Ne hagyjátok a templomot s az iskolát!

Azt nem lehet kijelenteni, hogy pontosan olyan lesz az egyház, mint amit a vallásos fiatalok jellemzőin látunk, de az biztos, hogy az egyház jövőbeli magjáról alapos képet kaphatunk, mondta a Demokratának Tóth Géza, a Fiatalok a történelmi keresztény egyházakban című, a 2022-es népszámlálás adataiból kiinduló tanulmány szerzője. Márpedig az már az eredmények 2023. őszi ismertetésekor világos volt, hogy tovább csökkent Magyarországon a hívők aránya – igaz, az összeírásnak a Mi a felekezete, vallása? kérdésére nem volt kötelező a válaszadás. (Lásd erről: Demokrata, 2023. október 4.)

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikai tanácsadója, a Miskolci Egyetem professzora alapos elemzésében kifejezetten a fiatalok helyzetét vizsgálja,

körükben még drámaibb a kép.

A 18 év alatti katolikusok száma 2001-ről 2022-re mintegy hatvan százalékkal (!) csökkent, vagyis míg 24 éve 1,71 millióan voltak, ma alig 429 ezren. (A szerző a római és görögkatolikus híveket együtt kezelte – a szerk.) Érdekes, hogy arányaiban a gimnazista korosztályú katolikusok száma csökkent a leginkább, az ennél fiatalabbaknál némileg kisebb a fogyás, amiben a kormányzati családpolitikai intézkedéseknek, így a csoknak is szerepe lehet. A református fiatalok száma ez idő alatt 50 százalékkal csappant meg, ők 153 ezren vannak, az evangélikusok pedig mintegy 44 százalékkal lettek kevesebben, és így 29 ezerre csökkent a számuk.

Háttérben a vallás

Tóth Géza szerint a hazai vallásosságnak, illetve a hívő fiatalok számának a térbeli alakulását három fontos tényező kölcsönhatása alakítja. Folytatódik az 1981 óta tartó népességfogyás: a 2022-es összeírás szerint mintegy 9,6 millió lakosa van az országnak. Emellett a csökkenésben nagy szerepe van annak, hogy a nyugati országokhoz hasonlóan

hazánkban is megfigyelhető az elvallástalanodás, az individualizáció és a szekularizáció jelensége.

– A mai fiatal korosztályok általánosságban kevésbé kötődnek az egyházhoz, kevésbé kapnak hitbéli nevelést. Ám az is igaz, hogy akik kapnak, azoknak a 85-90 százaléka később is vallásosnak tartja magát – mondta Tóth Géza.

A KSH statisztikai tanácsadója itt egy lényeges különbségre is felhívta a figyelmet.

– Ha megnézzük a kereszténység, a vallásosság helyzetét európai vagy világviszonylatban, akkor általánosságban az látszik, hogy a gazdaságilag fejlett országokban és térségekben háttérbe szorul, eljelentéktelenedik a hitélet, míg a fejletlenebb, rosszabb anyagi helyzetben lévő régiókban erősebb. Magyarországon érdekes módon más kép rajzolódik ki: jellemzően azok a területek a legvallásosabbak, amelyek a természetes szaporodás és a vándorlás szempontjából, illetve egyúttal gazdaságilag is a legjobb helyzetben vannak. Vagyis a főváros agglomerációs települései, mint például Nagykovácsi, Budakalász, Szentendre, számos Győr környéki település, illetve a Nyugat-Dunántúl északi részei, valamint Kecskemét vidéke. Kelet-Magyarországon ezzel szemben rosszabb a gazdasági helyzet és egyúttal alacsonyabb a vallásosság mértéke is – fejtette ki Tóth Géza, hangsúlyozva, hogy mindez főként a vándorlások miatt alakulhatott így.

Sérülő közösségek

A harmadik, erősen befolyásoló tényező ugyanis éppen ez: a Magyarországról történő el-, illetve a belső vándorlás, amelynek következtében

megszakadhatnak, sérülhetnek a társadalmi hálózatokra jellemző, a vallási identitást meghatározó erős kapcsolatok.

A migráció kelet–nyugati iránya nem az utóbbi évtizedek sajátossága, hanem már a XIX. századra visszanyúló jelenség.

– A kilencvenes évektől figyelhető meg a szuburbanizáció jelensége, vagyis az, hogy nagy számban költöztek családok a városból a város környékére, falusiasabb helyekre. Jellemzően jól szituált, magasabb társadalmi osztályba tartozók költöztek el, akik ráadásul sok esetben vallásosak voltak. Ezért lehet az, hogy ezek az agglomerációs települések az általános hitvesztés idején is erősebb vallásosságot mutatnak – jegyezte meg Tóth Géza.

A professzor ugyanakkor a vándorlás kétarcúságára is felhívta a figyelmet. A Mercedes vagy újabban a BYD, a CATL és a BMW beruházásainak nagyon fontos gazdasági szerepük van, hozzájárulnak a vidéki térségek megerősítéséhez. Más szempontból ilyen a hatása a falusi csoknak is. Ugyanakkor

a vándorlás gerjesztésével egyre inkább bomlik a plauzibilitási struktúra. Hogy mit jelent ez? Azt, hogy mindenkinek szüksége van a világképét osztó társakra: közösség, közösségek kellenek ahhoz, hogy a hívő világkép érvényessége az egyén életvilágában szavatolva legyen.

– A vándorlások következtében ez a közösségi hálózat sérül, miáltal pedig a vallásosság csökken. Nem pusztán arról van tehát szó, hogy a család egyik vármegyéből a másikba költözik gazdasági vagy egyéb okokból, hanem arról, hogy kikerül a vallási közösség eddigi formájából, majd nem találja a hite gyakorlásának megfelelő új közösségét. Lehet, hogy a szülők még eredendően hívőnek tartják magukat, de aztán egyre kevésbé gyakorolják hitüket, ami a gyermek vallásosságát egyértelműen kedvezőtlenül befolyásolja. Fontos látni, hogy a felekezeti közösség sérülése nemcsak az elvándorlással érintett településeken, hanem az odavándorlás haszonélvezőinél is megjelenhet – mutatott rá Tóth Géza.

Román beáramlás

A statisztikai tanácsadó szerint súlyos hiba pusztán számszerű adatként kezelni ezeket a vándorlási folyamatokat, hogy x település lélekszáma ennyivel csökkent, y-é pedig annyival nőtt. Itt ugyanis sokkal többről: emberi sorsokról, fajsúlyos társadalmi, hitéleti kérdésekről van szó, amelyek kezelésében az egyházaknak, de az államnak is komoly feladatai lennének.

– Értelemszerűen a kibocsátó, jellemzően a keleti országrész egyes területei küzdenek a legnagyobb problémákkal, de bizony a fogadó települések is. Nézzük csak meg Budapestet! A fővárosba olyan tömegek érkeztek az elmúlt évtizedekben, hogy ott az átlagosnál sokkal jobb vallási helyzetet kellene látnunk. Ehhez képest az arányok az össznépességet, de a fiatalok arányát tekintve is rosszabbak a magyarországi átlagnál – mondta Tóth Géza. Emellett úgy véli,

a nagyobb tömegeket megmozgató beruházások közösségi szinten komoly károkat tudnak okozni.

Ráadásul még egy felemás jelenségre kell számítani. Románia schengeni csatlakozásával és

a román határ megnyitásával ugyanis nagyobb számban jelenhet meg román ortodox népesség a Nagyvárad agglomerációjának számító határ közeli településeken.

– A gazdaságélénkítő hatású lépésnek itt is lehetnek hátulütői. A nagyváradi ingatlanárakhoz képest a románok potom pénzen fognak telkeket, házakat venni a magyarországi településeken. Pocsajon eddig egy-két román család élt csak, de ha nagyobb számban letelepednek, akkor bár ugyanúgy kinn lesz a Pocsaj tábla, teljesen felborulhat minden. Ezeken a területeken már eddig is nagyon sérült a vallási struktúra, a református és evangélikus családok nagy számban hagyták el a térséget – mutatott rá végezetül Tóth Géza.