Részvények árnyékában

– Mi minősül bennfentes kereskedésnek?

– A bennfentes kereskedés lényege az, hogy valaki olyat tud, amit az átlag befektető nem, és ez a többletinformáció segíti abban, hogy egy befektetést az értéke alatt vegyen meg vagy a valós értékénél drágábban adjon el, azaz anyagi haszna legyen a privát információból. A bennfentes kereskedés során gyakran fordul elő, hogy az érintett tudja, hogy a vártnál magasabb lesz egy cég nyeresége. Ez olyan értékes információ, amely alapján érdemes lehet részvényt vásárolni, de persze előfordulhat, hogy a piac közben mégis másként reagál. Például a befektetők mégsem lelkesednek annyira, vagy más tényezők miatt nem indul el az árfolyam a várt irányba. Ezért az ilyen információk hatása kétesélyes lehet.

– Az MNB gyanúja szerint Magyar Péter 2023-ban a Magyar Bankholding Zrt. felügyelőbizottsági tagjaként olyan értesülésekhez jutott hozzá, amelyek révén előre láthatta, hogy egyes részvények visszavásárlási akciója jelentős piaci mozgásokat okozhat. A Tisza Párt elnöke ezen tények birtokában vásárolt be a részvényekből, mielőtt a piac számára nyilvánossá vált volna a visszavásárlási akció, amely az árfolyam drámai emelkedését eredményezte. Ez ön szerint egyértelműen bennfentes információ?

– A részvény-visszavásárlás szinte biztosan felhajtja az árfolyamot, hiszen önmagában pluszkeresletet gerjeszt. Azt sugallja ugyanis a piacnak, hogy a cég pénzügyileg stabil, nyereséges, és a jövőbeni eredményei várhatóan kedvezőek lesznek. Ez az egyik legbiztosabb bennfentes információ, ami csak létezhet. Hogy Magyar Péter tudta-e, hogy lesz részvény-visszavásárlás, azt még nem lehet biztosan állítani. Ugyanakkor,ha tudta – és erre vonatkozóan voltak olyan sajtóhírek, hogy ezt jegyzőkönyvek is tartalmazhatják –, akkor ez egyértelműen bennfentes információnak minősül. Emellett a bennfentes kereskedés megvalósulásához szükség van arra is, hogy az információ árfolyamot befolyásoló legyen, valamint hogy az illető kereskedjen is.

– Magyar Péter esetében a kereskedés bebizonyítható?

– Ennek a ténye, azaz hogy vásárolt és utána eladta a részvényeket, a kereskedési adatokból könnyen kideríthető. Ha ezek az adatok rendelkezésre állnak, akkor az MNB-nek biztosan van alapja a vizsgálódásra, máskülönben valószínűleg nem indítottak volna eljárást.

– A tranzakciók időzítése és a hozzáférhető információk alapján egyértelmű, hogy bennfentes kereskedés történt? Vagy ön szerint még további bizonyítékokra lenne szükség ahhoz, hogy az ügyet egyértelműen lezárják?

– Azt nehéz lesz bizonyítani, hogy az adott információ birtokában volt-e Magyar Péter, mivel azt is állíthatja, hogy nem tudott róla, és véletlenül vett részvényeket abban az időben. Gyanúra ad azonban okot, hogy a pénteken vásárolt részvényeket már hétfőn eladta. A hírek szerint az összes részvényétől megvált, míg egy befektető általában diverzifikálja portfólióját, hacsak nincs valamilyen fontos információ a birtokában.

– Az ilyen esetek, mint amilyet Magyar Péter lehetséges ügyleteivel kapcsolatban vizsgálnak, milyen károkat okoznak a piacnak?

– Ilyen helyzetben úgy ér el nyereséget a bennfentes kereskedő, hogy másokat megkárosít vele. Hiszen az, akitől az adott papírt megvette, kevesebb pénzt kapott az eszköz tényleges értékénél. Ha az eladó is tudta volna azt, amit a bennfentes kereskedő, akkor több pénzt kért volna és megkapja a tisztességes árat. Ám mivel nem volt birtokában a privát információnak, így tényleges anyagi veszteséget szenvedett el. Ugyanez a helyzet akkor is, ha valaki nem ismeri a bennfentes által tudott negatív magáninformációkat, és emiatt a tényleges értékénél többet fizet az adott befektetésért. Gond az is, hogy az ilyen események eltántoríthatják a komoly, tisztességes befektetőket a piacoktól. Ezt láthattuk Pakisztán, Venezuela vagy Nigéria esetében is, mely országok tőkepiacait a bennfentes kereskedés elburjánzása miatt kerülik a nagyobb befektetők, hiszen nem akarnak drágán vásárolni vagy olcsón eladni. A befektetők elmaradása csökkenti a piaci likviditást, azaz kevesebb potenciális vevő és eladó lesz. Ennek következtében az árak el fognak távolodni a hatékony piacok által indokolt szintektől, magyarul a vevők drágábban fognak venni, az eladók pedig kevesebbet kapnak a papírokért. Ez ráadásul növeli a piaci ingadozásokat is, ami magasabb rizikót jelent minden befektetőnek.

– Milyen gazdasági kockázatokat lát a bennfentes kereskedés megjelenésében?

– A bennfentes kereskedők jellemzően a kisbefektetőket húzzák le, nekik okoznak jelentős károkat. Alapvetően persze mindenki más veszít, csak a bennfentesek nyernek ezekkel az ügyletekkel, ám a tájékozott nagybefektetők az ilyen piacot jellemzően kerülik, így a megmaradó szereplők között emelkedni fog a kevésbé tájékozott kisbefektetők aránya. Magyarul ők lesznek azok, akik a bennfentesek nyereségeit megfinanszírozzák.

– Hogyan befolyásolják a bennfentes kereskedési esetek a tőzsdei bizalmat?

– Jelentős mértékben rontják egy tőkepiac reputációját. Nem véletlen, hogy minden fejlett tőzsde komolyan küzd az ilyen csalások ellen. Raj Rajaratnamot, a New York-i Galleon Group fedezeti alap alapító vezérigazgatóját 2011-ben 11 év börtönre ítélték, amiért olyan bennfentes információkat használt üzletkötései során, amelyek az IBM, a McKinsey, illetve az Intel vezetőitől származtak. A cél egyértelműen az volt, hogy erős üzenetet küldjenek a piacoknak: Amerika nem engedi, hogy egyesek másokat megkárosítva profitáljanak privát információkból.

– Milyen hatással lehet Magyar Péter ügye a magyar tőkepiac nemzetközi megítélésére?

– A fő probléma, hogy egy olyan párt vezetőjéről beszélünk, aki esélyes a miniszterelnök-jelölti posztra. Ha egy kormányzati szereplő bennfentes kereskedés gyanújába keveredik, az komoly következményekkel járhat. Vannak országok, ahol buktak le kormányzati szereplők bennfentes kereskedéssel, és el is ítélték őket. Olyan, hogy bennfentes kereskedéssel vádolt személyt válasszanak meg kormányfővé, még a fejlődő országokban sem gyakori. Ez azt üzenné minden komoly befektetőnek, hogy a magyar tőkepiac az ügyeskedők játszótere lehet, és fennáll a veszélye, hogy minden jelentős szereplő elhagyja a tőkepiacot. Ha egy tőkepiacon kevesebb kereskedő van, akkor ez azt jelenti, hogy drágábban lehet vásárolni, olcsóbban eladni, ami veszteségeket okozhat. A tőzsde célja, hogy a vállalatok tőkét tudjanak bevonni projektjeik finanszírozására a befektetők által. Befektetők hiányában a magyar cégek nehezebben vagy drágábban tudják megfinanszírozni projektjeiket. Ennek következményeként kevesebb tőkét tudnak bevonni, ami magasabb költségekkel, kisebb nyereséggel, lassabb növekedéssel, ez pedig kevesebb munkahely teremtésével jár. Ez pedig alacsonyabb adóbevételt és alacsonyabb GDP-t eredményezhet. A külföldi befektetők negatívan értékelhetik Magyarország piacát, ha úgy látják, hogy ilyen helyzetek fordulnak elő, ami kedvezőtlen hatást gyakorolhat a tőkepiacra. Nem állítom, hogy ez az egyetlen eset lenne az oka, de ha külföldi befektetők úgy vélik, hogy ilyen dolgok történnek Magyarországon, és a gyanú beigazolódik, miközben az illető miniszterelnök lesz, akkor könnyen eljuthatunk egy ilyen megítéléshez.

– Milyen gyakran fordul elő bennfentes kereskedés a magyar tőzsdén?

– Manapság szerencsére kevés ilyen eset történik. A gyanú évente csupán néhány alkalommal merül fel, és ezek egy része meg is marad a gyanú szintjén. Ebben a tekintetben komoly előrelépés történt az 1990-es évek óta. A modern magyar tőkepiac kezdeti éveiben a szabályozás még csak futott az események után, nem volt még kiforrott a jogi háttér, hiányoztak a piaci tapasztalattal rendelkező szakemberek, kevés technikai eszköz volt a tranzakciók követésére, illetve egyes esetekben a politikusoknak sem állt érdekében az ügyek felgöngyölítése.

– Magyar Péter felügyelőbizottsági tagsága révén férhetett hozzá a bizalmas információkhoz. Hogyan lehetne szabályozni, hogy ilyen pozíciók ne biztosítsanak előnyt a tőzsdei tranzakciókban?

– A jelenlegi magyar szabályozás meglehetősen jól teljesít a bennfentes kereskedés megelőzésében. A törvényi szabályozás megfelelő mértékben elrettentő és szigorú, a kereskedési adatok igény esetén rendelkezésre állnak, a szabályozónál megvannak a személyi és technikai feltételei a gyanús esetek kivizsgálásának. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy soha semmilyen védelem nem lehet tökéletes, és a bűncselekmény bizonyítása sem könnyű feladat.