Számos okból tűnhet úgy, hogy a Budapesttől alig harminc kilométerre lévő Ercsi a helyi cigánysággal kapcsolatos problémák miatt még ma is olyan gondokkal küzd, mint egy Borsod megyei zsákfalu. Ercsi vezetői azonban nem a szőnyeg alá söprik a problémát, hanem őszintén beszélnek róla.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Többek között ez a nyíltság győzte meg Forgács István romaügyi szakértőt, hogy elfogadja a város felkérését, és megpróbáljanak közösen tenni a változásért. A 2010-ben történt, permetezős gyilkosságként elhíresült bűncselekmény – amikor egy férfi permetlefújással vett elégtételt a portáját érő ismétlődő lopásokért – még jobban felszínre hozta a várost sújtó konfliktusokat. Ercsi akkoriban a tízezer fő alatti települések sorában a második legkevésbé biztonságos hely volt.

Az új városvezetés öt évvel ezelőtt kidolgozta az úgynevezett „ercsi modellt” (Demokrata, 2012/10). Sajátos iskolai tanterv született, és két tagozatot hoztak volna létre. Az egyiken a tehetségfejlesztésre, idegen nyelvi képzésre koncentráltak, a másikon háztartási, közlekedési, egészségügyi ismereteket és igény szerint lovári nyelvet tanítottak volna. Ez utóbbi az „Élet iskolája” nevet kapta, mivel az élet gyakorlati dolgaira volt hivatott felkészíteni a diákokat. Az elképzelés viszont csak elmélet maradt, mert az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány szegregációt kiáltva megakadályozta megvalósítását.


Integrációs kudarc

A 8600 fős Ercsiben a cigány lakosság száma 1200. A város a segélyezés terén is új szemléletet valósított meg. Nem pár ezer forintot osztogattak sokaknak, hanem kevesebbnek adtak nagyobb összeget, de azt célzottan. Sikerült elérni, hogy akik ebből éltek, azok felhagytak az állandó kéregetéssel. A környező cégeknek is segítettek a munkaerő-toborzásban, így csökkent a munkanélküliek száma, ám a környező munkaerőhiány ellenére az alulképzettség miatt a cigány közösségben még mindig nagy a munkanélküliség.

Konkrét példaként egy kőműves-vállalkozás már fél éve keres nettó 215 ezer forintért segédmunkást, de nem talál. 2014-ben 660 munkanélküli volt Ercsiben, most 440-en vannak. A város úgy számol, a szociális szövetkezetek megalakításával tovább csökkenhet a számuk, de még mindig lesz mintegy 300 állástalan, akiknek a munkaerőpiacon való elhelyezése szinte megoldhatatlan.

Látható, hogy vannak eredmények, de Győri Máté polgármester úgy látja, a cigányok társadalmi integrációját célzó hagyományos megközelítések országos szinten és Ercsiben is csak részleges eredményt hoztak, és mára elérkeztek a határaikhoz.

Papp György, Ercsi alpolgármestere hozzáteszi, a városvezetés most ismét új megközelítéseket keres a cigánykérdésre. Hamarosan elkészül Ercsi szociális térképe, felmérik a családok helyzetét, hogy cél­irányosan tudjanak segíteni. Megpróbálnak a családok hétköznapjaiba beférkőz­ni, és pozitív mintát kínálni nekik. Például vannak olyan egykori közmunkások, akiket sikerült visszavezetni a munka világába. Győri Máté szerint, ha 10-20 családdal sikerül megértetni, hogy nekik is sikerülhet kitörni a szegénységből, akkor van remény a változásra.

– Cigányügyben a megoldást nem kerülgetni kell, hanem keresni és megtalálni. Be kell látni, hogy a cigányintegrációt globálisan megközelítő elméletek nem vezettek eredményre, helyette lokálisan, a közösség és a családok szintjén kell beavatkozni. Ehhez azonban olyan szakemberre van szükség, akit a cigányok is elfogadnak.

Forgács István, a hazai cigányügy egyik első számú szakértője örömmel fogadta el a város felkérését. Régóta azt vallja, hogy a cigánykérdésre helyi szinten kell keresni a válaszokat. A Demokratának elmondta, vannak olyan települések, amelyek nem vallják be, hogy cigányproblémával küzdenek, mert attól félnek, hogy elriasztják a befektetőket, hogy a települést megbélyegzik. Ezzel szemben Ercsiben nemcsak azonosították a problémát, hanem konkrét ötletek is megfogalmazódtak.

Hasznosítani szeretnék például a város szívében lévő laktanyát, amely a kilencvenes évek óta folyamatosan pusztul. A tervek szerint az ingatlant az önkormányzat megkapná a honvédségtől, és egy közszolgálati szakképző központot alakítanának itt ki. Ez a Közszolgálati Egyetem kistestvére lehetne, ahol a közszolgálati feladatok ellátását segítő, szakmát szerző fiatalok tanulnának. Forgács szerint a közfeladatok ellátása terén – a rendőrségnél, a honvédségnél, a katasztrófavédelemnél – nagy a munkaerőhiány, itt a jövőben folyamatosan el lehet majd helyezkedni.

A szakember szerint fontos, hogy a közfeladat ellátásában jelen legyenek a cigányok, mert így a közösségre is tudnak hatni. Úgy látja, a társadalmi felzárkózás elsősorban gazdasági jellegű kérdés: mennyien kerülnek az elsődleges munkaerőpiacra, az iskolából kikerülő gyerekeknek van-e végzettségük és el tudnak-e helyezkedni, elegendő-e a jövedelmük a társadalmi integrációhoz.

– Cigány fiatalok tízezrei hagyják félbe az iskolát, anélkül, hogy végzettséget szereznének. Nem a helyi rendőrök érzékenyítésével, vagy a cigányok politikai érdekérvényesítésével kellene elsősorban foglalkozni, hanem azzal, hogyan lehet a nehéz sorsú, hátrányos helyzetű, többségében cigány gyerekeket és családjaikat tanulásra motiválni. A jogvédők amellett kardoskodnak, hogy a tanárok járjanak érzékenyítő tréningekre, ahol megtanulják, hogyan kell cigány gyerekeket nevelni. Miért nem inkább a cigány családokat tanítjuk meg arra, hogy a gyereknek mi a feladata az iskolában? A családot kell olyanná formálni, hogy megértse, az oktatási rendszer őértük is van, és ahhoz igazodni szükséges.


Beavatkozás szükséges

A helyi középtávú felzárkózási stratégia célja, hogy már az általános iskolában megpróbáljanak a hátrányos helyzetű, cigány fiataloknak a családdal és a pedagógusokkal közösen olyan jövőképet kidolgozni, amely révén valódi társadalmi felzárkózás lesz elérhető. Forgács István szerint erre jó lehetőséget kínálnak a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programok csoportos foglalkozásai. A közösségi beavatkozási terv lényege, hogy csoportos műhelymunkákon szakemberek irányításával szemléletváltozást érnek el a cigány közösségeken belül olyan fontos témákban, mint gyermekvállalás, társadalmi együttélés, oktatás, egészségügyhöz, társadalmi folyamatokhoz való tudatosabb hozzáállás.

A családmentor megbeszéli a szülőkkel, milyen foglalkozás iránt érdeklődik a gyerek és mihez van tehetsége.

– Vannak olyan alapigazságok, mint például a tudás értékként való elismerése, amelyeket a közösség egyetlen tagjának sem szabad megkérdőjeleznie. Ha ez mégis megtörténik, akkor konfliktusgeneráló vitára van szükség, ahol meg kell vitatni, az iskola, a tanulás hasznos dolog-e valóban. Vitathatatlan, hogy bárkinek joga 14-16 évesen gyermeket szülni a nyomorba. De meg kell vitatni azt is, vajon a baba előbbre viszi-e a fiatal anyuka életét, a családét, a közösségét, vagy olyan kihívás, amelynek ebben a korban, nehéz körülmények között nem lehet jól megfelelni. Ha kimondhatjuk az alapigazságokat, és nem azon vitatkozunk, mihez van jogunk, és mihez nem, továbbá, ha a helyi közösség tagjai egyetértenek abban, hogy gyermeket úgy érdemes vállalni, ha a baba a család, a közösség örömét, fejlődését szolgálja, akkor egy lépéssel előrébb vagyunk. Ha már tizenöt cigány nőt, akár a párjukkal közösen el tudok csalogatni egy ilyen csoportos foglalkozásra, akkor az egész településen érdemi változást lehet elérni – mondja Forgács István.

Már másfél éve látogatja Ercsiben a cigány családokat, és győzködi őket a fent említett alapigazságokról. Felhívja a figyelmüket arra, hogy éljenek az állam által felkínált olyan lehetőségekkel, mint például az ingyenes alapfokú oktatás, az ingyenes étkezés vagy az ingyenes szakmaszerzés 25 éves kor alatt. Úgy látja, a meglévő erőforrások és jogszabályok alkalmasak a cigányság felzárkózásának előmozdítására, csak bátor helyi vezetők kellenek, akik ezt értik és jól használják azokat.

Az ercsi alpolgármester úgy tapasztalja, az új szemléletre jól reagál a közösség, a romák is jobban elfogadják, ha a városvezetés valamit kér tőlük. Dankó István, a helyi roma önkormányzat elnöke maximálisan támogatja, hogy a város külső szakértőt is bevont.

– Olyan hasznos tanácsokkal látja el a cigány közösséget, amelyeket mindenképpen érdemes elfogadnunk, mint például hogyan kell egy hivatalban ügyet intézni.


Még lehet segíteni

Ami a közbiztonságot illeti, Ercsiben most béke és nyugalom van. Az alpolgármester szerint ez annak köszönhető, hogy a hat problémás családfőből öt jelenleg börtönbüntetését tölti. Két évvel ezelőtt évente mintegy ezer bűncselekményt követtek el: rablást, betörést és egyéb erőszakos cselekményeket. Azóta a bűnesetek száma az egyharmadára csökkent. Tavaly fordult elő először, hogy Mindenszentekkor egyetlen autót sem törtek fel. Mindebben persze annak is szerepe van, hogy Ercsiben a 2010-es gyilkosság óta megerősített rendőri jelenlét van.

Forgács István hasonlata szerint egy tömegbaleset sérültjeit állapotuk súlyosságát tekintve osztályozni kell: vannak olyanok, akik nem vagy alig igényelnek orvosi beavatkozást, és vannak olyanok, akiket már nem lehet megmenteni. Hozzátette, rengeteg olyan település van, amelyik az utóbbi kategóriába tartozik, vagy közel áll ahhoz, hogy oda kerüljön. Szerinte Ercsi olyan község, amelyen még bőven lehet segíteni, főleg, hogy ő maga is akarja azt. Ha egy település vezetése nyíltan beszél a problémákról, és nem kizárólag a kormánytól várja azok megoldását, hanem önerőből is próbál erőforrásokat biztosítani, valamint jól használja ki az állam által kínált lehetőségeket, az számíthat Forgács István szakmai támogatására.

Lass Gábor

Fotók: Vermes Tibor/Demokrata