Budapest–Taskent-tengely

A magyar kormány 2010 után meghirdetett keleti nyitás stratégiájának nagyon fontos pillére a Közép-Ázsiával – azaz Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal, Kirgizisztánnal, Tádzsikisztánnal és Türkmenisztánnal – való kapcsolatok megerősítése. A Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) éppen ezekben a napokban Budapesten megrendezett informális csúcstalálkozójának apropóján érdemes felidézni a régió egyik meghatározó országával, Üzbegisztánnal kiépített kapcsolatunk sikereit.

Magyarország és Üzbegisztán együttműködése látványosan fejlődött az elmúlt években. A taskenti magyar követség 2016-ban, a budapesti üzbég 2023-ban nyílt meg. 2021-ben stratégiai partnerségi szintre emeltük kapcsolatainkat – nem mellesleg hazánk első uniós államként érte el ezt a szintet. Az elmúlt években egymást követték a magas szintű látogatások és egyeztetések. Orbán Viktor miniszterelnök 2021-ben járt Üzbegisztánban, Savkat Mirzijojev üzbég elnök pedig 2022-ben tett hivatalos látogatást hazánkban, de 2023-ban is eljött Budapestre, amikor más vezetők mellett ő is részt vett az augusztus 20-i nemzeti ünnep, valamint az az atlétikai világbajnokság ünnepségein. A két vezető többször is tartott kétoldalú megbeszélést a TÁSZ-csúcsok margóján. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is többször megfordult az elmúlt években Üzbegisztánban.

Nemcsak Üzbegisztán fontos pillére a keleti nyitás stratégiájának, hanem Taskent is kiemelt szerepet szán hazánknak az általa folytatott multivektorális külpolitikában, ami lényegében a magyar konnektivitás stratégiájához hasonló. Az elmúlt években Üzbegisztán fokozta külpolitikai erőfeszítéseit, amelyek célja a nemzetközi kapcsolatok diverzifikálása és az ország globális pozíciójának megerősítése volt.

Taskent számára nagyon fontos együttműködése az Európai Unióval, de figyelmet szentel kétoldalú kapcsolatainak is az európai országokkal. Magyarország Európán belül Üzbegisztán egyik legaktívabb és legjelentősebb partnerévé vált. Magyarország azon kevés európai országok egyike, amelyek aktívan támogatják az EU és Közép-Ázsia kapcsolatainak erősítését az uniós napirenden. A 2024-es magyar uniós soros elnökség aktívan szorgalmazta a szorosabb együttműködést Közép-Ázsiával és a Dél-Kaukázussal, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az energiaellátás biztonságához, a kereskedelmi útvonalak fejlesztéséhez és a szomszédos régiók stabilitásának fenntartásához.

Több tényező is hozzájárul a kétoldalú politikai kapcsolatok erősödéséhez. Először is a magyar és az üzbég diplomácia már említett hasonlósága. Másodszor az aktív diplomáciai párbeszéd, a vezetők gyakori találkozói és egyeztetései. Harmadszor Magyarország földrajzi elhelyezkedése Közép-Európa szívében stratégiai logisztikai csomóponttá teszi, amely hozzáférést biztosít Üzbegisztánnak az EU piacaihoz. Ezt szolgálja az úgynevezett Középső Folyosó (Transzkaszpi Nemzetközi Szállítási Útvonal) fejlesztése is. Negyedszer fontos szerepet játszanak a kulturális és civilizációs kapcsolatok is. Idetartozik az is, hogy Magyarország 2018 óta megfigyelő tagja a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ), és aktívan részt vesz a türk együttműködés fejlesztésében. 2019-ben megnyílt a szervezet képviseleti irodája is Budapesten. Orbán Viktor szerepét a türk egység erősítésében 2023-ban a Türk Világ Legfelsőbb Rendje kitüntetéssel ismerte el a TÁSZ. A Türk Világ Legfelsőbb Rendje a Türk Államok Szervezete legmagasabb kitüntetése, amelyet 2019-ben alapítottak. Az elismerést olyan kiemelkedő vezetők kapják, akik jelentős mértékben hozzájárulnak a türk államok közötti egység és együttműködés megerősítéséhez, valamint a közös kulturális örökség ápolásához.

Az oktatási és kulturális csereprogramok szintén hozzájárulnak a két nemzet közötti kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez, így a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram is.

A kétoldalú együttműködés alapját egy átfogó jogi keretrendszer képezi, amely 64 dokumentumot foglal magában, számos területet lefedve – a kereskedelemtől és beruházásoktól a tudományos-technikai együttműködésig és az oktatásig. A kulcsfontosságú megállapodások közé tartozik a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról szóló egyezmény (1992), a beruházások védelméről (2002), valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás (2008). Emellett 2013 óta működik a Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság is, amelynek tizedik ülését ez év júliusában tartják.

A kétoldalú kereskedelmi forgalom 2010 óta 86 százalékkal nőtt, ezzel az értéke 2023-ra meghaladta a százmillió dollárt.

A magyar vállalatok üzbegisztáni beruházási aktivitásának növekedése jól tükrözi a két ország közötti együttműködésben rejlő magas potenciált. Jelenleg Üzbegisztánban 17 magyar tőkerészvétellel működő vállalkozás van jelen, ebből tíz vegyesvállalat, míg hét teljes egészében magyar tulajdonban áll. A legjelentősebb és legismertebb projekt egyértelműen az, hogy az OTP Bank megvásárolta az üzbég Ipoteka Bankot. Az OTP Bank belépése Üzbegisztán pénzügyi szektorába kedvező környezetet teremtett a magyar befektetők számára, erősítve a gazdasági kapcsolatokat. Magyar vállalatok részt vesznek üzbegisztáni projektekben a mezőgazdaság, a gyógyszeripar, a vízellátás és az energetika területén is.

Előkészítés alatt áll egy magyar gyógyszeripari vállalat gyárépítése Üzbegisztánban, valamint végső fázisban jár egy 165 millió dollár értékű magyar beruházás megalapozása, amelynek nyomán az ország legfejlettebb csirkefeldolgozó üzemét fogják létrehozni – erről Szijjártó Péter beszélt tavaly májusi üzbegisztáni látogatásakor. Kitért arra is, hogy az OTP megjelenése az üzbég piacon lehetőséget nyújt a többi magyar cégnek is a beruházásra. Szavai szerint a magyar vállalatok érdeklődését tanúsítja, hogy útjára huszonkilenc vállalat vezetője kísérte el. Szijjártó Péter beszámolt arról a megállapodásról is, amelynek alapján a taskenti kormány 50 hektáros speciális beruházási területet különít el a magyar vállalatoknak.

A miniszter még egy fontos területről beszélt: Üzbegisztán most lép a nukleáris fejlesztések világába, és Magyarország segítséget ad Üzbegisztánnak az első atomerőmű megépítésében és a nukleáris energia használatában. „Megkezdtük Magyarországon az üzbég nukleáris szakértők képzését, és megállapodás született arról, hogy ha megépül az első üzbég atomerőmű, akkor a hűtési rendszerét magyar vállalat fogja szállítani” – idézte fel.

Van még egy fontos területe a magyar–üzbég együttműködésnek, mégpedig a környezetvédelem és a zöld fejlődés. 2022. október 4-én az üzbég Ökológiai, Környezetvédelmi és Klímaváltozási Minisztériuma, valamint a Technológiai és Ipari Minisztérium egyetértési megállapodást írt alá, amely megnyitotta az utat a tapasztalatok rendszeres cseréje, közös projektek és az intézményi együttműködés előtt a környezetvédelem területén.

Az egyre szorosabb kapcsolatok nyomán új lehetőségek nyíltak meg. Üzbegisztán hasznosítani kívánja hazánk tapasztalatait a Duna-védelmi egyezmény végrehajtásában, a vízminőség-ellenőrzésben és vízgazdálkodásban. Taskentben felfigyeltek a magyar nemzeti klímastratégiára is, és elemzik az eddigi eredményeit. A környezetvédelem terén egyre szélesebb az együttműködés az üzbég és magyar egyetemek közt is.