Magyar fiatalok életét vághatja gajra a kék hajnalka
Dísznövényként legálisan árusíthatók a kék hajnalka dísznövény magjai, amelyek tartalmazzák a Magyarországon tiltott, pszichoaktív LSA nevű anyagot – hívta fel a figyelmet a Drogkutató Intézet (DKI). Mint rámutattak, a növény legálisan forgalmazható, amíg nem történik meg az LSA tudatos kivonása vagy pszichoaktív céllal történő használata.
Magyarországon a kábítószerellenes törvények vasszigort hirdetnek. A kormány és a jogalkotók egyaránt világossá tették: zéró tolerancia van érvényben, ami alól nincs kivétel. Minden pszichoaktív szer, így az LSA is tilalom alá esik, vagyis aki ilyen anyagot előállít, birtokol vagy forgalmaz, az bűncselekményt követ el. Azonban mégis van valami, ami kibújik e szigor árnyékából: a kék hajnalka – figyelmeztet a Drogkutató Intézet (DKI).
A DKI ismertetése szerint a kék hajnalka (Ipomoea tricolor) magjai természetes formában tartalmazzák az LSA-t (lizergsav-amid), egy erőteljes pszichoaktív vegyületet, amely szerkezetileg az LSD rokona, és módosítja a tudatállapotot. Az LSA hatásai között szerepelnek hallucinációk, érzékelésbeli torzulások, valamint mély introspektív élmények, éppúgy, mint a klasszikus pszichedelikumoknál.
Kihasználják a jogi kiskaput
A különbség annyi, hogy az LSA természetes forrásból, növényi magokból is elérhető, és itt lép életbe a kiskapu. Jogilag ugyanis az LSA, mint pszichoaktív anyag, tiltott Magyarországon.
Az Alaptörvényben való rögzítés egyértelművé tette: az ilyen anyagokkal való bármilyen visszaélés bűncselekmény.
Az LSA tehát bekerült abba a jogi körbe, amelyben a legveszélyesebb tudatmódosító vegyületek is helyet kaptak. A furcsa kivétel azonban maga a mag. A kék hajnalka magjai, amelyek tartalmazzák az LSA-t, dísznövényként legálisan árusíthatók.
Kertészetek, webáruházak, sőt nagyáruházak kínálatában is megtalálhatóak. A forgalmazók természetesen nem ajánlják emberi fogyasztásra, és gyakran fel is tüntetik, hogy a termék “nem alkalmas élelmezési célra”. A jogalkotó szempontjából ezzel meg is lett húzva a határ: a növény legálisan forgalmazható, amíg nem történik meg az LSA tudatos kivonása vagy pszichoaktív céllal történő használata.
Ez a „szürke zóna” hosszú ideje létezik, és sokan tekintenek rá alternatívaként azok közül, akik pszichedelikus élményekre vágynak, de nem akarnak vagy nem mernek kapcsolatba kerülni az illegális drogpiactérrel.
A magokból különböző módszerekkel nyerik ki az LSA-t, vagy nyersen fogyasztják őket, gyakran nem is sejtve, milyen egészségügyi kockázatokkal járhat ez. A magokat ugyanis vegyszerekkel kezelhetik, a hatóanyag mennyisége változó, a hatás pedig kiszámíthatatlan – hívja fel rá a figyelmet a DKI.
Egy lépéssel a jogalkotó előtt állnak a fogyasztók
A magyar drogpolitika kommunikációja sziklaszilárdnak tűnik: minden pszichoaktív szer üldözendő. A gyakorlatban azonban léteznek olyan biológiai és kereskedelmi kiskapuk, amelyeken keresztül ezek a szerek, mint az LSA, eljutnak a fogyasztókhoz. A rendszer nem tud mit kezdeni azzal, hogy egy teljesen hétköznapi dísznövény természetes módon tartalmaz egy tiltott pszichoaktív anyagot.
A szabályozás jelenleg csak akkor lép működésbe, ha a magot „nem rendeltetésszerűen” használják fel, de hogy mi számít rendeltetésszerűnek, az erősen képlékeny.
Ez a paradoxon különösen problematikus lehet az ifjúságvédelmi és közegészségügyi szempontokból. A Kormány épp a fiatalokat kívánja megóvni az új pszichoaktív szerek veszélyeitől, mégis, az interneten tucatnyi fórum kínál útmutatót arra, hogyan lehet a kék hajnalka magjaiból „élményt” nyerni.
Edukációra és pontosabb szabályozásra is szükség lenne
A megoldás a célzott tájékoztatásban lehet. Ahelyett, hogy a jogalkotó betiltaná a növény kereskedelmét, egy alternatív megközelítést kellene alkalmazni. Olyan megelőző, figyelemfelkeltő és tájékoztató kampányokra van szükség, amik közérthetően ismertetik a fogyasztás potenciális veszélyeit. Megértetik az emberekkel, hogy a mag nem alkalmas emberi fogyasztásra semmilyen formában, és hogy milyen káros következményei lehetnek a hatóanyagának.
Ezek mellett indokolt lenne, hogy a szabályozás pontosabban határozza meg azokat az eseteket, amikor az ilyen magok forgalmazása pszichoaktív cél gyanúját kelti. Például, ha a kereskedő nem csak virágmagként, hanem egyértelmű utalásokkal, alternatív felhasználásra kínálja, akkor az már jogilag is szankcionálható lenne. Így a jogalkotó a valódi visszaéléseket szoríthatja vissza, anélkül, hogy egy növényt betiltana – mutatott rá a szervezet.
