A szakadék széléről kellett visszahozni a magyar egészségügyet

Lepusztult intézményhálózat, elavult diagnosztikai berendezések, éhbérért robotoló orvosok és nővérek, kaotikus betegutak, kilométeres várólisták: ez jellemezte az egészségügyi ellátórendszert 2010-ben. A rendrakáshoz nem csak százmilliárdok kellettek, úrrá kellett lenni a káoszon.


Ebben a helyzetben észszerű volt a kormánydöntés, amely szerint először azokban a régiókban kell fejleszteni a kórházakat, ahová uniós források is jutnak. Ennek eredményeképpen mára elmondható, hogy a rendelkezésre álló 500 milliárd forintból megújult a vidéki intézményrendszer, és sikerült korszerűsíteni a műszerparkot az országban. Több mint 104 milliárd forint jutott új gépek, eszközök vásárlására, közöttük a hatékony gyógyításhoz nélkülözhetetlen diagnosztikai eszközök, MR- és CT-berendezések beszerzésére. Míg 2010-ben 30 MR-készülék volt használatban, mára Magyarországon 65 működik a kórházakban, vagyis több mint duplájára emelkedett a gyógyításhoz használható MR-eszközök száma. A CT-k száma 42 százalékkal nőtt: 2010-ben még csak 73 volt, mára 104 darabot állítottak hadrendbe.

Ez önmagában persze nem oldotta meg azoknak a betegeknek a gondjait, akik éveket kényszerültek várni egy-egy műtétre. Részint finanszírozási gondok miatt, részint azért, mert 2010 előtt nem létezett egységes és ellenőrizhető kimutatás az intézményi várólistákról. A 2010-ben hivatalba lépett kormány célja ezért egy hiteles várólista-nyilvántartási rendszer megteremtése volt. Ez lehetővé tette a kapacitások és a szükségletek összehangolását, a sorrendiség betartását. A kormány a finanszírozási gondokat is igyekezett megoldani: 2013-tól kezdődően a várólista-csökkentést 12 milliárd többletkeret szolgálta, idén ezen felül további 5 milliárd forint jut e célra. Az új rendszernek köszönhetően mára elmondható, hogy a várólistán levő betegek száma a 2012-es 70 ezerről 2017 májusára 27 ezer 600 alá apadt, tehát az öt évvel korábbi szám 39 százalékára. Ezzel az uniós tagországok között az egyes műtéttípusok esetében a 2–5. helyen állunk, vagyis radikálisan csökkent a várakozási idő.

Mindezek mellett a kormánynak azzal is szembe kellett nézni, hogy az orvos- és nővérhiány is éreztetni kezdte hatásait. Ez a jelenség persze kiszámítható volt, hiszen a korábbi időszak legnagyobb áldozata éppen az egészségügy volt. Folyamatosak voltak a pénzelvonások, több ezer dolgozót tettek az utcára, százak kényszerültek a pálya vagy akár az ország elhagyására. Ezen a helyzeten is változtatni kellett, kiemelt feladat lett a bérek rendezése.

2010 és 2017 között egy 7-9 éves jogviszonnyal rendelkező szakorvos bruttó átlagkeresete 252 ezerről 614 ezerre nőtt, 2018-ban pedig már 779 ezer forintos összegre számíthat. 2012-ben és 2013-ban két lépcsőben 95 ezer egészségügyi dolgozó részesült béremelésben, a kórházakban és szakrendelő intézetekben foglalkoztatottak bruttó keresete átlagosan 27 százalékkal nőtt. Tavaly szeptembertől pedig a kormány többéves bérfejlesztési programot indított el, amelynek köszönhetően több mint 97 ezer egészségügyi dolgozó részesült jelentős béremelésben. Az ápolók fizetése 2016-hoz képest 2019-re átlagosan 65 százalékkal lesz magasabb. A szakorvosok és a szakgyógyszerészek bére két ütemben összesen 207 ezer forinttal emelkedik. A mentők pedig jövőre 10, három év alatt összesen 67 százalékos béremelésre számíthatnak.

A korábbi nehézségek a háziorvosi és gyermekorvosi hálózatot is érintették, a folyamatos forráskivonások következménye a szakma elöregedése és a megürülő praxisok lettek. A polgári kormány az alapellátás finanszírozását, melynek része a háziorvosi rendszer is, a 2010-es 120 milliárd forint alatti összegről 2017-re 170 milliárd fölé emelte, 2018-ra pedig ez közel 185 milliárd forintot fog kitenni. A tavaly 10+2+2 milliárd forint pluszforrást biztosított a kormány az alapellátás megerősítésére, melynek keretében a háziorvosoknak és a házi gyermekorvosoknak praxisonként átlagosan 130 ezer forinttal jutott több havonta. Idén június elsejétől pedig minden területi ellátási kötelezettséggel rendelkező praxis további 130 ezer forintot kap rezsitámogatásként. A betöltetlen háziorvosi praxisok számának csökkentése érdekében a kormány 2014-ben bevezette a háziorvosi letelepedési, majd 2015-ben a praxisjogvásárlási pályázatot. E célra idén 1 milliárd 250 millió forint áll rendelkezésre.