2010-hez képest megduplázódott a kiadott építési engedélyek száma

A harmadik Orbán-kormány intézkedéseinek köszönhetően a családok jelentős állami támogatást vehetnek igénybe használt és új lakások vásárlására, önálló lakás vagy ház építésére. Ez hozzásegíti a fiatalokat, hogy túlzott eladósodás nélkül saját otthont teremtsenek maguknak.

A három gyermeket nevelő Tengyer Minea és Demeter Péter tavaly nyáron az elsők között vágtak bele az építkezésbe, élve a frissen bevezetett csok révén elérhető állami támogatással. Korábban Cinkotán laktak, az ötfős családjuknak szűkös albérletben. Többéves takarékoskodással annyi pénzt tudtak előteremteni, hogy megvásárolják azt a nagytarcsai telket, ahol év végére felépült a házuk.

– A folytatáshoz szükséges pénzt a vissza nem térítendő 10 milliós állami támogatásból, és további 10 milliós, a csok értelmében állami kamattámogatást élvező kedvezményes hitelből teremtettük elő – mondja Minea.

A 2015-ben útnak indított otthonteremtési program több lépcsőben valósult meg. A harmadik Orbán-kormány először régi és új lakások vásárlásához felhasználható támogatást nyújtott a családoknak. Ezzel felélesztette az első Orbán-kormány által bevezetett, és a szocialisták által megszüntetett támogatási rendszert. Az otthonteremtési támogatások felszámolásával az előző ciklusokban a devizahitelek felé terelték a családokat. A 2014-ben újraválasztott kabinet döntésétől azonban joggal volt várható, hogy a fiatalok, elkerülve az adósságcsapdát, könnyebben és biztos talajon állva alapíthassanak családot. S nem mellékesen az intézkedés elősegíthette a lakáspiac élénkülését is.

A program második szakaszában bevezetett, majd kiterjesztett csok célja bevallottan az volt, hogy növekedjék a gyermekvállalási kedv is, hiszen a három- vagy többgyermekes családokat segítette a lakásvásárláshoz, -építéshez igénybe vehető, vissza nem térítendő 10 milliós támogatás, és az ugyanekkora összeget kitevő, kamattámogatással igényelhető hitel.

Az ország gyorsan reagált a kedvező változásra. A program 2015-ös indulása óta több mint 50 ezer család igényelt otthonteremtési támogatást, amelynek összege mára elérte a 136 milliárd forintot. Az idei költségvetésben pedig mintegy 210 milliárd áll rendelkezésre a költségvetésben e célra.

– A gyerekek az első perctől kezdve nagyon büszkék voltak a szobáikra, mára mindannyian belaktuk a házat és a környéket – mondja Minea. – A gyermekeink, Roland, Nimród és Inka mára már barátokat is szereztek, jó időben az utcabéli gyerekek együtt bandáznak. A gyerekek barátkozása a felnőtteket is összehozta.

A program felpörgette az építőipart is, ami munkát ad több tízezer embernek. A számok beszédesek. Míg 2004 és 2013 között a lakásépítések száma mintegy 80 százalékkal csökkent, addig 2016-ra megduplázódott a kiadott építési engedélyek száma, évi több mint 31,5 ezerre nőtt. Fordulatot hozott az új lakások építésére és vásárlására vonatkozó, 5 százalékra csökkentett áfakulcs és a csok érdemi bővítése is.

Mindennek köszönhetően 15 ezer fölé nőhet az átadott lakások száma is, s a folyamatok a szakértők szerint fenntarthatóak. Mindez bizonyítja, hogy az otthonteremtési program jótékonyan hat a GDP-növekedésre is. A gazdasági élénkülésre természetesen nagy szüksége van az országnak. Az otthonteremtési program legfontosabb eredményének azonban mégis a családok megerősítése tekinthető. Ezt igazolja a házasodási kedv növekedése is, a termékenységi ráta 1,42-es értéke, ami azt jelenti, hogy elmozdultunk a holtpontról.

Pozitív mellékhatásként tekinthetjük azt is, hogy a fiatal otthonteremtőknek arra is van idejük, módjuk, hogy a helyi közösségeket erősítsék. Hiszen mint Tengyer Minea és Demeter Péter leszögezték: észszerű gazdálkodással viselhető és kiszámítható terhet jelent az otthonteremtésre fordított hitelek törlesztése is. Mindez a kabinet elképzeléseit igazolja: az otthonteremtés valóban nemzeti ügy, véső soron ahhoz is hozzájárul, hogy több gyermek szülessék.