Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) párt társelnöke és kancellárjelölte (k) német zászlóval a kezében ünnepel az AfD berlini székházában 2025. február 23-án, miután megérkeztek az előrehozott szövetségi parlamenti választás első exit poll-eredményei
Fotó: MTI/EPA/Filip Singer
Hirdetés

Tovább folytatódik a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) parlamenti elszigetelése; a párt bizottsági elnökjelöltjeit a Bundestag ismét elutasította – írta meg az Infostart. Annak ellenére, hogy a február végi előre hozott választások nyomán az AfD mandátumainak számát 78-ról 152-re növelte – és ezzel a CDU/CSU után a második legnagyobb frakcióvá vált –, egyetlen bizottság vezetésére sem kapott felhatalmazást.

Az AfD parlamenti háttérbe szorítása már az új Bundestag megalakulásakor elkezdődött. Bár a párt alelnöki posztra is pályázott, jelöltjét akkor sem támogatta a többi frakció. Az elutasítás azután vált még határozottabbá, hogy a kölni székhelyű Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal „bizonyítottan szélsőségesnek” minősítette a pártot – bár a döntést Alice Weidel társelnök vezetésével a közigazgatási bíróságon megtámadták – ismerteti a Mandiner. Több jobboldali politikus, köztük Friedrich Merz CDU-elnök is megkérdőjelezte az AfD teljes elutasítását, a „tűzfal” azonban továbbra is fennmaradt.

Parlamenti források szerint mind a CDU, mind az SPD frakcióvezetői aktívan arra ösztönözték képviselőiket, hogy ne támogassák az AfD-s jelölteket. A bizottsági elnöki posztok közül a külügyi bizottság élére Armin Laschet, a CDU volt kancellárjelöltje került, míg a védelmi bizottságot Thomas Röwekamp CDU-s politikus vezeti majd. Az oktatási és családügyi bizottságot az SPD társelnöki posztjáról leköszönő Saskia Esken kapja meg, az európai ügyekért felelős bizottságot zöldpárti, a környezetvédelmi bizottságot pedig baloldali képviselő irányíthatja a jövőben.

Kapcsolódó cikkünk