Hirdetés

Juhász Hajnalka az érdemalapú uniós bővítés mellett érvelt, hangsúlyozva, hogy számos ország, így Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Albánia, Montenegró vagy Észak-Macedónia hosszú évek, akár évtizedek óta vár az uniós tagságra, míg Ukrajnát gyorsítósávon akarják felvenni az EU-ba. Szerinte ezt az Európai Néppárt és annak részeként a Tisza párt is támogatja.

A KDNP politikusa Marta Kost idézte, aki azt mondta,

ezer ember éjjel-nappal kizárólag azon dolgozik, hogy Ukrajnát minél hamarabb felvegyék az Európai Unióba.

Hangsúlyozta, a kormány által indított véleménynyilvánító szavazásnak, a Voks 2025-nek azért van óriási jelentősége, mert ez adja meg a kormányoldalnak az erőt, hogy „a magyarok hangja ott legyen az Európai Unió döntéshozatalában”.

Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne hozzuk be a háborút az Európai Unióba, és ne képviseljünk egy olyan bővítéspolitikát, amely nem geopolitikai, érdemalapú, hanem ideológiai alapú – hangoztatta.

Zsigmond Barna Pál: Ukrajna-pszichózis alakult ki

Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára úgy vélte: a háborús pszichózis után egyfajta „Ukrajna-pszichózis” alakult ki az EU-ban, Ukrajnát 20230-ig fel akarják venni tagnak, holott a csatlakozás jogilag szabályozott folyamat, ahol a fejezeteket egyhangú döntéssel kell megnyitni és lezárni.

Szerinte Brüsszel és az Európai Bizottság is olyan magyar kormányt szeretne, amely gondolkodás nélkül végrehajtja a brüsszeli parancsokat. Ezzel szemben a magyar kormány az emberekhez fordul, hogy mondják el véleményüket Ukrajna csatlakozásáról – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a kormány továbbra is a magyar emberek érdekeit képviseli Brüsszelben.