Aki közös szelfit szeretne készíteni Kossuth Lajossal, esetleg fotózkodna Galamb József híres Ford T-modelljével, falat robbantana Teller Ede hidrogénbombájával vagy csak körbejárna a Mátyás-templom falai között, elég, ha ellátogat a hivatalosan ugyan szeptember 7-én nyíló, ám már addig is látogatható Hungarikum Élményházba. Itt a magyarság különleges és egyedi értékei a legmodernebb technikai vívmányok segítségével ismerhetők meg és kelnek életre.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Bár a Hild József tervei alapján szecessziós, késő eklektikus stílusban épült Vörösmarty téri Gerbeaud Ház minden szeglete őrzi a századforduló hangulatát, első emeleti termeiben nagyon is XXI. századi élményvilág várja a látogatókat. A Hungarikum Élményház ugyanis nemcsak hogy végleg leszámol az egyszervolt, porszagú tárlatok világával, de olyan meghökkentően egyedi látványt varázsol a szemünk elé, amelyre eddig hazai kiállításon még nem volt példa.

Azt, hogy itt valami szokatlan és más minőség vár ránk, már akkor sejthetjük, amikor a belépéskor rögvest a kezünkbe nyomnak egy táblagépet, amelynek nemcsak tárlatvezetőként és kutatók, történészek által összeállított, ötnyelvű – magyar, angol, német, orosz és kínai – digitális enciklopédiaként vesszük hasznát, de segítségével a kiterjesztett valóság (augmented reality – AR) varázslatos világa is feltárul előttünk.

– Amikor azon kezdtünk el gondolkodni, hogyan lehetne ezt a csodálatos magyar kultúrát megismertetni nemcsak az ideutazó külföldiekkel, hanem a hazai közönséggel is, megmutatni és átadni azt az egyediséget, azt a különlegességet, amely minden más nemzettől megkülönböztet bennünket, tudtuk, hogy egy olyan izgalmas és egyedi tárlatot kell létrehoznunk, amely kihasználja a kor technikai vívmányait is. Az egyik nem titkolt célunk ugyanis az, hogy elérjük és becsábítsuk a fiatalokat, akik többnyire csak ide-oda csaponganak a világban és identitástudat nélkül próbálnak valahová tartozni – mondja Kolti Helga, a kiállítást megálmodó Icon Színházi Produkció Közhasznú Egyesület és a Hungarikum Élményház művészeti igazgatója. – Így találtunk rá a kiterjesztett valóság technikájára, amely háromdimenziós változat­ban tud megjeleníteni különböző tartalmakat, de akár életnagyságú figurákat is, akik vagy amelyek a valóságban nincsenek ugyan ott, de mégis fotózkodhat velük a látogató. Mindemellett pedig lehetőséget kínál arra is, hogy rengeteg információt tudjunk adni az arra nyitottaknak anélkül, hogy túlzsúfolnánk a kiállítóteret.

De hogyan is működik ez a kiterjesztett valóság a gyakorlatban? A kiállításra belépve a látogató rögtön kipróbálhatja a táblagép, illetve az azon található, kifejezetten az élményház számára kifejlesztett alkalmazás segítségével. A falra kifüggesztett QR-kódokat, azaz a kétdimenziós vonalkódokat beolvasva virtuális sétát tehetünk a Mátyás-templom belsejében, kipróbálhatjuk felfedezőink találmányait, így körbejárhatjuk Galamb József Ford T-modelljét, Teller Ede hidrogénbombájával falat robbanthatunk, huszárokat szabadíthatunk ki, megsimogathatunk egy lócán heverő vizslát, és akár szelfit is készíthetünk a háromdimenziós Kossuth Lajossal.

Persze a kiterjesztett mellett a fizikai valóság is megjelenik a tárlaton, s nem is akárhogyan! A Hungarikum Élményház látványvilágát ugyanis az a Babos Bertalan Zsili álmodta meg és alakította ki képzőművész társaival, akit sokan csak a „romkocsmák festőjeként” emlegetnek. Stílusa itt is abszolút visszaköszön, legyen szó a különböző képekből, képeslapokból, gyufásdobozokból, retró játékokból vagy golyóstollakból összeállított fali montázsokról, amelyekben ugyan nagyobb teret kapott a művészi inspiráció, mint a tudományos igény, de ez voltaképpen senkit sem zavar. Merthogy a látszólagos tobzódás és túlzsúfoltság ellenére mégis felfedezhetünk bennük egyfajta harmóniát, hangulatot, és talán fontos is, hogy ellensúlyozzák a kiállításon a maga komolyságában megjelenő eredeti székely kaput, Kempelen Farkas legendás sakkozógépét, Neumann János első számítógépét vagy Puskás Tivadar kipróbálható telefonközpontját.

A sort persze lehetne folytatni, hiszen a többtucatnyi hungarikum mellett számos, a magyar kultúrához kapcsolódó tárgy, fontos magyar találmány és teljesítmény jelenik meg a kiállítóterekben. Beléphetünk például egy parasztház belsejébe, kipróbálhatjuk a kézi malmot, bepillanthatunk Oscar-díjas rendezőink filmjeibe, szemezgethetünk a legnagyobb festőművészek alkotásai között, míg a virtuális valóság pont egy pillanat alatt a Hortobágyra repít bennünket.

A Hungarikum Élményházat a szeptemberi hivatalos megnyitó után az iskolai csoportok – előzetes egyeztetés után (www.hungarikumhaz.hu) – ingyen látogathatják majd, nekik emellett lehetőségük lesz arra is, hogy kedvezményes áron nézzék meg a Hungarikum Pódium egyik színházi előadását. Az élményház mellett működő stúdiószínpadon ugyanis a tervek szerint az eddigi angol nyelvű színházi és zenés produkciók mellett ősztől magyar nyelvű bemutatók és vendég­előadások is lesznek, illetve szeretnének egy talkshow-sorozatot is indítani a gasztronómia, a tudomány, a művészetek vagy a sport területén kiemelkedő eredményeket elérő vendégekkel.

Barta Boglárka

Fotók: Vermes Tibor/Demokrata