Fotó: shutterstock.com/paparazzza (archív)
Hirdetés

A 2022-ben megszerzett tagjelölti státusz után ma már többen sürgetik a formális csatlakozási folyamat felgyorsítását, miközben a kritikus hangokat egyre gyakrabban oroszbarátsággal vagy a Kreml narratívájának átvételével vádolják – olvasható a cikkben. A szakértő szerint azonban a gyors csatlakozás – valódi reformok hiányában – megbontaná az uniós egységet és aláásná a közös költségvetési struktúrát, tekintve, hogy

az uniós források legnagyobb részét azonnal Ukrajna kapná.

Nem is olyan régen – idézi fel a szerző –, 2023-ban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke úgy fogalmazott: „Bárki, akinek volt már dolga Ukrajnával, tudja, hogy ez egy minden szinten korrupt ország”.

Ezt a kijelentést azóta sem cáfolta meg a valóság – állítja a szakértő, majd megjegyzi: egy 2024-es, országos felmérés szerint az ukránok 90 százaléka továbbra is kiterjedt korrupciót érzékel, sokan pedig

ezt már nagyobb fenyegetésnek látják, mint az orosz katonai agressziót.

További aggodalomra ad okot az ukrán korrupcióellenes intézmények politikai beágyazottsága – figyelmeztet a szakértő. A Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) jelenlegi vezetője, Szemen Krivonosz politikai pályafutása szorosan kötődik Volodimir Zelenszkij elnök kabinetfőnökéhez, Andrij Jermakhoz, akit ellenzéki hangok az államhatalom kisajátításával és politikai ellenfelek célzott üldözésével vádolnak.

Egy Jermakhoz köthető korrupciós vizsgálat megszüntetése tovább mélyítette a bizalmi válságot.

Mindeközben az Egyesült Államokban is feszültségek forrása a korrupció kérdése. Bár a Biden-adminisztráció korábban nem verte nagy dobra Ukrajna problémáit, tartva attól, hogy ezzel a republikánusokat erősíti, ez a hallgatás végül visszaütött: a MAGA-tábor így alátámasztottnak érezhette a „leplezett korrupcióról” szóló narratívát, és az Ukrajnának nyújtott, amerikai katonai és gazdasági támogatás pártpolitikai törésvonallá vált – olvasható a cikkben.

Ezzel párhuzamosan az Európai Unió és Washington között is nő a hozzáállásbéli szakadék.

A brüsszeli döntéshozók egyre inkább a geopolitikai stabilitás zálogának tekintik Ukrajna uniós csatlakozását még akkor is, ha az ország nem teljesíti a felvételhez szükséges, alapvető kritériumokat.

Juncker figyelmeztetése szerint a gyorsított csatlakozás „hamis ígéret”, amely hosszú távon akár még sebezhetőbbé is teheti Ukrajnát.

A történelem is óvatosságra int: a szerző hangsúlyozza, hogy Montenegró, amely 2010 óta tagjelölt, az állandó korrupciós problémák miatt még mindig távol van a teljes jogú tagságtól. Ukrajna lakossága Montenegróénak több mint hatvanszorosa, gazdasága pedig a háború előtt harminchatszor nagyobb volt, ami a problémák nagyságát is megsokszorozza.

A felületes bővítési ígéretek komolyan alááshatják az EU hitelességét, hívja fel a figyelmet a szerző. különösen akkor, amikor Brüsszel éppen erőteljesebb geopolitikai befolyást próbál gyakorolni. Az ukrán nép is könnyen kiábrándulttá válhat, ahogy történt ez Szerbia esetében is, ahol 15 évnyi várakozás után 2022-re a lakosság 43 százaléka elveszítette az uniós tagság elérésébe vetett reményt.

A gyorsított felvétel emellett rendszerszintű, intézményesített korrupciót is importálhatna az EU-ba, és tovább növelhetné a belső feszültségeket – hangsúlyozza a szakértő, aki végül arra figyelmeztet, hogy az egyre agresszívabbá váló orosz külpolitika és az amerikai belpolitika kiszámíthatatlansága közepette

az EU-nak nem szimbolikus gesztusokra, hanem stratégiai türelemre és feltételek mellett megadott támogatásra van szüksége. Ukrajnának csak akkor kínálhatják fel az uniós tagságot, ha valóban képes kihasználni annak előnyeit és megfelelni a csatlakozási követelményeknek.