Befelé a zsákutcába

Friedrich Merz egyik legfőbb bizalmasa, Thorsten Frei, a CDU parlamenti ügyvivője megismételte a ZDF közszolgálati csatornán Merz álláspontját: eszerint az ukránok már régóta várnak a Taurus cirkálórakétákra, amelyek szerinte jobbak, mint a hasonló brit, amerikai, illetve francia fegyverrendszerek. A műsorvezető felvetette, hogy egy Taurus rakétával legfeljebb a Krími híd egy oszlopát lehet lebombázni, de Thorsten Frei szerint nem egy rakétáról van szó. Sajtóértesülések szerint pontosan 150 darabról. A Bundeswehr összesen 600 Taurusából ennyi van bevethető állapotban.

A leendő koalíciós partner, az SPD határozottan ellenzi a fegyverrendszer átadását. Boris Pistorius volt és leendő védelmi miniszter szerint a Taurus rakétákkal kapcsolatban vannak olyan titkosszolgálati információk, amelyeket nem lehet nyilvánosságra hozni. Egyben reméli, hogy ha Friedrich Merz megismeri ezeket az információkat, letesz a tervéről. Egyelőre nem tett le.

A CDU részéről is egyre többen ellenzik Merz tervét, és az SPD-vel közös szavazást követelnek a Taurusokról. A legnagyobb német fegyvergyártó cég, a Rheinmetall vezérigazgatója, Armin Papperger is hűteni próbálja Merz forrófejű terveit.

„Németországban csak néhány száz van belőlük, közülük sok nem is működik. A háborún semmit sem változtatnak. A Taurus nem hoz fordulatot” – fejtette ki a Handelsblattnak Papperger, a Taurusok helyett a klasszikus tüzérségilőszer-gyártás fokozása mellett érvelve. Be is jelentette, hogy alsó-szászországi lőszergyárában jelentősen növelni akarja a gyártás volumenét, évi 250 ezer darabról évi 350 ezerre.

Milliárdok katonai kiadásokra, milliárdok újjáépítésre. Egyszerre készülnek a fegyverkezési és az újjáépítési tervek. A háború tönkretette Ukrajna egyes részeinek infrastruktúráját: hidakat, utakat, épületeket kell majdan újjáépíteni.

Ukrajna a globális gazdaság csúcsszereplőinek kezében és zsebében van, akiknek szemében a tönkretett ország nem egyéb, mint egy céges telephely. A telephelyhez pedig bizarr üzleti modell társul, megtestesítője a BlackRock, amelynek németországi központja a BlackRock Asset Management Deutschland AG. Friedrich Merz közvetlenül a politikába való visszatérése előtt, 2016 és 2020 között ennek a cégnek volt a tanácsadója és felügyelőbizottsági elnöke.

A Rheinmetall történetesen a BlackRock egyik ügyfele. A hadiipari vállalat részvényeinek árfolyama mára soha nem látott magasságokba szökött. A fegyvergyártás nemcsak jövedelmező, de Brüsszel szerint fenntartható is: „A pénzügyi eszközök a jelenlegi szabályok szerint is befektethetők fegyverekbe” – állítja az Európai Értékpapír-piaci Hatóság, a német cégek pedig követik a példát. Egyre többen váltanak profilt és nyergelnek át a hadiiparra.

A brüsszeli indoklás szerint a helyi fegyvergyártás terjeszkedésének célja Európa versenyképességének növelése, ugyanis a fegyvergyártás korszerűsítése és az Ukrajnában zajló háború hosszú távon fellendíti az európai gazdaságot.

A konfliktus költségei közben tovább nőnek: a Kieli Világgazdasági Intézet (IFW) becslései szerint 2026-ra Ukrajna gazdasági erejéből 120 milliárd dollárt veszít. A katonai segélyekbe eddig az USA fektette be a legtöbbet, az IFW szerint idén februárig 42,2 milliárdot. Ezt Németország követi 17,7 milliárd euróval, ami az EU teljes katonai kötelezettségvállalásának körülbelül egyharmada. Az ukrajnai háború következtében a német cégek befektetési hajlandósága töretlen. A fegyvergyártás mellett Ukrajna újjáépítése a fő sláger.

A német KPMG gazdaságkutató és a Német–Ukrán Ipari és Kereskedelmi Kamara felméréséből kiderül, hogy a vizsgált 142 vállalat 43 százaléka tervez a következő 12 hónapban új befektetést Ukrajnában. A Világbank szerint az újjáépítés üzleti modelljében hatalmas gazdasági potenciál van. Becslésük szerint a következő tíz évben hozzávetőleg 486 milliárd dollárra lesz szükség az ország infrastruktúrájának helyrehozatalához.

A háború utáni majdani helyreállításban a német cégek mellett olyan nagy nemzetközi befektetők játsszák a főszerepet, mint a BlackRock vagy a Vanguard. Átfogó stratégiát és finanszírozási modelleket dolgoztak ki, egyszerre fektetnek be a fegyvergyártásba és az újjáépítésbe. Nemrég a BlackRock növelte a részesedését a Rheinmetallban, de a világ legnagyobb alapkezelője ugyanilyen jövedelmező üzleti lehetőséget lát az újjáépítésben is.

Világosan illeszkedik a képbe az a két konkrét cél, aminek érdekében Németország kreatív megoldást választott Friedrich Merz vezetésével, amikor az előző Bundestag szavazatait felhasználva elengedte az adósságféket és megszavazta az 1,7 billiós hitelfelvételt: rombolni és építeni. Milliárdos hitelek a haderőfejlesztésre és kereken 500 milliárd euró az infrastruktúra-fejlesztésre.

Mit szól ehhez Ukrajna, amelynek a bőrére megy a játék? Hihetetlen, de igaz: részese ennek a megállapodásnak. 2023. május 5-én Volodimir Zelenszkij elnök találkozott a világ legnagyobb vagyonkezelő cégének, a BlackRocknak a vezetőségével, és az ukrán elnöki sajtószolgálat tájékoztatása szerint a felek állami és magánbefektetők részvételével egy ukrajnai gazdaságélénkítő befektetési alap létrehozásának részleteiről tárgyaltak. Erre azután került sor, hogy 2022 decemberében Zelenszkij szerződést kötött Larry Finkkel, a BlackRock elnökével, aki a Világgazdasági Fórum kuratóriumi tagja is egyben, és megállapodtak arról, hogy a BlackRock mint a Világgazdasági Fórum stratégiai partnere lesz a nemzetközi befektetők tevékenységének koordinátora. A BlackRock készíti elő tehát Ukrajna háború utáni újjáépítésének átfogó projektjét. Az a cég, amely mintegy 10,5 billió dolláros vagyonnal sáfárkodik és mintegy 18 ezer vállalat és bank társtulajdonosa az USA-ban, Nyugat-Európában és Ázsia gazdag nagyvárosaiban. Több Google-, Apple-, Meta-, Amazon- és Microsoft-részvényt forgat meg, mint ezen cégek alapítói. Franciaországban például körülbelül ötszázalékos tulajdonosa a BNP, az Axa, a Renault, a Total, a Vivendi cégeknek, de felsorolni is nehéz lenne valamennyit. Németországban mintegy százmilliárd eurót kezel, az Adidas, az Allianz, a BASF törzstőkéjének több mint hat, Svájcban a Novartis 3,4 százalékát, a svájci bankok közül az USB és a Crédit Suisse részvényeit, de a nagy ügyfelei közé tartozik például a Norvég Nyugdíjalap is, és céljai közt szerepel az állami nyugdíjrendszerek privatizációja. Gigamonopólium, amely összefonódott a kormányokkal, a pártokkal, pénzügyi intézetekkel, a médiával és a lobbistákkal. A BlackRock – mint ahogy a nevében is benne van – egy olyan sziklaszilárd, azaz feltörhetetlen fekete doboz, amely láthatatlanságot nyújt ügyfeleinek. A BlackRockot a pénzügyi piacok neoliberális deregulációja tette naggyá, ezért fontos számára a szoros kapcsolat olyan politikusokkal, mint például Friedrich Merz.

A BlackRocknak van egy egyedülálló eszköze a pénzügyi világban. Aladdin névre hallgat, de semmi köze a csodalámpához, az Aladdin egy betűszó. Egy gigaszámítógépet rejt mintegy hatezer nagy teljesítményű szerverrel, amelyek naponta körülbelül húszbillió dollár értékű pénzügyi eszközt figyelnek. Az Aladdin feladata minden adatot és hírt azonnal elbírálni, amelyek a befektetések és az alapok értékét befolyásolhatják, a tőzsdei mozgásoktól a politikai híreken át az időjárásig.

A BlackRocknak teljesen mindegy, hogy egy-egy szektorban ki a piacvezető, mivel szinte minden cégben részvényes. Minden új megvásárolt részvény értékének megfelelő összeget szétterít a többi befektető között. Ezáltal csökken a piaci verseny, és mivel az egyes cégek ugyanazt a stratégiát követik, egyre kevésbé különböznek – mind egy irányba haladnak.

A BlackRock ezenfelül egy olyan árnyékbank, amelyre nem vonatkoznak a hagyományos banki előírások. Sokan bírálják az alapkezelő átláthatatlan tulajdonosi szerkezetét, kétes befektetési modelljeit. Ám a BlackRocknak is vannak korlátai. Csak akkor tud növekedni, ha folyamatosan új pénzek áramlanak a tőkepiacra. Ez a játéktér azonban a recesszió, a gazdasági válság miatt egyre szűkül.

A BlackRock és társai, összefoglaló kifejezéssel a „Big Money” csak egyetlen válságkezelési stratégiát ismer: a háborút és az újjáépítést. Ugyanezt a modellt már láttuk az 1929–1933-as világválságra válaszul adott második világháború alatt és után, a maga katasztrofális következményeivel. Egyenes út a harmadik világháború felé.