Új világgazdasági egyensúly – Lin Yifu professzor előadása a jövő gazdaságáról

Lin Yifu szerint a 2049-re – az ország megalapításának 100. évfordulójára – kitűzött „százéves cél” egy modern, magas jövedelmi szintű szocialista ország megteremtését irányozza elő. Véleménye szerint ez a cél nemcsak elérhető, hanem elkerülhetetlen is, ha Kína továbbra is jelenlegi fejlődési pályáján halad. A professzor úgy véli, hogy az ország éves gazdasági növekedési potenciálja 2036 és 2049 között elérheti a 6%-ot is és még ha csupán 3-4%-os növekedés valósul is meg, az is elegendő ahhoz, hogy Kína egy főre jutó GDP-je elérje az Egyesült Államok mai szintjét.

„Ha ezt sikerül elérnünk, akkor nemcsak a kínai álom válik valóra, hanem a világgazdaság is egy új, stabil és kiegyensúlyozott korszakba lép” – fogalmazott Lin Yifu. Kína gazdasági súlya 2049-re a jelenlegi trendek mellett akár kétszerese is lehet az Egyesült Államokénak, ami alapvetően rendezheti át a globális hatalmi struktúrákat. Ez azonban – a professzor szerint – nem fenyegetést, hanem új lehetőséget jelent a világ számára, mivel a kínai modernizáció máshol is elhozza a jólétet és a fejlődést.  Lin Yifu hangsúlyozta, hogy a kínai modernizáció sajátossága abban rejlik, hogy nem csupán gazdasági célokat követ, hanem a társadalmi igazságosságra és kulturális értékekre is figyelmet fordít. A közös jólét elérését, vagyis azt, hogy a gazdasági fejlődés ne csak egy szűk elit gazdagodását szolgálja, Kína kulcsfontosságú célként kezeli. Ez szemben áll a nyugati országokban gyakran tapasztalható társadalmi polarizációval, amely a gazdasági növekedés ellenére is fennmaradt vagy súlyosbodott. „A kínai modernizáció nemcsak anyagi, hanem szellemi fejlődés is. Nem elég a GDP-t növelni, fontos, hogy a társadalom erkölcsi, kulturális alapjai is fejlődjenek”, hangoztatja Lin. A kínai modell a természettel való harmóniára, az ökológiai fenntarthatóságra és a békés nemzetközi kapcsolatokra is törekszik. Az ország célja nemcsak az, hogy megerősödjön, hanem az is, hogy hozzájáruljon egy új, együttműködésen alapuló világrend kialakításához.

Előadása során természetesen szó esett az aktuális geopolitikai kihívásokról is, különösen az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi konfliktusokról. Lin emlékeztetett rá, hogy a vámháborúk rövid távon csökkenthetik a gazdasági növekedést: a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank becslései szerint akár 0,2-0,9 százalékpontos visszaesés is elképzelhető. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Kína méretéből és gazdasági szerkezetéből adódóan rendkívül ellenálló ezekkel a kihívásokkal szemben. „Kína olyan, mint egy hatalmas repülőgép-hordozó anyahajó, amely bár lassan fordul, de stabil. Ha a belső gazdasági körforgásra építünk és kihasználjuk előnyeinket, akkor hosszú távon semmi nem tud eltéríteni bennünket a fejlődés útjáról” – fogalmazott Lin. A kínai kormány idei célkitűzése, az 5% körüli növekedés szerinte reális és megvalósítható.

Újságírói kérdésekre válaszolva Lin a kínai–amerikai kereskedelmi háború témájánál maradva elmondta, hogy a kínai–amerikai kereskedelmi háború folytatása súlyos terheket róhat az amerikai lakosságra: emelkedő árak, munkahelyvesztés, csökkenő életszínvonal is szerepelnek a listán. Globálisan ugyanakkor a legszegényebb országokat érintheti leginkább, mivel az ellátási láncok sérülnek. Hangsúlyozta, hogy a protekcionista intézkedések hosszú távon nem fenntarthatók, a szabadkereskedelem win-win alapelve mindenki számára előnyösebb. A professzor úgy véli, hogy Trump elnök gazdaságpolitikája mögött az üzleti logika állhat, de a nemzetközi kereskedelem nem egyenlő egy egyszerű üzleti alkuval és a vámháború sem hoz tartós előnyt az USA-nak. Hosszú távon csökkenhet az amerikai ipar versenyképessége is, különösen a technológiai szektorban. Lin kiemelte a mesterséges intelligencia és a robotika iparágának fontosságát, különösen a munkaerőhiány kezelésében. Kína előnyt élvez az ipari bázis, a nagy piac és a rendelkezésre álló munkaerő révén. Zhejiang tartomány példája jól mutatja, hogy az innováció és a digitalizáció kulcsszerepet játszik a gazdasági alkalmazkodásban. Kína gazdasági stabilitását belső erőforrások mozgósításával és célzott gazdaságélénkítő intézkedésekkel erősítheti. Lin szerint az ország képes fenntartani az évi 5%-os növekedést, ha megfelelően kezeli a globális bizonytalanságokat. Az elektronikai termékek, a létfontosságú fogyasztási cikkek és a ruházati termékek exportja kapcsán kifejtette, hogy ha az Egyesült Államokba exportálnák őket a magas vámok mellett, akkor egyes termékek nem exportálhatóak már. Azonban a Dunhuang és hasonló platformokon keresztül egyre több kínai terméket vásárolnak az Egyesült Államokban és sok más termék is elérhetővé válik. A belföldi piac egy lehetséges alternatíva azoknak a termékeknek, amelyek exportja nem fenntartható. Különösen, hogy Kína is a fogyasztói piac fejlesztésére összpontosít és az ilyen prémium termékek iránti kereslet növekedése várható, mivel a kínai gazdaság növekedése és az egy főre jutó GDP növekedésével ez is erősödni fog. A kereskedelmi háborúk idején sok a kiszolgáltatott nemzetgazdaság a világon: ezeknek az országoknak együtt kell működniük. „Az Egyesült Államok egyenként próbálja tárgyalóasztalhoz kényszeríteni a kisebb államokat, de egyenként nincs ütőkártyájuk. Ha viszont regionális szövetségekbe tömörülnek, mint amilyen az Afrikai Unió, az ASEAN vagy a latin-amerikai integrációs szervezetek, akkor erősebb pozícióból tárgyalhatnak.” Kiemelte még, hogy a globális kereskedelmi rendszer alapjaihoz – például a WTO szabályrendszeréhez – való visszatérés is kulcsfontosságú. Egy új, együttműködésen alapuló világrend nem csupán Kína érdeke, hanem minden fejlődő országé is, amely szeretné elkerülni a szegénységi csapdákat. Lin Yifu zárásként elmondta: a kínai fejlődési modell nem csupán egy ország ügye. Az egész világnak fontos, hogy Kína békésen, fenntartható módon váljon modern állammá, mert ezzel egy új irányt mutathat minden olyan nemzet számára, amely eddig a nyugati minta elérhetetlensége miatt bizonytalan volt saját lehetőségeiben. A kínai filozófia szerint „ha magad előre jutsz, segítened kell másokat is” és ez a gondolat meghatározó lehet a jövő globális közösségeiben. „Ha sikerül megvalósítani a kínai álmot, akkor nemcsak mi leszünk boldogabbak, hanem az egész világ egy igazságosabb, békésebb és stabilabb hellyé válhat” mondta zárszóként Lin professzor.