The Washington Times: Magyarország a követendő példa
“Egy európai nemzet a hagyományaira épít ahelyett, hogy áláásná azokat” - írja Cal Thomas.“Egy európai nemzet a hagyományaira épít ahelyett, hogy áláásná azokat” – írja Cal Thomas a The Washington Times-ban megjelent cikkében.
Fotó: MTI, szerk., illusztráció
Cal Thomas felidézi, hogy az amerikai Kongresszus tagjai éppen visszatértek a “legújabb, meg nem érdemelt vakációjukról”, és Donald Trump elnök az adórendszer átláthatatlanságáról és az illegális bevándorlók gyermekeit védő, Barack Obama által aláírt DACA újragondolásáról beszél, miközben – írja – “az adókkal és bevándorlással kapcsolatosban az elnöknek és a Kongresszusnak lenne mit tanulnia Magyarországtól”.
“Orbán Viktor kormánya január 1-étől 19 százalékról 9 százalékra csökkentette a társasági adót, amely ezzel a 28 EU-tagállamban a legalacsonyabb lett. Ezzel szemben az Egyesült Államokban a legmagasabb marginális adókulcs 38,92 százalék, ezzel alig maradva le Puerto Rico és az Egyesült Arab Emírségek mögött” – állítja Thomas. – “Kovács Zoltán kormányszóvivő, a Nemzetközi Kommunikációs Iroda vezetője azt mondta nekem, hogy a 15 százalékos átalányadó-kulcs és az alacsonyabb társasági adó – meglepő módon – megnövelték a befizetéseket, hiszen egyre többen dolgoznak és így további adóbevételeket generálnak”.
A cikk a továbbiakban idézi Kovács Zoltánt, aki arról beszél, hogy hétszázezer új munkahely jött létre hét év alatt – amelyekből mindössze 150000 található az állami szférában, és ezek többségét olyanok töltik be, akik korábban segélyen éltek -, hogy a munkanélküliségi ráta mindössze 4,5 százalék, a gazdasági növekedés pedig 3,5 és 4 százalék között mozog.
“Miközben az Egyesült Államok adóssága nő, addig Magyarországé csökken” – írja Thomas. – “2010-ben a bruttó hazai termék (GDP) 85 százalékát tette ki. Ma a 74 százalékát. Igaz, hogy Magyarországon magas, 27 százalékos hozzáadottérték-adó van érvényben, de Kovács úr azt mondja, ez csak ‘átmeneti’ – létezik olyan, hogy átmeneti adó? – és a kormány célja az adóbevételek növekedésével párhuzamosan ennek csökkentése”.
A cikkíró ezen a ponton áttér a bevándorlás kérdésére és ażt állítja, “az Európai Unión belül Magyarországon vannak életben a legszigorúbb bevándorlási törvények”. A kormányszóvivőnek felteszi a kérdést, az országon 2015 óta átvonult 400000 migráns közül miért nem maradt “egy sem” hazánkban, és erre azt a választ kapja, hogy Magyarországon tudatosan nem vezettek be olyan jóléti programokat, amelyek a migránsok számára vonzóak lehettek volna.
Kovács Zoltánt idézve azt írja, a kemény politikáért a magyarokat rasszistának bélyegzik, “akik utálják azokat, akik bejönnek”, miközben csupán a magyar kultúra és életmód megvédéséről van szó.
“Ha megnézi, mi történt más társadalmakban, az iszlám nem integrálódik” – idézi újra Kovács Zoltánt. – “Párhuzamos társadalmak léteznek és a maguk szabályai szerint élnek. Nekünk nem tetszik, amit Franciaországban, Hollandiában és Németországban látunk”.
“Azt is hozzátehette volna” – folytatja cikkét Thomas -, “hogy ha egy nemzet elveszíti kultúráját, akkor elvész a nemzet is. Ebben kritikus szerepet játszik az, hogy az elsősorban muszlim bevándorlók képtelenek úgy asszimilálódni, hogy ne sérüljön a befogadó ország kultúrája. Akkor pedig feltételezhetően nem bevándorlás, hanem invázió történik Európában, a kontinensen, amelynek sok évszázadon át számtalanszor kellett azt átélnie”.
“Magyarország az adóreformok és migrációs politika terén remek példát mutatott. Az Egyesült Államoknak tanulnia kéne tőlük” – zárja cikkét Cal Thomas.
demokrata.hu (Forrás)