Víz az űrben: új fejezetet nyit a NASA szenzációs felfedezése
Az amerikai űrkutatási szervezet, a NASA James Webb űrteleszkópja először észlelt vízjeget egy fiatal és távoli galaktikus csillagrendszerben. Víz az űrben – az űrkutatás történetében alighanem új fejezetet fog nyitni ez a rendkívüli jelentőségű felfedezés, ami először szolgáltat empirikus bizonyítékot arra, hogy a Naprendszeren kívüli csillagrendszerekben is jelen lehet az élet kialakulásának egyik legfontosabb feltétele, a víz.Víz az űrben – ez a friss hír tartja izgalomban az űrkutatókat. A NASA James Webb űrteleszkópjának először sikerült fagyott, kristályos víz nyomára bukkannia a földtől 155 fényév távolságra fekvő HD 181327-es katalógusszámú fiatal csillag rendszerében.
Víz az űrben – korszakalkotó felfedezést tett a James Webb űrtávcső
Létezhet e szilárd, kristályos halmazállapotú víz más csillagok rendszereiben? Ez a kérdés már régóta foglalkoztatja az asztronómusokat. Most határozott választ, tudományos bizonyítékot kaptak erre a kérdésre a NASA James Webb űrteleszkópjának segítségével: a kutatók megerősítették a kristályos vízjég jelenlétét abban a kozmikus porból álló törmelékkorongban, amely egy, a Naphoz hasonló csillag körül kering 155 fényévnyire a Földtől. Az űrteleszkóp színképfelvételei egyértelművé tették, hogy kristályos szerkezetű vízjég található a törmelékkorongban.
És fontos kihangsúlyozni, hogy ez alkalommal vízjeget találtak, hiszen korábban már sok más fagyott molekulát is kimutattak az űrben, mint például a fagyott szén-dioxidot vagy más néven a szárazjeget. A NASA 2008-ban nyugdíjba vonult Spitzer űrteleszkópjának adatai már korábban is arra utaltak, hogy ebben a rendszerben előfordulhat fagyott víz, amire most bizonyítékot is találtak. „ A James Web egyértelműen nem csak vízjeget, hanem kristályos vízjeget is észlelt, ami például megtalálható a Szaturnusz gyűrűiben vagy olyan távoli helyen is, mint a Naprendszerünk Kuiper-övében ” – mondja Chen Xie, az új tanulmány vezető szerzője és a Baltimore-i (Maryland, Egyesült Államok) Johns Hopkins Egyetem kutatója, akit a NASA honlapja idéz.
A James Webb űrteleszkóp által észlelt összes fagyott víz finom porrészecskékkel párosul a csillag körüli korongon amik úgy néznek ki, mint az apró „piszkos hógolyók”. A tudóscsoport eredményeit a rangos Nature tudományos szakfolyóirat közölte.
A Naprendszeren kívüli világokban is van vízjég
A csillagászok már évtizedek óta vártak erre a végleges bizonyítékra. „Amikor 25 évvel ezelőtt végzős hallgató voltam, a témavezetőm azt mondta, hogy jégnek kell lennie a távoli rendszerek törmelékkorongjaiban, de a James Webb előtt nem voltak elég érzékeny műszereink ahhoz, hogy elvégezzük ezeket a megfigyeléseket” – mondja Christine Chen, a Baltimore-i Space Telescope Science Institute csillagásza és a tanulmány társszerzője.
„A legszembetűnőbb az, hogy ezek az adatok nagyon hasonlítanak a Naprendszerünkben lévő Kuiper-öv objektumainak közelmúltbeli megfigyelési adataihoz”- nyilatkozta Christine Chen.
A Kuiper-öv a Neptunusz pályáján túl található külső aszteroida-öv, ami a Naptól számítva 30-50 csillagászati egység (CSE) távolságra fekszik. (Egy CSE a Föld-Nap közepes távolsággal egyenlő, ami 149,9 millió km.) A Kuiper-övben aszteroidák, kisbolygók és üstökösök találhatók, amelyek elnyúlt elliptikus pályán keringenek a Nap körül. Jelenleg mintegy 800 égitest ismert a Naprendszer e távoli zónájából, amelyek valós száma ennek a sokszorosa lehet.
A vízjég létfontosságú összetevője a fiatal csillagok körül kialakult kozmikus porból álló korongoknak, amelyek erősen befolyásolják az óriásbolygók kialakulását, a kisebb égitestek, mint például az üstökösök és aszteroidák pedig eljuttathatják a vízjeget a már teljesen kialakult sziklás bolygókra is. Most, hogy a kutatók vízjeget észleltek a James Webb segítségével, megnyitották az ajtót minden kutató előtt, hogy tanulmányozzák, hogyan játszódnak le ezek a folyamatok a Naprendszeren kívüli más távoli, galaktikus bolygórendszerekben.
