Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Hirdetés

Szabó Rebeka (Párbeszéd) kiemelte: a száj- és körömfájás-járvány a magyar mezőgazdaság elmúlt évtizedeinek legsúlyosabb válságát okozhatja. Eközben kormányzati résztvevők is bekapcsolódtak a járvánnyal kapcsolatos felelőtlen konteóterjesztésbe – nehezményezte, majd aggodalmát fejezte ki annak kapcsán is, hogy a Nébih újabban nem közli a vadon élő állatok száj- és körömfájás tesztjeinek eredményét.

Milyen intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy minél kevesebb állatot kelljen lemészárolni? A kényszervágásra kijelölt állományok leölésig megkapják-e az állatjóléti szempontból szükséges ellátást? Miért változtattak a vadon élő állatokkal kapcsolatos adatközlésen? Milyen járványvédelmi protokoll volt érvényben a hazai tehenészetekben a járvány kitörése előtt? Dolgoznak-e az érintett ágazatokban olyan országokból származó vendégmunkások, ahonnan a vírus származhat? – sorolta kérdéseit.

Tállai András: Szigorú szabályok vannak

Tállai András, az Agrárminisztérium államtitkára válaszában hangsúlyozta: kizárólag a fertőzött telepek állatait ölik le. Már az első kitörést követően aktív laborvizsgálatokkal kísért felderítő munka indult annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb feltárják az esetleges fertőzéseket. A fertőzött állományok felszámolása elkerülhetetlen, de az abban közreműködő szakemberek számára abszolút prioritás, hogy a leölés a legkíméletesebb módon történjen – emelte ki.

A járványvédelemről szólva elmondta: nemcsak protokoll volt erre, hanem jogszabályban foglalt feltételek, kötelezettségek is. Nagyon szigorú Európai Uniós szabályok alapján lehet csak harmadik országból élő állatot és állati terméket behozni. A járványügyi nyomozás kitért a vendégmunkások esetleges közvetítő szerepére is, de nem találtak olyan bizonyítékot, amely ezt igazolta volna. A bioterrorizmus lehetősége is felmerült, ennek vizsgálata zajlik – közölte.