Erdély nem Románia

Az eredetileg tavaly év végén rendezett, de az első forduló „nem megfelelő” eredménye, a szuverenista jelölt, a vasgárdista eszméket képviselő Călin Georgescu váratlan győzelme miatt alkotmánybírósági úton lenullázott és megismételtetett államfőválasztás első körét az úzvölgyi magyar katonatemető barbár feldúlásáról és megszentségtelenítéséről, valamint általában is goromba magyarellenességéről hírhedt vulgársoviniszta Szövetség a Románok Egységéért (Alianţă pentru Unirea Românilor, AUR) vezére, George Simion nyerte meg nagy fölénnyel, a szavazatok 40,96 százalékával, Nicușor Dan a voksok 20,99 százalékát begyűjtve jutott a második menetbe. Két héttel ezelőtt azt írtuk, hogy Dannak kisebb csodára lenne szüksége a fordításhoz – nos, ez be is következett, a függetlenként induló bukaresti főpolgármester, illetve támogatói az első fordulóban otthon maradó szavazók sikeres mozgósításával megfordította az eredményt, és a választási részvételt 64,72 százalékra feltornászva megszerezte a szavazatok 53,69 százalékát, míg Simiont csak az urnákhoz járulók 46,31 százaléka támogatta. Így Romániának a következő öt évben is globalista államfője lesz, aki ugyanakkor a második fordulóba jutott jelöltek közül a kisebbik rossznak tekinthető, hiszen Simion és pártja a legprimitívebb magyargyűlölet képviselői, amint azt tetteik is bizonyítják.

Az elnökválasztás eredményeiből két tény világlik ki: az egyik, hogy az erdélyi és romániai választóknak elegük van az 1989-es katonai hatalomátvétel után kiépült rendszerből, amit néha más-más néven, de lényegileg a posztkommunista Szociáldemokrata Párt (Partidul Social Democrat, PSD), a Nemzeti Liberális Párt (Partidul Naţional Liberal, PNL) uralt. Ezt jelezte a két alakulat, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség közös jelöltje, Crin Antonescu kudarca, aki az államfőválasztás megismételt első fordulójában csak a harmadik helyre futott be a szavazatok 20,09 százalékával. A másik világosan megállapítható tény pedig az, hogy Erdély és Románia két külön világ: míg Moldva összes és Havasalföld majdnem minden megyéjében fölényesen nyert Simion, addig a tágan értelmezett Erdélyben mindössze négy megyében (Arad, Beszterce-Naszód, Hunyad, Krassó-Szörény) tudta megszerezni a szavazatok többségét, minden más megyében magabiztosan nyert Dan. A győztes Székelyföldön egyenesen tarolt, Hargita megyében a voksok 90,78 százalékát, Kovászna megyében 84,42 százalékát, Maros megyében pedig 67,02 százalékát szerezte meg. Ezt döntően a magyar szavazóknak köszönheti, akiket az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség is Dan támogatására szólított fel.

Ezzel részben új korszak kezdődik Romániában és Erdélyben, hiszen Nicușor Dan az eddig fősodorként ismert pártokon kívülről érkezve győzött. Ugyanakkor Bukarestben épp kormányválság van, miután a közös jelölt bukása nyomán lemondott a PSD-PNL-RMDSZ-kormány miniszterelnöke, Marcel Ciolacu. A parlamenti erőviszonyok ismeretében nehéz lesz működőképes kormányt alakítani, az előrehozott választások a jelenleg ismert népszerűségi adatok alapján könnyen Simion pártja, az AUR győzelmét eredményezhetnék, így nehéz feladványt kell megoldania az új államfőnek és az AUR-ral szemben álló pártoknak, amelyek ráadásul borítékolhatóan a rendszerkritikus, ugyanakkor globalista, liberális, látványosan Ukrajna-párti Dannal is kemény meccseket vívnak majd.