A globális elit lecserélte egyik tábornokát
Addig jár a korsó...
Lemondott Klaus Schwab. A Világgazdasági Fórum botrányhős elnökének távozása régóta időszerű lett volna, mégis Donald Trump elnökségéig, pontosabban az annak nyomában járó „világrendszerváltásig” kellett rá várni.
Néhány hete Klaus Schwabot azzal vádolták meg, hogy meghamisította a davosi szervezet versenyképességi jelentéseit, hogy így meg nem nevezett előnyökhöz jusson bizonyos kormányoktól. Noha a vád névtelen bejelentőtől származik, az elnökség annyira komolyan vette az ügyet, hogy vizsgálatot indított, majd pedig az alapító elnök kénytelen volt lemondani posztjáról. Schwab természetesen tagadta a vádakat. Állítása szerint annyi történt, hogy egyes államok elégedetlenségüket fejezték ki a besorolásuk miatt és friss adatokat közöltek vele, amelyek segítettek kijavítani a hibákat. Szerinte azonban a történteket manipulációként beállítani sértés a szakmai hírnevére nézve. A Világgazdasági Fórum (WEF) éves jelentéseinek, azon belül az egyes országok versenyképességi rangsorának a fontosságát aligha kell megmagyarázni. A befektetői bizalom múlik azon, hogy a befolyásos szervezet le- vagy épp felminősít-e egy országot. Nem életszerűtlen tehát az elképzelés, hogy az intézmény a korrupció és a zsarolás terepévé válhat, hiszen mindenki törekszik a lehető legjobb besorolásra. Gyakran látott már olyat a világ, hogy egy közbizalmat élvező elemzőműhely vagy agytröszt visszaélt befolyásával, a demokrácia, a gazdaság vagy épp az emberi jogok állapotát mérő jelentések pedig köszönőviszonyban sem voltak a valósággal. Vagy épp bunkósbotként használták őket a globális politikai küzdelemben.
A Schwab körüli botrányok nem új keletűek. Tavaly júniusban széles körű felháborodást váltott ki a The Wall Street Journal terjedelmes cikke, nem kevesebbet állítva, mint, hogy a Világgazdasági Forum nő munkatársai éveken keresztül súlyos szexuális zaklatásnak voltak kitéve. Sőt, maga Klaus Schwab is éritett volt visszaélésekben. A botrány mellékszálaként vizsgálták a szervezet azon gyakorlatát is, amely szerint a várandós munkatársnőktől rövid úton megváltak. Az ügy feltárása során a „WEFugees” nevű WhatsApp-csoportban több száz volt alkalmazott osztotta meg történetét a zaklatásokról. A cikkből kiderül az is, hogy a szervezet tulajdonképpen szexuális szolgáltatásokat is kínált egyes befolyásos ügyfeleknek. Ne feledjük, a Világgazdasági Fórum tanácskozásain számos kormányfő, elnök, vállalatvezető vesz részt. Ami pedig Davosban történik, az Davosban marad. Már amennyiben a titoktartás árát hajlandók az érintettek megfizetni.
Klaus Schwab ekkor lemondott a Világgazdasági Fórum ügyvezető elnöki tisztségéről, és nem ügyvezető elnökként folytatta munkáját. Mindezek mellett tulajdonképpen apróságnak tűnhet, hogy felmerült annak gyanúja is, hogy Schwab feleségével, Hildével együtt visszaélt a szervezet vagyonával, személyes célra használták annak ingatlanait, magánutazásokat finanszíroztak szervezeti forrásokból, illetve a pénzvagyont is megdézsmálták.
A szervezet elnökének széke mégis stabilan állt évtizedeken át. Még a hírhedt Nagy újraindítás (Great Reset) terve sem rengette meg, amit Klaus Schwab 2020-ban megjelent könyvében taglalt. Ezek szerint a koronavírus-járvány rávilágított a jelenlegi gazdasági és társadalmi rendszerek működésképtelenségére, ezért új struktúrát kell építeni, amely technológiákra összpontosít és fenntartható. A fő cél a bolygó megmentése, amihez az út a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésén át vezet, mellesleg pedig együtt jár a gazdasági rendszer átalakításával. Kerüljön, amibe kerül, hiszen az emberek nincstelenek lesznek ugyan, de boldogok.

Végül idén húsvétkor egy csapásra ért véget a Klaus Schwab nevével fémjelzett korszak. A fentebb említett botrányok után Schwab fokozatosan szeretett volna visszavonulni, 2027 januárjáig. Végül mégis sürgőssé lett az elnökségnek a távozása. Állítólag a szervezeten belüli hatalmi harcok is hozzájárultak bukásához, ennél azonban sokkal nyomósabb ok lehetett mindaz a politikai átalakulás, ami napjainkban Washingtonban zajlik. Az Egyesült Államok jelenlegi vezetésének ugyanis már esze ágában sincs védelmezni a Világgazdasági Fórumhoz hasonló szervezeteket, sokkal inkább ellenőrizni akarja tevékenységüket. Védőháló nélkül pedig életveszélyesek a mutatványok, amiket a WEF művel a világ színpadán. A sok szempontból kompromittálódott elnöknek tehát nem maradt más lehetősége, mint lemondani, a kirobbant botrányok pedig megteremtették az ürügyet a leléptetésére.
A vezető grémiumnak azonban még csak véletlenül sem sikerült egy tiszta múltú aspiránst találni Schwab helyére. Az ideiglenes kinevezett vezető ugyanis nem más, mint Peter Brabeck-Letmathe eddigi alelnök, aki 2005-ben a Nestlé egyik magas beosztású munkatársaként még arról értekezett, hogy a vízhez való hozzáférés nem emberi jog, így privatizálni is lehetne. „A víz természetesen a legfontosabb nyersanyag ma a világon. Felmerült a kérdés, hogy nem kellene-e privatizálni a lakossági vízellátást” – vetette föl.

Az új elnök attitűdje mondhatni teljesen kompatibilis a svájci székhelyű cég szellemiségével. A Nestlé a világ egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalata, az elmúlt években pedig olyan botrányok tapadtak nevéhez, mint az afrikai és ázsiai gyermekrabszolgák kihasználása. A cég termékeivel összefüggésben pedig bebizonyosodott, hogy sok esetben silány alapanyagokból gyártanak élelmiszerszemetet. Néhány éve az is kiderült, hogy tisztított talajvizet adtak el ásványvízként, egy független vizsgálat szerint pedig a Nestlé által előállított táplélék mindössze 30 százaléka tekinthető egészségesnek. A Világgazdasági Fórum alighanem káderhiányban szenved, így kerülhetett ideiglenesen az élére egy olyan osztrák üzletember, aki aligha szerethetőbb elődjénél. A Fórum igazgatótanácsa most jó eséllyel vezetőt castingol. Keresniük kell egy Trump-kompatibilis elnököt, vagy olyat, aki képes szembeszállni az úthengerrel. A globális vállalatoknak és pénzügyi eliteknek, amelyek eddig súlyt adtak a szervezetnek, a világrendszerváltás közben az eddigieknél erősebb képviseletre van szükségük.
