Évek óta tart úgynevezett érzékenyítő tréningeket több Soros-féle civil jogvédő szervezet Magyarországon. Az ügyfelek között iskolák, egyházi gyülekezetek, de még a Magyar Igazságügyi Akadémia is megtalálható. Az amerikai milliárdos alapítványa, az Open Society Foundations által bőkezűen finanszírozott tanfolyamoknak a liberális jogvédők társadalomformáló szerepet szánnak.

Érzékenyítő kurzusokat korábban leginkább a jogvédelemmel foglalkozó, a Soros-pénzek által rendesen támogatott Magyar Helsinki Bizottság tartott, manapság azonban már számos civil szervezet is aktívan kiveszi a részét a tréningek szervezéséből. Közös pont, hogy a tanfolyamok finanszírozója a legtöbb esetben a Norvég Civil Támogatási Alap, amely a most befejeződött második támogatási ciklusában négy év alatt összesen 448 programot támogatott. De nézzük, miről is van szó!

Az „érzékenyítés” a Soros-féle szótárban leginkább szemléletformálást jelent. Vagyis az érzékenyítő kurzusok eredményeként a „megrendelők” nemcsak járatosabbak lesznek, hanem újfajta érzékenységük és elkötelezettségük alakul ki az adott témával kapcsolatban, derül ki a Magyar Bírósági Akadémia tájékoztatójából. Azért innen, mert az Akadémián néhány éve szintén „érzékenyítettek” a civilnek mondott jogvédők, méghozzá bírákat. De erről egy kicsit később.

– Mi kifejezett „érzékenyítő tréningeket” csak elvétve tartottunk, emlékezetünk szerint az utolsót még 2009-ben rendőrtiszti főiskolásoknak – mondta érdeklődésünkre Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság sajtóreferense, aki fontosnak tartotta kiemelni, hogy a szervezet jogászoknak, ügyvédeknek örömmel tart szakmai tréningeket.

Csak a menedékjogi program keretében az utóbbi tíz évben mintegy 3800 ember számára tartottak képzést. Ők a világ mintegy 80 országában dolgoznak menedékjogi területen.

Ilyen kurzus tehát állításuk szerint 2009 óta nem volt, csakhogy éppen az egyesület jelentései nyomán indult el 2012-ben az Egyenlő Bánásmód Hatóság vizsgálata a Nógrád megyei Rimócból származó romák ügyében. A dologról annyit kell tudni, hogy a rimóci cigányok előszeretettel közlekedtek kerékpárral lámpa nélkül az éjszakai sötétben, a rendőrök pedig büntettek érte. Akkoriban az MHB megállapította, hogy a 36 megbírságoltból 35 „valószínűsíthetően roma volt”. A 36 bírságot 2011 januárja és szeptembere között szabták ki a hiányosan felszerelt kerékpárokkal közlekedőkre. A civilek azt sérelmezték, hogy a megbírságoltak 97 százaléka „roma”, noha becslések szerint legfeljebb a lakosság 25-30 százaléka cigány. A Hatóság nem állapította meg, hogy a rendőrök megsértették volna az egyenlő bánásmód követelményeit, ennek ellenére különös egyezség született: a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság vállalta, hogy húsz rendőr úgynevezett érzékenyítő tréningen, vagyis szemléletformáláson jelenik meg.

Az ilyen típusú kurzusok lebonyolításában a Helsinki Bizottságon kívül ugyanakkor egy másik nagy Soros-féle jogvédő szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért Közhasznú Egyesület is részt vett. Fontos tudni, hogy a tavaly több mint 420 millió forintból gazdálkodó civil szervezet pénzügyi beszámolója szerint 2014. december 31-e és 2017. június 30-a között 188 millió forintot költhetett el intézményi támogatás jogcímén működési költségekre, bérekre. Tevékenységük jelentős részét ugyancsak a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok finanszírozta.

A pénzből pedig futotta érzékenyítő tréningekre is. A norvég alap finanszírozásával és a Helsinki Bizottság közreműködésével mintegy 55 ezer dollárba, közel 15 millió forintba került például az a projekt, amelynek keretében kurzusokat tartottak 16-18 éves fiataloknak az előítéletességről és a toleranciáról. A Színházzal az előítéletmentes fiatalokért nevet viselő tréning a Gyerekesély Egyesület, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Mentőcsónak Egység közös érzékenyítő projektje. A milliós költések eredménye pedig két kisfilm és egy weboldal lett, ahova oktatási segédanyagokat és a módszertant töltötték fel.

– A program célja, hogy az érvényes gazdasági körülmények és számadatok, illetve a jogi környezet alapszintű ismertetésével elősegítse, hogy ez a korosztály a problémákat valódi mivoltukban tapasztalhassa meg, és valódi ismeretek alapján alakíthasson ki róluk véleményt – adott választ érdeklődésünkre a projektről Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója.

Hogy a „valódi ismeretek” átadására miért csak a TASZ képes, nem tudni, az viszont biztos, hogy különös módszereket alkalmazva zajlanak ezek a tréningek. Az adott program egyik elemét például két színész tartja 16-18 éves diákoknak, helyszíne egy osztályterem, időtartama kétszer 45 perc. Az előadásokon első körben az előítéletek kialakulásának feltételeit, másodikban az okait boncolgatják. A végcél természetesen az, amit Soros György is hangoztat, hogy a diákok végtelenül toleránsak és előítéletmentesek legyenek másokkal szemben. A program másik eleme ugyanakkor egy drámapedagógiai foglalkozás, ahol a TASZ Roma­prog­ram­jának filmjeit vetítették, valamint egy állítólag ugyancsak szolidaritásra nevelő Szociopoly interaktív színházi társasjáték. A 14 hónapos tréningen 10 iskola vett részt, zömében a fővárosból, de Egerből, Pécsről is akadtak jelentkezők.

De a norvég alap nemcsak a TASZ kurzusát finanszírozta, hanem számos más, civilnek mondott szervezet érzékenyítő kampányához is hozzájárult. Az egyik pályázó például a hangzatos nevet viselő Magyar Leszbikus, Meleg, Biszexuális és Transznemű Szövetség volt, amely az Itt vagyunk! Országos emberi jogi kampány az LMBTQI-emberek láthatóságáért és társadalmi befogadásáért nevű projekt keretében 2015 és 2016 között közel 50 ezer dollárt, 14 millió forintot kapott országjáró kampányra.

Állítólag nem is eredménytelenül. A beszámoló szerint ugyanis a „projekt növelte a vidéken élő leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex emberek láthatóságát és társadalmi befogadását.” A pénzből plakátkampányra, képzésekre költöttek, emellett létrehoztak 3 interaktív játékot és további „érzékenyítő” eszközöket több ezer példányban. Emellett sátras megjelenésre került sor Budapesten két nyári fesztiválon és 10 vidéki városban, ahol helyi LMBTQI-emberek mutatták meg magukat. A kampányhoz 81 új önkéntes csatlakozott, és bemutattak 15 videofilmet is.

A szövetség ki nem mondott népszerűsítése pedig olyan jól sikerült, hogy a projektnek köszönhetően három új városban − Eger, Kaposvár, Zalaegerszeg − jött létre LMBTQI-csoport. Emellett a helyi aktivisták LMBTQI-témájú egyetemi előadásokat szerveztek 5 városban.

Ugyancsak szemléletformáló kurzusokat tartott 2014-ben a nők jogaiért kiálló, furcsa nevű Patent Patriarchátust Ellenzők Társasága Jogvédő Egyesület, amely a Norvég Civil Támogatási Alaptól egy év alatt mintegy 50 ezer dollárt, közel 14 millió forintot zsebelt be érzékenyítő képzésekre. A bíróságfigyelés és tapasztalatainak hasznosítása a családon belüli erőszakkal kapcsolatos eljárásokban nevű projekt célja az állítólagos hatósági előítéletek csökkentése – valójában sokak szerint inkább a bírák lejáratása volt.

És hogy miként működött ez a gyakorlatban? A 14 hónap alatt fiatal „önkéntesek” több városban 117 bírósági ülést figyeltek meg, amelyek tapasztalatait egy tanulmány összeállításába csatornázták. „Az összegyűjtött anyagok a képzések során, áldozatsegítők, bírók bevonásával kerültek áttekintésre az érintettekkel” – áll a beszámolóban. Hogy vajon miként reagáltak a megfigyelésre a bírák, a beszámolókból nem derült ki, az viszont biztos, hogy „nem megfelelő” ítélet esetén már gyalázkodó bejegyzés is született a megfigyelők részéről a Patent Egyesület Facebook-oldalán.

Egyébként az önmagát civil jogvédőként feltüntető szervezet különböző programjaira nemcsak a Norvég Civil Támogatási Alaptól, hanem a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványoktól is kapott pénzt. A Patent Egyesület annyiban a politika színpadára is lépett, hogy az idei év elején hivatalosan is részt vett a Tanítanék Mozgalom tüntetésén.

Az LMBT-csoportok megerősítését, kapacitásfejlesztését tűzte ki célul ugyanakkor a szép nevű Labrisz Leszbikus Egyesület projektje. A szervezet több mint 60 ezer dollárt, több mint 16 millió forintot kapott 2013 és 2016 között a Norvég Civil Támogatási Alaptól többek között érzékenyítő kurzusokra. A MELEGSÉG ÉS MEGISMERÉS – Egy innovatív, érzékenyítő iskolai program továbbfejlesztése nevű projekt keretében megtartott tréningek nemcsak a társadalmi szemléletformálást ösztönzik, hanem a gyűlöletbeszéd és kirekesztettség elleni hatékony fellépést is, áll az egyesület weboldalán. Ennek keretében magyar és angol nyelvű iskolai szóróanyagokat osztogattak közintézményekben, ki nem mondottan népszerűsítve a homoszexualitást. Lapunk próbálta megszerezni az érzékenyítő kurzus tananyagait, azonban az oldalt 2015 óta nem frissítették, az óravázlatok elérhetetlenné váltak. Mindössze annyit sikerült megtudnunk, hogy az egyesület egynapos tanári érzékenyítő képzéseket tartott Szegeden, Miskolcon és Pécsen.

Az érzékenyítő kurzusok, ahogy cikkünk elején említettük, nem kímélték a bíróságokat sem. Nagy port kavart az ügy, amikor 2015 tavaszán érzékenyítő képzést szerveztek bíráknak a Magyar Igazságügyi Akadémián. A tréninget az egyetemi diákság körében neoliberális gondolkodásúnak tartott dr. Kiss Valéria, az ELTE ÁJK tanársegédje tartotta, aki célként tűzte ki a tudásátadás mellett a szemléletformálást. A rendezvényre egyébként a Soros-féle civilek széles skálája ellátogatott, úgymint az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Patent Egyesület, valamint a Háttér Társaság.

Arra a kérdésre, hogy a fenti kurzuson kívül volt-e a bírák számára más hasonló jellegű tréning az elmúlt években, az illetékes Országos Bírósági Hivataltól (OBH) azt az információt kaptuk, hogy 2016-ban, a gyűlölet-bűncselekmények tárgykörében egy kúriai bíró és egy fellebbviteli főügyész-helyettes moderálásával került sor egy kétszer egynapos rendezvényre. Ezen összesen 19 bíró és 20 ügyész vett részt. A projekt részeként pedig más helyszíneken ügyvédek, rendőrök számára is tartottak képzéseket. Végül szűkszavú közleményükben fontosnak tartották leszögezni, hogy az OBH és a bírósági szervezet a múltban és a jövőben minden tevékenységében fokozottan ügyel arra, hogy a bíróság, a bírák integritása, feddhetetlensége és pártatlansága ne sérüljön.

Szükség is lenne erre, ám amíg az ilyen kurzusokon Soros szervezetei is képviseltetik magukat, nehéz ezt elhinni.

Takó Szabolcs