Egyre nagyobb a szakadék

Egyre többször hangzik el, hogy a brüsszeli elit elszakadt a valóságtól, és az olyan életbevágó kérdésekben, mint például a migrációs válság, nem képviseli a hétköznapi emberek véleményét. Egy friss kutatás most rámutatott, hogy ez valóban így is van, a szakadék igencsak elmélyült az elit és az átlagemberek világa között.

Reprezentatív európai felmérést készített tíz uniós országban a londoni Chatham House, amelynek érdekessége, külön vizsgálták a köznép, és az elit, azaz politikusok, újságírók, gazdasági vezetők és civil szervezetek vezetőinek az Unióról alkotott véleményét.

Az eredmény megdöbbentő, a számok magukért beszélnek: a két csoport szinte semmiben nem ért egyet azokban a kardinális kérdésekben, amelyek az EU közéletét manapság meghatározzák. Míg az elithez tartozók szerint az Unióra a populista, EU-ellenes pártok, és a tagállamok közötti megosztottság jelenti a legnagyobb veszélyt, az Unió legnagyobb hibájának pedig a túlszabályozást tartják, addig az átlagemberek az első helyre a menekültválságot teszik. Ebből kifolyólag a bevándorlásról is eltérnek a vélemények: az elit úgy véli, a bevándorlás inkább jó az országnak, a bevándorlók gazdagítják az ország kulturális életét, nem rontják a bűnügyi helyzetet, és nem terhelik meg a jóléti rendszereket, éppen ezért többségük nem kellene megállítani a menekültek befogadását muszlim országokból, addig a teljes népesség körében pontosan ellentétes válaszok születtek, azaz a bevándorlást inkább rossznak látják, megállítanák a betelepítést a muszlim országokból, és az átlagember abban sem bízik, hogy a muszlim hit és kultúra összeegyeztethető az európaival.  Ezek után nem meglepő, hogy az elit 63 százaléka támogatja a kötelező kvótákat, a teljes lakosságnak pedig csupán a negyvenkilenc százaléka, amiben benne vannak azoknak az országoknak a megkérdezettjei is, akiknek a kvótarendszer bevezetése kevesebb menekültet jelentene, és pont ezért örülnének bevezetésének.

A föderáció kérdésében is más válaszokat adott a két csoport, míg az elit nagyobb hatalmat adna Brüsszelnek, és mindössze két százalékuk véli úgy, hogy az Európai Uniónak semmilyen haszna sincs, a közemberek szerint inkább a tagállamokat kellene erősíteni, és minden hetedik válaszadó euroszkeptikusnak bizonyult, tehát úgy gondolja, hogy az Unió nem adott neki semmit. Ennek egyik oka, hogy az elit 37 százaléka úgy érzi, sokat nyert az EU-tagsággal, ám a lakosságnak mindössze a kilenc százaléka gondolja ugyanezt. (Ezzel párhuzamosan az elit háromnegyede válaszolta azt, hogy valamilyen szinten nyert, a közemberek egyharmada érzi így, miközben harmincnégy százalékuk válaszolta azt, hogy sem nem nyert, sem nem vesztett.) Abban viszont közelítenek a vélemények, hogy elszámoltathatók-e az EU-s politikusok,  mivel a népesség 74, az elit 51 százaléka gondolja úgy, hogy nem azok.