Nemzeti létünk elválaszthatatlan a reformációtól
Nemzeti létünk, az elmúlt évszázadok magyar történelme nem érthető a reformáció magyarországi története nélkül, és nem is választható el attól.Nemzeti létünk, az elmúlt évszázadok magyar történelme nem érthető a reformáció magyarországi története nélkül, és nem is választható el attól – mondta a nemzetgazdasági miniszter vasárnap Budapesten, a Reformáció emlékforrás átadásán.
Varga Mihály hangsúlyozta: ahogy a magyarság múltja, úgy jövője sem választható el a reformációtól, hiszen a jövőben „éppen úgy szükségünk lesz a protestáns szellem cselekvő erejére, ahogyan az elmúlt századok folyamán bármikor”.
„Mert a legfontosabb kérdés nem változott: magyarként akarunk megmaradni Európában” – fogalmazott a miniszter.
A mai ember feladata megszólaltatni az 500 évvel ezelőtt kezdődött reformáció örökségét, és megmutatni a megújulásban és a hagyományok megőrzésében rejlő erőt. Ez a munka pedig közös gondolkodást, tervezést és cselekvést igényel – mondta.
A miniszter szerint „a reformáció most is a jövőbe vezető úton szólít meg bennünket: a hit megtartására, munkára és magyarságunk szeretetére hív”.
Hozzátette: meggyőződése szerint „Magyarországon egyre jobban meg tudunk felelni ennek a feladatnak”, egyre több forrás jut a hitélet megőrzését és támogatását szolgáló kezdeményezésekre.
Mindez pedig annak köszönhető, hogy „az elmúlt években mertük saját értékeink alapján átalakítani életünket és gazdaságunkat. Így ma már több jut a családokra, többet tudunk a helyi közösségek támogatására és a magyar hitélet segítésére fordítani” – fogalmazott Varga Mihály.
Nagy Gábor Tamás (Fidesz-KDNP) I. kerületi polgármester arról beszélt, hogy a protestantizmus a modern európai demokrácia és kultúra egyik alapvető építőeleme. A reformáció ugyanis azáltal, hogy a hitet az egyén és az Isten személyes kapcsolatává tette, felértékelte az egyén szerepét és felelősségét. E szerep és felelősségtudat nélkül pedig nincs demokrácia.
Meglátása szerint a reformáció ébresztette rá az európai közösségeket arra, hogy a nép egésze – függetlenül tagjainak a társadalmi hierarchiában betöltött szerepétől – egy nagyobb közösséghez tartozik.
A reformáció az egy közösséghez tartozás élményét adta és fogalmazta újra az akkori európai kereszténység számára, és sikere, a protestantizmus gyors elterjedése is ezzel magyarázható – mondta.
Hozzátette, hogy éppen „mi magyarok vagyunk erre élő példa, ahol a protestantizmus éppen akkor vert gyökeret, amikor a bennünket összekötő erők az oszmán hódítás nyomán elveszni látszottak”.
A budavári polgármester szerint ma éppen az egy közösséghez tartozás tudata sérül a leginkább Európában, és ezzel együtt „átíródik minden, amit 500 éve a hűségről gondolunk”.
A keresztény hit közössége éppúgy meggyengül, mint a nemzeti összetartozás ereje. Így válik rasszizmussá Európában, ha valaki vállalja nemzeti önazonosságát. A befogadás szorgalmazása a bennünket másoktól megkülönböztető kulturális hagyomány megtagadását leplezi – hangoztatta a budavári polgármester.
Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa elmondta, a most avatott kút megtervezésénél fontos szempont volt, hogy ne monumentális emlékművet állítsanak, hanem egyszerű, protestáns visszafogottsággal megvalósuló „jelet hagyjanak”.
A forrás jelképezi azt is, amire Luther Márton olyan sokszor figyelmeztetett, hogy „életünk egyik legstabilabb pontja az, hogy meg vagyunk keresztelve”.
A miniszteri biztos rámutatott: az emlékkút jel a múltból, a tévútról és az újra megtalált helyes útról, jel a máról, arról, hogy a reformáció 500 éves évfordulóján „tudjuk, kik vagyunk, és őrizzük hitbeli és nemzeti értékeinket, identitásunkat”.
Emellett a kúttal „jelet hagyunk az utánunk jövőknek arról, hogy mi milyen gyökerekkel rendelkezünk és milyen forrásból élünk, figyelmeztető jelet, nehogy értékvesztett emberekké váljanak” – fogalmazott Hafenscher Károly.
Az emlékforrást megáldotta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.
Az emlékmű egy Luther-rózsát szimbolizáló kőkút, közepén az úrvacsorai kehellyel. Kovács Miklós építész tervei alapján állíttatta a Reformáció Emlékbizottság és a Budavári Önkormányzat a Budai várban, az Anjou sétányon, létrehozását a kormány 100 millió forinttal támogatta.