Hasonlóságot mutattak ki a kutyák és az emberek alvásfüggő tanulási mechanizmusa között az ELTE etológiai tanszékének kutatói, akik képalkotó eljárással vizsgálták, mi zajlik a kutyák agyában.     


Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Sok olyan alapvető agyi funkció, amely más fajoknál már ismert, még mindig feltérképezetlen terület a kutyaagyban. Ezek közé tartozik az alvási orsó, amely rövid, 0,5-5 másodperces, ritmikus, fokozatosan növekvő, majd csökkenő amplitúdójú, orsó alakú EEG hullámforma a lassú hullámú alvás során. Szerepe a tanulásban és az alvási stabilitásban régóta ismert emberek és rágcsálók esetében, de a kutyákat tekintve még abban sem volt megegyezés, hogy mi tekinthető alvási orsónak – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján.  
    
A Scientific Reports tudományos folyóiratban megjelent tanulmányuk azonban feltárta, hogy a kutyák alvási orsói sokkal hasonlóbbak az emberéhez, mint azt korábban feltételezték. Akárcsak az embereknél, a jobb tanulási képességű kutyák alvási EEG-görbéjében is gyakrabban jelennek meg orsók. Különbség van a nemek között is: a szukák ügyesebbek voltak a kapott feladatban, és ezzel párhuzamosan több orsót azonosított EEG-görbéjükben az erre specializált algoritmus.
    
Kis Anna, az MTA TTK munkatársa elmondta: „a vizsgálathoz egy korábbi adatsort használtunk, amiben háromszor gyűjtöttünk EEG jeleket ugyanazoktól a kutyáktól. Először akkor, amikor hozzászoktak az elektródákhoz, amelyeket vízzel lemosható ragasztóval rögzítünk a fejükön és a testükön. A másik két alkalommal pedig az után, hogy ismert feladatokat kellett végrehajtaniuk, illetve új (angol nyelvű) vezényszavak tanulásakor.”
    
„Mi is meglepődtünk, amikor kiderült, hogy a tanulási sikert leginkább olyan hullámok előfordulása jelezte, amelyek az emberéhez hasonlóak. És akárcsak az embereknél, ez sokkal gyakoribb a női nemnél. A szuka kutyák sikeresebbek is voltak a tanulási feladatban a kanoknál” – összegezte az eredményeket Kubinyi Enikő, a kutatás vezetője.

(MTI)