Brüsszel terve energetikai öngyilkosság
Kegyelemdöfés Európának
Brüsszel az újabb szankciós csomagon dolgozik, amely nem csupán új rendelkezéseket tartalmaz pénzintézetek, bankok, illetve a teljes orosz energiaimport ellen, hanem az Északi Áramlat gázvezetékek végleges betiltását is. Mikor érti meg Brüsszel, hogy orosz gáz nélkül nem megy?
Az EU kötelező nemzeti terveket kér a tagállamoktól az orosz gáz, olaj és nukleáris fűtőanyag fokozatos kivezetésére, ezeket már az idén be kell nyújtani a biztonságos átmenet érdekében. Az Európai Unió új szankciós csomagja az Északi Áramlat 1., illetve 2. vezetékpárok használatának végleges megtiltását is tartalmazza – jelentette be Ursula von der Leyen Tiranában. Az EU bizottsága 2027 végére teljesen le akarja állítani az Oroszországból érkező gázimportot, valamint az olaj és a nukleáris fűtőanyagok behozatalát is nullára akarja csökkenteni. A cél az EU teljes energetikai függetlenítése Oroszországtól.
Tiltják, de veszik
A tervek végleg padlóra küldhetik az európai ipart, és jelentős rezsinövekedést okozhatnak az európai lakosságnak.
A jelenlegi helyzet közel sem egyértelmű. Miközben az EU úgymond függetleníteni akarja magát az orosz gáztól, 2024-ben rekordszintet ért el az orosz cseppfolyósított földgáz EU-ba irányuló importja: közel húsz százalékkal nőtt a 2023-as évhez képest. Az orosz importban kiemelt szerepet játszott a német állami tulajdonú SEFE (Securing Energy for Europe GmbH), egy nemzetközi vállalat, amely gáz és LNG beszerzésére, kereskedelmére, szállítására, tárolására szakosodott, és a Gasprom Germania átvételét követően, 2022-ben hozta létre a német állam. Összesen 58 ügylet szereplőjeként 4,1 millió tonnát importált, szemben a 2023-as 880 ezerrel. De már 2023-ban is orosz gáz tette ki a teljes német import nagyjából 9,2 százalékát. A pontos mennyiséget az EU belső gázpiacának átláthatatlansága miatt nehéz meghatározni, de az tény, hogy az EU gázszükségletének húsz százalékát bevallottan továbbra is orosz forrásból fedezik. Különösen a cseppfolyósított földgáz (LNG) iránt nagy a kereslet.
Az Egyesült Államok eközben szeretné bővíteni európai LNG-szállításait. Egy az Eurostat legfrissebb adataira hivatkozó elemzés szerint 2025 első negyedévében az uniós országok átlagosan 1,08 eurót fizettek az amerikai LNG-gáz köbméteréért, kétszer annyit, mint az orosz cseppfolyósított gázért, aminek köbmétere 0,51 euróba került. Ebben az időszakban az EU összesen mintegy 13,4 milliárd köbméter cseppfolyósított földgázt importált az USA-ból 14,7 milliárd euróért. Ez az unió teljes LNG-importjának körülbelül a 48 százalékát tette ki. Ugyanebben az időszakban mintegy 5,3 milliárd köbméter LNG-t importáltak Oroszországból, ami 19-20 százalékos részesedésnek felel meg. Az EU ezért mindössze 2,7 milliárd eurót fizetett. A vezetékes földgáz ennél is lényegesen kevesebbe kerül. Az összes rendelkezésre álló energiaforrás közül a legolcsóbb.
Merz jobbkeze
Ami az Északi Áramlatot illeti, a gázvezetékek a felrobbantásuk óta használhatatlanok (egész pontosan egy vezetékszál maradt épen az összesen négy darab gázvezetékrendszerből). Ursula von der Leyen most pedig törvényben is megtiltaná a gázvezetékek használatát.
Az Európai Bizottság elnöke a tiranai csúcson kifejtette, a csomag egyértelmű üzenetet kíván küldeni: az orosz gáznak nincs többé helye Európa energetikai jövőjében. Sem a földgáznak, sem a cseppfolyósítottnak. Az orosz LNG kitiltása és az új olajárplafon mellett a fő cél, hogy politikai jelzést küldjenek Oroszországnak: hiába állítják helyre az Északi Áramlatot, nincs többé visszaút.
A brüsszeli bizottság még ennél is tovább akar menni: júniusban javaslatot tesz az Oroszországgal való gázszerződéskötés megtiltására. A cél, hogy 2027 végére Európa teljesen függetlenné váljon az orosz gáztól.
Az egyébként javítható Északi Áramlat használatának megtiltása elsősorban Németországot sújtja. A német ipar évtizedek óta a legmélyebb válságban van. A brüsszeli szankciók már régóta éreztetik a hatásukat, a leginkább az energiaigényes ipar érintett: a vegyipar, az acélgyártás, az üvegipar, ahol erőteljesen nőttek a termelési költségek. Egyre több cég hagyja el Németországot vagy csökkenti a termelését.
A Bundestag egyes (AfD-s, illetve CDU-s) képviselői szerint Németország fontolóra veheti, hogy a jövőben ismét gázt vásárol Oroszországtól az Északi Áramlaton keresztül, természetesen a békemegállapodás vagy a béke megszületése után. Csakhogy Friedrich Merz kancellár el akarja fojtani a vitát: brüsszeli támogatással akadályozná meg az Északi Áramlat gázvezetékek újraindítását – tudta meg a Financial Times.
A már megválasztásakor is népszerűtlen kancellár aktívan támogatja az EU-szintű tiltást, hogy megakadályozza a vezetékek esetleges oroszországi vagy amerikai támogatással történő újraindítását. A Financial Times szerint Friedrich Merz a belpolitikai vitákat Brüsszel segítségével már csírájában el akarja fojtani.
Jogi zűrzavar
Csakhogy a brüsszeli terv tele van bizonytalanságokkal. Kérdés, hogy lesz-e elegendő LNG-gáz az európai gazdaság szükségleteihez. Szlovákia és Magyarország pedig ellenzi a kilépést. Gyürk András, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy az európai gazdaság válságának oka az energiaárak drámai emelkedése.
– Ma a vállalataink négyszer többet fizetnek a gázért és háromszor többet az áramért, mint globális versenytársaik.
Gyürk András szerint a bizottság terve csak mélyítené a problémát, jelentős áremelkedésekhez vezetne, tovább gyengítve az európai ipar versenyképességét.
A javaslat végrehajtása ezenkívül Magyarországon két-háromszorosára növelné a rezsiköltségeket. Az EU bizottság terve súlyosan veszélyeztetné az ellátásbiztonságot és lehetetlenné tenné a százhalombattai olajfinomító gazdaságos és a Paksi Atomerőmű biztonságos működését is. Több ezer megszűnő munkahely, akadozó üzemanyag-ellátás, felére eső áramtermelés – a politikus szerint ez Brüsszel ajánlata Magyarországnak.
Nem világos, el lehet-e állni a már meglévő szerződésektől. Brüsszel vis maiorra akar hivatkozni, de ez az érvelés eleve nem áll meg, mert a vis maior jelentése elemi csapás, olyan felsőbb erő vagy elháríthatatlan esemény, amely a szerződések teljesítését lehetetlenné teszi és a szerződéskötés pillanatában nem volt előre látható. Az ukrajnai háború kitörése után három évvel nem igazán megalapozott erre hivatkozni.
Egyelőre semmilyen szankció nincs érvényben az orosz gázzal szemben.
A brüsszeli bizottság terve erőteljes beavatkozás a vállalkozói szabadságba, amit eddig az EU sérthetetlennek tekintett.
Végül a terv az uniós jogot is sérti. Az EUMSZ 194. cikke szerint az EU tagállamai maguk dönthetnek a saját energiaellátásukról. Brüsszel ezzel szemben a versailles-i nyilatkozatra hivatkozik, amellyel az EU az ukrajnai háborúra reagált. De valójában még abban sincs egyetlen szó sem az orosz gáz kitiltásáról.
Ami az Oroszország elleni szankciókat általában véve illeti: eleve értelmetlen és rendkívül káros szankciókkal sújtani egy nyersanyagokban gazdag, hatalmas és minden tekintetben önellátó országot, mint amilyen Oroszország. Az EU viszont így is, úgy is importra szorul, mivel nincs birtokában a gazdasága méretéhez szükséges energia és nyersanyag. Így a korábbi orosz függőséget egy másikra, egy transzatlantira cseréli, a korábbinál kétszer annyiért. A kiépített gázvezetékek helyetti költséges cseppfolyósításról és visszagázosításról, a tengeri szállítási kockázatokról és a földrajzi távolságról már nem is beszélve.
