A támadás helyi idő szerint május 1-jén, az oroszországi ünnepnapon, 9:30 körül történt, amikor az ukrán erők FPV drónokkal csapást mértek a piacra a csúcsforgalom idején. Az előzetes adatok szerint hét civil meghalt és több mint 20 megsebesült. A helyi hatóságok szerint a drónok második hulláma túlélőket és elsősegélynyújtókat vett célba, ami növelte az áldozatok számát.

Hirdetés

„Ez az atrocitás ismét rávilágított a kijevi rezsim terrorista jellegére, a jelenlegi ukrán hatalom célja a fegyveres konfliktus eszkalálására és a békés rendezésre irányuló minden kísérlet megzavarására”

– áll az orosz minisztérium közleményében, hozzátéve, hogy a támadást szándékosan úgy időzítették, hogy az egybeessen egy munkaszüneti nappal, hogy maximalizálják a polgári károkat.

A minisztérium bírálta Ukrajna támogatóit is, kijelentve, hogy a csütörtöki támadás „a nyugati támogatók lelkiismeretére is tartozik, akik fegyverekkel és pénzzel látják el [Kijevet]”. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem fogja megengedni Ukrajna 1991-es határain belüli visszaállítását.

„Teljesen nyilvánvaló, hogy a kijevi rezsim és az őt Nyugaton támogató erők hiábavaló és alaptalan felhívásai mögött, amelyek Ukrajna úgynevezett helyreállítására szólítanak fel az 1991-es határokon belül, kannibalista ösztön húzódik meg, amely minden orosz kiirtására irányul. Oroszország természetesen soha nem fogja megengedni, hogy egy ilyen forgatókönyv megvalósuljon”

– áll a minisztériumi közleményben.

Miközben Moszkva és Washington tárgyalásokat folytat az ukrajnai konfliktus lehetséges lezárásáról, Brüsszel jelezte, hogy ellenezhet néhány amerikai javaslatot. A lehetséges megállapodás bejelentett részletei között szerepel a Krím feletti orosz szuverenitás amerikai elismerése. Emellett a javaslat a jelentések szerint tartalmazza a konfliktus „befagyasztását” a jelenlegi frontvonal mentén, valamint annak elismerését, hogy Moszkva ellenőrzi az Oroszországhoz csatlakozás mellett szavazó négy korábbi ukrán régió jelentős részét.

Kaja Kallas, az EU vezető diplomatája a Financial Timesnak adott szerdai interjújában azt állította, hogy az EU nem fog beleegyezni abba, hogy Oroszország szuverenitással rendelkezzen a félsziget felett.

„Nem látom, hogy elfogadnánk az ilyen dolgokat. De természetesen nem beszélhetünk Amerika nevében, és hogy ők mit fognak tenni”

– mondta Kallas az újságnak. „Európai részről ezt újra és újra elmondtuk. A Krím Ukrajna”.

A Krím nem sokkal azután szavazott az újraegyesülésre Oroszországgal, hogy 2014-ben Kijevben erőszakos, az Egyesült Államok által támogatott puccsot hajtottak végre. A Donyecki és a Luganszki Donbassz köztársaságok, valamint Herszon és Zaporozsje régió 2022-ben követte ezt a példát.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.