Fotó: Demokrata, Archiv

Első pillantásra úgy tűnhet, tegnap megtörtént a várva várt fordulat a brüsszeli NATO-csúcson. A szervezet bejelentette, hogy a jövőben részt vesz a közel-keleti válság megoldásában, közelebbről pedig az ISIS elleni harcban.Sok európai elemző szerint a NATO-nak már jóval korábban, de legkésőbb a migránsválság kirobbanásakor szerepet, adott esetben főszerepet kellett volna vállalnia a krízis megoldásában. Tény, hogy számos NATO-tagország, így többek között hazánk is jelen van valamilyen katonai egységével a közel-keleti térségben, ez azonban nem jelenti a szervezet valóban összehangolt és lehető leghatékonyabb fellépését.

Horváth József, a katonai titkosszolgálat egykori műveleti főigazgató-helyettese elmondta a demokrata.hu-nak, hogy katonai értelemben az összefogott, egységesen vezetett, szervezetszerű NATO-fellépés igen komoly fordulatot hozhatna az ISIS elleni harcban. Megfelelő fegyverzettel és jól képzett katonákkal rendelkezik ehhez. A NATO viszonylag gyorsan és radikálisan felszámolhatná az Iszlám Államot.

A brüsszeli bejelentés, amit annyira vártunk, tartalmazott azért néhány furcsaságot. Például azt, hogy a NATO nem vesz részt majd konkrét katonai műveletekben. Jó kérdés, hogy akkor mit akar majd csinálni tulajdonképpen…

Horváth József szerint technikai berendezésekkel, például AWACS felderítő gépekkel, hírszerzési adatokkal igyekszik majd támogatni a már eddig is ott harcoló, ISIS ellenes egységeket. A szakember hozzátette, hogy az a radikális NATO-fellépés, amiről az előbb beszélt, természetesen igen kemény küzdelemhez vezetne. Városi harcokkal, bonyolult műveletekkel és manőverekkel, ez pedig, ahogy a háborúkban történni szokott, a NATO oldalán is áldozatokat szedne.

Több NATO-tagországban azonban választások közelednek, s a megmérettetésre készülő politikusok nem merik vállalni ezeket az áldozatokat, mert azok jelentősen csökkentenék az esélyeiket a választásokon. Sőt, a kellőképpen fel nem készített, s a liberális média által manipulált közvélemény egyenesen ellenük fordulhatna. Ez pedig azt jelentené, hogy az adott politikusok végérvényesen elveszíthetnék azt a komfortot és hatalmi pozíciót, amit addig megszereztek…

Mit tehetünk akkor? – vetődik fel a kérdés. Horváth József először is az uniós határok mielőbbi lezárását javasolja. Ezek után pedig meg kellene keresni és ki kellene utasítani Európából az illegálisan itt tartózkodó migránsokat, illetve azokat is, akik nem rendelkeznek megfelelő jogalappal arra, hogy itt legyenek. Horváth József hozzátette, hogy valós intézkedésekre van szükség, az bizony semmit sem ér, hogy virágokat helyezünk el a terrorcselekmények helyszínén, s magasabb szintre emeljük a terrorelhárítási fokozatot – utólag!

A szakember szükségesnek tartana egy jogszabály-alkotási fordulatot is. Mert az nem megy, hogy az ISIS kötelékéből „hazatérő” muszlimok a legkeményebb elszámoltatás helyett visszailleszkedési és integrációs segélyeket, támogatásokat kapnak. Mindjárt annak kellene lennie az első lépésnek, hogy elveszik tőlük az adott európai ország állampolgárságát.

Maga Horváth József is beismerte egyébként, hogy a kemény közel-keleti NATO-fellépés felfokozhatná az Európába irányuló migrációt. De pont ezért tartja mindennél fontosabbnak és sürgősebbnek az uniós határok lezárását.

Sinkovics Ferenc