Fotó: ShutterStock/Nana studio
Hirdetés

Mára elmondható, hogy nincsenek fehér foltok a térképen: drogfertőzöttnek tekinthetjük az egész országot – állítják a Drogkutató Intézet szakértői.

Az adagonként húszezer forint körüli összegért beszerezhető kokain és heroin főként a celebvilágban népszerű, ezek általában túl drágák a széles rétegek számára. Az olcsóbb szerek piacának bővülése miatt fogyasztásuk csökkent is az utóbbi fél évtizedben. A középosztálybeli nagyvárosi és egyetemista ifjúság kedvelt szere, a marihuána már néhány ezer forintért megvehető, vásárlói köre a Magyar Pszichofarmakológusok Társaságának kutatása szerint 37 százalékra nőtt az utóbbi öt évben. Ez az anyag Európa fő termesztő központjaiból, Hollandiából, Spanyolországból és Albániából származik. Igaz, a droglobbi állításaival ellentétben ez is függővé teszi a fogyasztók több mint 30 százalékát, akik aztán hamar áttérnek erősebb hatású anyagokra.

Kína és ukránok a piacon

Legnagyobb mennyiségben azonban immár a szintetikus drogok érkeznek az országba. Ezekhez adagonként mindössze néhány száz forintért hozzá lehet jutni. A dílerek a tizenéveseket célozzák meg, hogy még több megrendelőt szerezzenek. A már említett kutatás szerint fogyasztóik köre megtízszereződött az utóbbi években, a kutatásban részt vevőknek nagyjából 30 százaléka kóstolt már szintetikus szert. Más kutatások szerint alacsonyabb lett az anyaghasználók életkora is, mára 14 éves korra esett vissza az első kipróbálás átlagos ideje.

E szereket zömmel kínai droglaborokban állítják elő, és a gyártón kívül általában nincs ember, aki meg tudná mondani, miféle vegyületeket tartalmaznak. Termelésük azóta futott fel, mióta Afganisztánban átvették a hatalmat a tálibok, akik tűzzel-vassal irtották a drognövénytermesztést, így óriási piaci rés támadt a kábítószerpiacon, a kínai vegyészek pedig kihasználták. Ezek a kotyvalékok főként a balkáni útvonalon át kerülnek hozzánk, de mára részt kérnek az üzletből az ukrán maffiák is: Ukrajna az egyik legfontosabb európai elosztó központjává vált a pszichoaktív szereknek.

Az ORFK adatai szerint e szintetikus anyagok bár már jelen voltak a hazai piacon a tízes évek eleje óta, 2022-től nagy mennyiségben árasztották el Magyarországot. A rendőrség és a jogalkotók azóta szélmalomharcot vívnak az előállítókkal és az illegális drogkereskedőkkel. Ha betiltják egy összetevőjét e szereknek, akkor a drogvegyészek újabb hatóanyaggal állnak elő, ami szinte szabadon pusztíthat a hazai fogyasztók körében, hiszen rájuk nem vonatkozik a tiltás. Ezen változtatnak az új kábítószer-jogszabályok.

Biofű, herbál, kristály, met

Ezek az elnevezések azt sugallják, hogy valamiféle természetes anyagokból állnak e készítmények. Ám mint dr. Haller József, a Drogkutató Intézet igazgatója újságíróknak elmondta, ezek olyan HHC- (hexahidroxikannabinol) alapú szerek, amelyek a szintetikus kannabinoidok mellett más, ismeretlen, könnyen lecserélhető, általában hosszú távú hatású, súlyosan egészségkárosító hatású vegyületeket is tartalmaznak. Ha egy-egy változat tiltólistára kerül, akkor az árut az egyik összetevő gyors cseréjével új fantázianévvel hamar piacra lehet dobni.

Ráadásul mint Haller József elmondta, sem az illegálisan működő laborokat, sem a kereskedelmet nem ellenőrzi senki, így azt sem tudni, milyen veszélyes szennyező anyagok kerültek a kotyvalékokba. Szedésük ezért akár életveszélyes is lehet. Bizonyítja ezt a néhány évvel ezelőtt Bika néven piacra dobott változat, amely haláleseteket is okozott.

A Drogkutató Intézet igazgatója arra a veszélyre is felhívta a figyelmet, hogy mivel nem ismerjük az összetevőket, e szintetikus vegyületek kölcsönhatásba léphetnek például a gyógyszerekkel vagy akár a testépítők által használt táplálékkiegészítőkkel is. Így bódulat helyett kómába eshet a szerhasználó. Az is tudható, hogy mindenki másként reagál ezekre a szerekre, így van, aki akár életveszélyes állapotba is kerülhet egyetlen tablettától. Ilyen esetekben gyakran az sem segít, ha a sürgősségi osztályon ér véget a buli. Hiszen az orvosok is csak tapogatózni tudnak a terápiát illetően, mivel fogalmuk sem lehet róla, milyen vegyület hatását kell kiiktatniuk.

Fokozza a veszélyt, hogy ha valaki drogozna, ma már nem kell feltétlenül a dílerekre hagyatkoznia. Elegendő beírni a Google-keresőbe, hogy HHC, máris számtalan drogbutikot találunk, amelyik házhoz szállítja a megvásárolt árut. A kereskedők gumicukorka, tollak, virágok, balzsam, kozmetikumok, olaj formájában kínálják a bódító szereket. A szállító cégnek fogalma sincs róla, mit visz házhoz, hiszen a csomagolásról nem lehet tudni, mit rejt a doboz.

A cigányság védekezik

A drogcunami óriási pusztítást végez a cigány közösségekben is, hiszen a nemcsak a tizenéves korosztály került a dílerek célkeresztjébe, a szegregátumokban élő fiatalok is komoly felvevőpiacnak számítanak. Széthulló családok, az első tanórát bódultan kezdő gyerekek jelzik: áldozatul esve a szenvedélynek, egész közösségek veszítik el a felemelkedés esélyét a többségi társadalom óriási erőfeszítései ellenére.

Forgács István felzárkózás-politikai tanácsadó is drámainak ítéli a helyzetet. Mint mondja, a kínálati oldal lett borzasztóan gátlástalan, a dílerek olyan célcsoportnak látják a cigány közösségeket, elsősorban a fiatalokat, akiket könnyen be lehet hálózni. A szakértő szerint nem csak az észak-magyarországi szegregátumok lakói vannak veszélyben. A budapesti Józsefváros, Ferencváros és Kőbánya, valamint Pest és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye határvidéke is megcélzott területnek számít.

– Mint minden normális ember, a cigányok maguk is küzdeni akarnak a droggal szemben – mondja Forgács István –, ki akarják szorítani közösségeikből a dílereket. Nem akarnak belenyugodni abba, hogy a kábítószer tönkretegye őket. A hatóságok munkáját nem tudják ugyan átvenni, de képesek befolyásolni a helyi közhangulatot. Ez azokon a településeken lehet sikeres, ahol erős a közösség. Ebben komoly szerepük van a kisegyházak gyülekezeteinek. De szükség van a szociális munkások, a rendőrök vagy akár a tanítók támogatására is.

Forgács István szerint a cigány közösségek – látva a kormányzat bátor és határozott fellépését a droggal szemben – maguk is határozottan odaálltak az intézkedések mellé, keresik a kapcsolódási pontokat a kormánybiztossal és a hatóságokkal, hogy kiszorítsák településeikről a drogot és a terjesztőket. Sorra érkeznek az információk a rendőrökhöz a dílerekről, konkrét névvel, címmel. Ebben a helyzetben érdemes lenne kiépíteni egy drogriasztó rendszert, ami megkönnyíthetné a felderítést, a drogkommandók munkáját is.

Mert Forgács István szerint legelső feladat az, hogy a kábítószereket és a terjesztőket kiszorítsák az utcákról. Minden egyéb, a rehabilitáció és a megelőzés csak ezután lehet eredményes.

Fotó: ShutterStock/serpeblu

Budapest nem enged

A határozott kormányzati intézkedéseket a felmérések szerint a lakosság 92 százaléka támogatja. Ennek ellenére a droglobbi fogságában élő Budapest egyelőre kitart liberális drogpolitikája mellett. A fővárosi drogstratégia még mindig a tűcsereprogramokról és a szórakozóhelyeken felállítandó drogszobákról beszél, ahol a fiatalok nyugodt körülmények közepette kipróbálhatják a tiltott szereket. Bár az egész város kábítószer-szennyezettnek tekinthető, a Pikó András vezette Józsefváros ezen belül is egyfajta fellegvár. Karácsonyék pilot projektje szerint e városrész lenne a drogbevizsgálás és a belövőszobák kísérleti terepe. A Fővárosi Közgyűlés Fidesz–KDNP-frakciója egyelőre egyedül küzd a Soros-szervezetek által képviselt droglobbi, a kábítószer-terjesztő alvilág és a városvezetés abszurd és veszélyes koalíciója ellen. Egyelőre kérdés, hogy a budapesti polgárok ebben a küzdelemben odaállnak-e a konzervatív várospolitikusok mellé, vagy a vadliberális oldalt védve odadobják a fővárosi fiatalokat a dílereknek.