Mészhidrát-gyártó üzemet adtak át

Átadták az évek óta nem termelő hejőcsabai cementgyár, mostani nevén HCM 1890 Kft. évi 40 ezer tonna kapacitású mészhidrát üzemét. A beruházás magántőkéből valósult meg, ennek értékről nem adott tájékoztatást Kálmán János cégtulajdonos.

Fotó: MTI, Vajda János

Miskolc hejőcsabai városrészében lévő cementgyár termelését sok éven át a svájci Holcim konszern működtette, majd 2011-ben leállította a gyártást, a dolgozókat elbocsátották.
    
Eközben a Holcim csaknem húsz éven át jogvitában állt a Magyar Cement (MC) Kft.-vel, ami arról folyt, hogy a gyár területére a Holcim által telepített gépek, berendezések alkotórészei vagy csak tartozékai a területnek, amelynek tulajdonosa az alperes MC Kft. volt.
    
A gyár bírósági végzéssel Kálmán János vállalkozó érdekeltségébe került, aki a pénteki üzemátadáson egyebek mellett azt mondta: a kormány 2014-ben nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítette a cementgyár újraindítását, a mészhidrát gyártása az első lépése a gyár újraindításának.
    
A mészhidrát az építő-, az élelmiszer- és a vegyiparnak, valamint környezetvédelmi szolgáltatóknak alapanyag, használják a gumigyártásban, a mezőgazdaságban, valamint a szennyvíztisztításban, talajjavításban is.
    
Közvetlenül a gyártásban huszonhat, a kapcsoló tevékenységekben további 40 dolgozónak ad munkát az üzem.
    
A beruházás részeként modernizálták a technológiához tartozó épületeket és gépsorokat, ennek köszönhetően az üzem megfelel a legszigorúbb magyar és európai uniós környezetvédelmi előírásoknak.
    
Csöbör Katalin, Miskolc fideszes országgyűlési képviselője az átadáson arról szólt, hogy amikor a cementgyár külföldi tulajdonosa leállította a gyártást, több száz ember maradt munka nélkül, a gyár termelésének újraindítása pedig mintegy nyolcszáz embernek adhat majd munkát.
    
Kálmán János az MTI-nek azt mondta: a gyár termelésének újraindítása mindegy 5-15 milliárd forintba kerülhet, ennek egyik fontos állomása volt a pénteken átadott üzem. Eddig saját pénzből mintegy másfél milliárd forintot fektettek be, a gyártás megkezdése a „kormányon múlik”, kormányhatározatra van szükség, hogy a bányászati jogosultságot visszakapják – tette hozzá.

MTI