„Létfontosságú, hogy valódi és kézzelfogható előrelépés történjen ebben a párbeszédben, és normalizálódjon a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolat. Ez az ország európai útja és a koszovói emberek élete szempontjából is fontos” – húzta alá.

Hirdetés

2023 júniusa óta az EU több politikai és pénzügyi megszorítást hozott, amely Koszovóra vonatkozik, mert nem csillapodnak a feszültségek az ország északi részén. Az Európai Tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy a helyzet mihamarabb megoldódik, és Brüsszel enyhíthet az intézkedéseken.

Vjosa Osmani köztársasági elnök a közös sajtótájékoztatón leszögezte, hogy Pristina számára az európai uniós út az egyetlen lehetőség. Hangsúlyozta, hogy Koszovó kész továbblépni az európai integráció útján, és reményét fejezte ki, hogy a tagállamok lehetővé teszik a szerinte indokolatlan intézkedések eltörlését.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amelyet Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományaként kezeli a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd uniós közvetítéssel, komoly előrelépés azonban azóta sem történt, noha a viszony normalizálása mindkét fél európai integrációjának a kulcsa lenne.