere azután beszélt erről, hogy a munkacsoport a BKV 2007 és 2010 közötti igazgatósági tagjai közül többet meghallgatott; a kilenc meghívott közül ketten jelentek meg az ülésen.
    
Egyikük, Kardos Péter elmondta, hogy az igazgatóságnak 2009-ig valóban csak a tízmilliárd forintot elérő vagy az azt meghaladó, a 4-es metróhoz kapcsolódó tenderek esetében volt döntési kompetenciája. Ezen érték alatti szerződéseket a BKV menedzsmentje hagyta jóvá. Ez 2009-ben módosult úgy, hogy az előbbi limit ötmilliárd forint lett, valamint minden, félmilliárd forintot elérő szerződésről értesültek és dönthettek a tárgyalásukról.
    
Az eljárási rendről szólva azt közölte, hogy az általuk jóváhagyandó beruházásoknál a döntéseket egy értékelő bizottság, valamint egy tenderbizottság készítette elő, és ezek alapján hozta meg döntéseit az igazgatótanács.
    
Kardos Péter kijelentette: soha senki nem gyakorolt rá nyomást, soha senki nem kereste meg, hogy befolyásolja.
    
Szólt arról is, hogy véleménye szerint ez egy rendkívüli bonyolult beruházás volt, és egy ideig hiányzott az az igazán komoly szakértelemmel rendelkező ember, aki vezethette volna azt, továbbá a DBR Metró Projekt Igazgatóság létszáma alacsony volt, csak később növelték. Megjegyezte azt is, nehezítette a dolgokat, hogy a beruházás időszakában a BKV és a DBR élén is gyakran voltak személyi változások. 
    
Kardos Péter szerint a metróberuházás „erősen kilógott” a BKV hagyományos működéséből.
    
Papp József azt mondta, az igazgatóság nem hozott „érdemleges” döntéseket. Szerinte az alprojektek összehangolása komoly problémát okozott.
    
Kitért arra is, felmerült benne utólag, hogy „miért kellett egyáltalán ezt a metrót megépíteni, hiszen semmi szükség nem volt rá”. Szerinte a metróállomások a hűtlen kezelés tipikus esetei, és felvetette földmunkák és a fiktív számlázás kapcsolatát, hivatkozva arra, hogy az állomások nem zsalus eljárással készültek, hanem az építéskor kiszedték az összes földet. Papp József megjegyezte az is, „mendemondák” voltak arról, hogy „le voltak osztva”, melyik érdekcsoport melyik metróállomást építi.
    
Borbély Lénárd az ülés után újságírók előtt arról beszélt, a BKV volt igazgatósági tagjai az eddigi meghallgatásokon elmondták, hogy a fővállalkozó hiánya rányomta a bélyegét a teljes beruházásra.
    
Közölte, minden szál Demszky Gábor volt szabad demokrata főpolgármesterhez vezet, valamint pártjához és az MSZP-hez. Demszky Gábor és a kabinetje, a helyettesei mindenről tudtak, és ők adtak instrukciókat a beruházásokkal kapcsolatban – tette hozzá.
    
Borbély Lénárd szólt arról, úgy tűnik, hogy az igazgatótanács csak formai döntéseket hozott, mindent egy tenderbiztosság és egy előkészítő bizottság készített elő. A DBR Metró Projekt Igazgatóság pedig a főpolgármesterrel állt közvetlen kapcsolatban.
    
Az látszik, hogy teljes zavar volt a beruházás körül, nem volt fővállalkozó, apró szerződésekre osztották a beruházást, és részben ez is eredményezte, hogy ekkora lett a beruházás végösszege – mondta.
    
A Fővárosi Közgyűlés február 22-én döntött az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentéséhez kapcsolódóan a korrupciót vizsgáló munkacsoport létrehozásáról. A munkacsoport feladata annak kiderítése, hogy kik szerepelnek a metródossziéban, továbbá kik a felelősök és hová kerülhettek az eltűnt pénzek. Az öttagú testületnek a jelentést szeptember 30-áig kell elkészítenie.

MTI