Eldőlt a Római-parti védmű sorsa
A Fővárosi Közgyűlés felkérte Tarlós István főpolgármestert, hogy gondoskodjon az árvízvédelmi létesítmény megvalósításához szükséges engedélyezési eljárások megindításáról.
Tudomásul vette a Csillaghegyi-öblözetben a Duna-parti nyomvonalon megvalósítandó árvízvédelmi létesítményről adott tájékoztatást szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés, amely egyben felkérte Tarlós István főpolgármestert, hogy gondoskodjon az árvízvédelmi létesítmény megvalósításához szükséges engedélyezési eljárások megindításáról.
A testület erről 18 igennel, 4 nem szavazat ellenében és 2 tartózkodás mellett döntött.
Több ellenzéki fővárosi képviselő a vitában arról beszélt, hogy a hiányos dokumentumok miatt, bizonyos tervek ismerete nélkül nem lehet a kérdésben felelősségteljes döntést hozni.
Tarlós István kiemelte: a védmű ügyében már 5-6 szakvélemény készült, és már „nincs idő várni”, mielőbbi megoldásra van szükség.
A főpolgármester felhívta a figyelmet arra is, hogy a civilek sem egységesek a kérdésben, vannak ellenzői és támogatói is a mobilgátnak. Az ülésteremben a vita során a mobil árvízvédelmi falat támogató aktivisták – a többi között – olyan transzparenst tartottak fel, amelyre az volt írva: „Árvízvédelem = Élhető Római-part”. Az ülés elején pedig a mobilgátat ellenző aktivisták demonstráltak.
Több kormánypárti fővárosi képviselő, Karsay Ferenc, a XXII. kerület, Bácskai János, a IX. kerület, valamint Wintermantel Zsolt IV. kerület polgármestere arról beszélt, hogy az általuk vezetett kerületek nagyon örülnének egy olyan árvízvédelmi lehetőségnek, mint a Római-partra tervezett mobilgát.
Wintermantel Zsolt meglepőnek nevezte, hogy ellenzéki képviselők azon vitatkoznak, hogy hazudnak-e a mérnökök, tervezők a közgyűlésnek.
A védműről és környezetéről a tervezők képviseletében Szabó Gábor és Nagy Dénes tartott prezentációt. Elhangzott, hogy az új védvonal 8169 méter hosszú lesz, valamint beszéltek az engedélyezési tervről, a tájépítészeti koncepcióról, valamint környezetrendezési tervekről.
A tájékoztató előterjesztés szerint a tervezési területen belül a római-parti védvonalszakasz a Pünkösdfürdői-töltés déli végétől halad a Duna partján az Aranyhegyi-patak bal parti töltéséig.
Mint írták, a Római-part jelentős részére tervezett minta-keresztszelvény esetében a mentett oldali telekhatároktól 8 méterre a terepszintet a Vígadó téri vízmérce szerinti 727 centiméter vízállásnak megfelelő szintre kell magasítani, ha a jelenlegi terep ezt a magasságot nem éri el. Ez a legtöbb esetben csupán 30-40 centiméter feltöltést jelent, jelentős, 1 métert meghaladó feltöltésre csak a szakasz északi végén van szükség.
A rendezett terepszint fölött általában fél méter látszómagassággal vasbeton ülőfal készül. Egyes részszakaszon 1,1 méter magas fix vasbeton parapetfal valósul meg. A vasbeton fal felső síkjába építik be 3 méterenként a mobil árvízvédelmi fal tartóoszlopainak fogadóelemeit, talplemezeit.
A mobilfal szükséges magassága – a mértékadó árvízszint plusz 1,3 méter szint eléréshez – 2,8 méter. A teljes hosszon mobilfal felállítására így csak 777 centimétert megközelítő, illetve ezt a vízállást meghaladó árhullám előrejelzése esetén van szükség, a megfelelő biztonság figyelembevételével – írták, hozzátéve, hogy a kulisszanyílások elzárására ugyanakkor alacsonyabb tetőzés esetén is szükség van.
A fakivágás és favédelem kapcsán a dokumentumban kitértek arra is, hogy tervezés során fontos szempont volt a környezet, a természeti értékek védelme, megtartása, valamint a Római-part természetes jellegének fenntartása.
Ezen szempont szem előtt tartásával, a körültekintő tervezés eredményeként a kivágandó fák száma jelentős mértékben csökkent az előzetesen becsült számhoz képest – mutattak rá.
A tervek szerint a területen a korábbi 600-900 kivágandó fa helyett jelenleg tervezetten 480 fát vágnának ki. Ezek közül körülbelül 40 olyan, amely korhad, szárad vagy egyéb betegsége miatt kivágandó. Azok a fák, amelyek jellemző törzsátmérője 10 és 20 centiméter között van – a területen 78 fa – átültetésre alkalmasak – írták.
A partrendezési tervek szerint a parti nyomvonal megvalósításával egyidejűleg rendezik majd a part menti sávot.
A többi között a gát vízoldalán „élményúthálózat” létesül, amely „vadregényes, a dunai ártéri, vízparti hangulatot visszaadó elemekkel gazdagítva kerül kiépítésre, annak érdekében, hogy az ember-víz kapcsolatot a lakosok maximálisan megteremthessék, megélhessék” – fogalmaztak.
A dokumentum szerint a nyomvonalon több helyen játszótereket építenek, pihenőterületeket alakítanak ki, a büfék épületei egységes arculatot kapnak, és azokban közösségi mosdók is lesznek.
MTI
