Rekordalacsony kamat az államadósság-finanszírozásban
1,9%Példátlanul olcsón, mindössze 1,9 százalékos kamat mellett tudott az Államadósság Kezelő Központ tízéves lejáratú euró-államkötvényt jegyeztetni a múlt heti csereaukción. Az egymilliárd eurós kibocsátás korábbi, drágább devizakötvények kiváltására szolgál, és hatszoros túljegyzés mellett valósult meg. Korábban a jelenlegi kamatszint kétszeresét-háromszorosát kellett fizetni a külföldi befektetőknek.
Hat év szünet után bocsátott ki újra a magyar állam euróban jegyezhető államkötvényéket. Az egymilliárd euró összértékű csomagot a vártnál is alacsonyabb, mindössze 1,9 százalékos kamat mellett jegyezte le a piac, ami történelmi mélypontot jelent. Az utolsó 2011-es, akkor hét évre szóló kibocsátás során ennél több mint háromszor magasabb, 6 százalékos kamat mellett volt hajlandó lejegyezni a piac a magyar államkötvényeket, szintén egymilliárd eurós kibocsátás mellett.
A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a mostani jegyzést maradéktalanul a korábbi, drágább devizakibocsátások kiváltására fordítják. Összesen 1,2 milliárd dollár értékű, 4-6,3 százalék között kamatozó államkötvényt cserélnek le a befolyó pénzből, ezek eredetileg 2018–2023 között jártak volna le. Bár az idő előtti visszaváltás miatt e dollárkötvényekre felárat is kellett fizetnie az Államadósság Kezelő Központnak, az akció összességében így is 50 milliárd forint megtakarítást eredményez a költségvetésnek.
A mostani 1,9 százalék nemcsak a 2011-es, válságidőszakban kialakult kamatszintnél lényegesen alacsonyabb, hanem az eddigi legmérsékeltebb, 2006-os 3,5 százalékos kamatot is rendkívül alulmúlja. A tízéves eurókötvények kamata egyébként jellemzően 4,4-5,6 százalék között mozgott a múlt évtizedben, ám a 2008-as válságévben – néhány hónappal az államcsődközeli helyzet bejelentése előtt – már 5,75 százalék volt, 2009-ben pedig már 6,75 százalékot követelt a piac. Ráadásul utóbbit nem is tíz évre, csupán ötéves időtartamra voltak hajlandók lejegyezni. A magyar költségvetés stabilizálásának köszönhetően ugyanakkor 2011 óta nem bocsátott ki újabb eurókötvényt az Államadósság Kezelő Központ, sőt devizakötvényt sem nagyon, csupán 2013-ban és 2014-ben adták ki a – most nagyrészt olcsóbbra cserélt – dollárkötvényeket, illetve idén és tavaly történt jelképes nagyságú kínai jüanjegyzés.
A devizakötvény-csereakciót követő napokban egy konferencián a Nemzeti Bank egyik vezetője hangsúlyozta: a kamatszint Európában és Magyarországon is tartósan alacsony, ráadásul csökkenő (hazánk esetében pedig infláció alá csökkenő) az elmúlt évek sorozatában. Érdemes tehát az államadósság minél nagyobb hányadát hosszú futamidejű, olcsó kamatozású kötvényekbe csoportosítani. Az Európai Központi Bank eszközvásárlási programjainak eredményeként például a tízéves német referencia-kamatszint már mindössze 0,4 százalék, miközben a dollárhozamok 2,3 százalékra emelkedtek. S bár Magyarország az államadósság megújítását alapvetően hazai forrásokból kívánja fedezni, hazánk jelenlegi kedvező megítélése hasonló csereakciókra is felbátoríthat.