Csatában az agrárium

– Az Európai Unió mezőgazdasága képes az önellátásra, ezért föl kell tenni a kérdést, hogy mi szükség szabadkereskedelmi megállapodásokra akár az Argentínát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt tömörítő Déli Közös Piaccal, vagyis a Mercosurral, akár Ukrajnával – hangzott el az elgondolkodtató fölvetés a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett beszélgetésen. A testület elnöke, Papp Zsolt György emlékeztetett, hogy a szigorú termelési feltételeket teljesítő uniós gazdáknak úgy kell versenyezniük e távoli vidékek termelőivel, hogy utóbbiak sokkal megengedőbb jogi, környezetvédelmi, állatjóléti, élelmiszerbiztonsági szabályok mellett dolgozhatnak. A kamara vezetője emlékeztetett, hogy ezzel szemben hazánk 5 millió hektárnyi termőterületéből 2 millió hektáron kifejezetten környezettudatos termelés folyik.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke, az Országgyűlés alelnöke arra figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság lopakodó jogalkotási stratégiával meg akarja változtatni és végül önálló mivoltában meg akarja szüntetni a Közös Agrárpolitikát, ami ma az Európai Unió mintegy 1000 milliárd eurós hét éves költségvetésének nagyjából harmadát teszi ki. Jakab István Ukrajna erőltetett uniós csatlakozásáról szólva hozzátette, hogy az Európai Unió összes szántóterülete ma 98 millió hektár, Ukrajnáé 32,7 millió hektár, vagyis az előbbinek a 33 százaléka, emellett keleti szomszédunkban ma több mint 500 ezer hektár van elaknásítva, ennek csak a mentesítése mintegy 36 milliérd dollárba kerülne.

– Magyarországon ma 70-80 kilogramm a fejenkénti éves húsfogyasztás, az Egyesült Államokban 120 kilogramm, miközben Indiában mindössze 5 kilogramm. A világban összességében ezzel együtt rohamosan nő a hús és a tejfogyasztás, az elmúlt 60 évben megduplázódott – hívta fel a figyelmet a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége főtitkára, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke. Cseh Tibor szembeállította ezzel azt a tényt, hogy

az Európai Unió az állattartás visszaszorítására törekszik, miközben a világ összes haszonállatának mindössze 10 százaléka található Európában

– és az ennek etetésére szolgáló takarmány kétharmada is Dél-Amerikából érkezik, és egyre több harmadik országból származó termék van a boltok piacain.

– Kinek az érdeke hát a mezőgazdaság leépítése, a klímaváltozás főbűnöseként való megbélyegzése?

– tette föl a kézenfekvő kérdést Cseh Tibor, emlékeztetve, hogy a globális széndioxid-kibocsátás mindössze 15 százalékát adja az agrárium. Viszont a maradék 85 százalékért felelős nagyipar kibocsátóinak nem érdekük, hogy ők legyenek a fókuszban. Ám a mezőgazdaság-ellenes kampány nyomán már az Európai Unió családi gazdaságainak fele megszűnt – figyelmeztetett Cseh Tibor.

Idegen termékek a boltok piacain – e témához kapcsolódva személyes tapasztalatra hivatkozva arról érdeklődtünk, hogy mi az oka annak, hogy a magyar zöldségeket, például a vöröshagymát szabályosan vadászni kell a hazai boltokban, ahol osztrák, holland, lengyel hagymát kínálnak. Papp Zsolt György szerint újjá kell szervezni a termelői összefogásokat, egyáltalán, a zöldségágazatot, hogy olyan egységes árualap jöjjön létre, ami eséllyel veszi fel a versenyt a máshonnan érkező zöldségekkel. Mindemellett a tárolókapacitásokat is növelni kell – mint az Agrárkamara elnöke elmondta, erre szerencsére vannak is elérhető pályázatok.