Fotó: Demokrata/T. Szántó György
Hirdetés

Lengyelországból indult a 2010-es évek közepén a ma már világszerte terjedő elsőszombati rózsafüzér-mozgalom. Írországban, Ausztráliában, Horvátországban egyaránt összegyűlnek a katolikus férfiak, hogy a szentolvasó elmondásával engeszteljenek, hitet valljanak és megerősödjenek lelkiekben, ehhez kapcsolódva férfiszerepükben.

– A kezdeményezés a fatimai Szűzanya-jelenések elsőszombati tiszteletéhez kapcsolódik. A köztéri rózsafüzérima célja, hogy a résztvevők felismerjék a saját kegyelmi terüket, utat nyissanak Isten felé, megtalálják az Istenben álló életet, megerősítsék férfiszerepünket apaként, férjként, a közösség, a nemzet tagjaként – mondta a Demokratának az idehaza TÉRdeplő vagy TÉRden álló rózsafüzérnek elnevezett hazai nyilvános szentolvasó-imádkozás egyik elindítója, Gakovic Dániel, kiemelve, hogy a magyar történelem különösen erőteljes horgonya a Szűzanyával való kapcsolat, akit a Magyarok Nagyasszonyaként is tisztelünk.

– A térdeplésben emberlétünk többlete nyilvánul meg: letérdepeltetjük azt, ami lent van, teret adva annak, ami fent van. Meg kell találnunk a kegyelmi teret a saját életünkben. Amíg ugyanis a lenti uralkodik, addig nincs rend és egyensúly – vallják a szervezők, akik szerint helyre kell állítani az ember természetes teremtményi állapotát, újra fel kell ismernünk, hogy a férfiasság és a nőiesség Istentől ered és nem csupán biológia, hanem lélek is. A férfi felelős azért, hogy mi van a lelkében, a szentolvasó pedig képes megadni a szívbéli kegyelmi állapotot.

Magyarországon Budapesten, a Szent István-bazilika előtt gyűltek össze először katolikus férfiak közös rózsafüzérimára tavaly március elején.

– „Szeplőtelen szívem győzni fog”, mondta a Szűzanya, és mi, magyar férfiak hiszünk e szív győzelmében, ezért Mária szándékára immár egy éve imádkozzuk a téren a szentolvasót, tanúskodva katolikus hitünkről, valamint a férfiak, az édesapák, a férjek és a nagyapák lelki tekintélyéről. Mária szeplőtelen szíve szövetségbe gyűjti fiai szívét, hogy lelki, kegyelmi támasza lehessünk családjainknak, gyermekeinknek, közösségeinknek, nemzetünknek és Katolikus Egyházunknak – mondta Gakovic Dániel.

A kezdeményezés gyorsan terjedt, és ma már a történelmi Magyarország 12 különböző településén, többek között a felvidéki Nagytárkányban és Csíksomlyón is letérdelnek a férfiak minden hónap első szombatján, összesen mintegy ötszázan, hogy együtt mondják a szentolvasót.

Az ima erejét, hatásosságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a sok közös fohászból megszületett a Mária Fiai, Térden Álló Férfiak Szentolvasó Szövetsége nevű közösség. Ez hitvallása szerint egy láthatatlan hadsereg, mely Isten országáért él, dolgozik és harcol, és amely imaharcosként otthon, a közösségben és a szentolvasó-misszió során részt vesz a lelkekért folytatott szellemi harcban.

– Célunk a magyarság visszavezetése Mária szeplőtelen szívén keresztül Jézus legszentebb szívéhez, távlatokban pedig annak a próféciának a megvalósulását szeretnénk elősegíteni, amely szerint Magyarországról fog kiindulni Európa újraevangelizálása. Ez egy szellemi harc, amiben lelki fegyverekkel harcolunk, nem emberek ellen. Mária szeplőtelen szíve mennyei kegyelmi bárka, hegyre épült vár, hogy minél több férfi testvér menedéket, biztonságot, szilárd kegyelmi talajt leljen Krisztusban e világ háborgó tengerének hullámai közepette. A bárkából a rózsafüzér, a térden állva végzett szentolvasó szíveink által kegyelmi hálót sző a tereken. Ez menedékként adatott, hogy belekapaszkodjon mindenki, aki engedi, hogy a kegyelem megmentse – vallja Gakovic Dániel.

A szervezők úgy látják, e nemes küzdelem aligha lehetne időszerűbb, mint napjainkban, amikor az emberek jelentős része elfordult Istentől, és az e világi javakban véli meglelni a boldogságát. És itt vannak korunk nagy szellemi tévútjai az ezotériától a genderpropagandáig.

– Egyre gyakoribb a családok egységének megbomlása, pedig ez a társadalom legkisebb egysége, rendeltetése szerint a hit és szeretet bölcsője, amiről a Szűzanya maga mondta: „Szeretném, hogy minden család egy kegyhely legyen.” Aztán itt vannak a világban dúló háborúk, emberek milliói óhajtják a békét – emlékeztet Gakovic Dániel. „Ahol azonban elhatalmasodott a bűn, túláradt a kegyelem” – írja Szent Pál a rómaiakhoz írt levelében.

– A sátán működése elleni küzdelem eszköze a lelki megújulás, aminek érdekében vissza kell találnunk Istenhez, az általa teremtett rendhez. Térdeljünk le bátran, összekulcsolt kezünkkel esedezzünk, engeszteljünk és kérjük a Magyarok Nagyasszonya közbenjárását! Légy részese, légy bátor, légy igaz férfi! – buzdítanak a bekapcsolódásra a szervezők.

Fotó: ShutterStock/Denny Indrayanto

Szűz Mária rózsakoszorúja

A rózsafüzér (más néven rosarium, szép magyar kifejezéssel szentolvasó) ősi, kedvelt katolikus ima, a szűzmáriás lelkület odaadó kifejezője. Különlegessége, hogy általa a Szűzanyával szemléljük Krisztust. A rózsafüzér szerzője a hitvédő rendalapító Szent Domonkos (Caleruega, Spanyolország, 1170 körül – Bologna, 1221), a csillagászok és a természettudósok védőszentje, akinek a hagyomány szerint megjelent a Szűzanya, és kezébe adta az eretnekség elleni küzdelem legerősebb fegyverét (Szent Pio atya is annak hívta), a Jézus életének titkait soroló imafüzért, melynek végigmondása, miként Montforti Grignon Szent Lajos Szentolvasó című munkájában szépen fogalmaz, rózsakoszorút sző Szűz Mária homlokára.

A rózsafüzér klasszikus formájában ötször tíz plusz három kisebb és hat nagyobb szemből álló, keresztet is tartalmazó lánc, melynek szemeit végigmorzsolva imádkozunk. A keresztre a Hiszekegyet mondjuk, a nagy szemekre a Miatyánkot, a tizedeknek nevezett kicsikre pedig először három, majd ötször tíz Üdvözlégyet, melyekbe belefűzzük Jézus életének szent titkait a szeplőtelen fogantatástól a dicsőséges feltámadásig. Ezután elmondjuk a Dicsőséget és opcionálisan a fatimai fohászt. Hagyományosan a hét minden napjának megvannak a maga rózsafüzértitkai: hétfőn az örvendetes, kedden a fájdalmas, szerdán a dicsőséges szentolvasót imádkozzuk, csütörtökön a Szent II. János Pál pápa által 2002-ben az előbbi háromhoz kiegészítésként adott világosság-rózsafüzért. Pénteken ismét a fájdalmas, szombaton az örvendetes, vasárnap pedig a dicsőséges rózsafüzért imádkozzuk. Ez ugyanakkor csak afféle sorvezető, ettől ki-ki lehetőségei, lelki igényei szerint eltérhet, annál inkább, hiszen a szentolvasó imádkozása nem kötelező, hanem önkéntes vállalás. Már az is nagy lelki épülést eredményez, ha legalább hetente egyszer egy tized rózsafüzért elmondunk. Eleinte talán elkalandozhatnak a gondolataink, idővel azonban megtapasztaljuk a tudatos, fókuszált odafordulás jótékony hatásait és az ima erejét. A boldogságos Szűz Máriával való elsőszombati lelki hadviselésről bővebben a www.mariaszazada.hu oldalon találhatunk információt.