Még az idén meghallgatást tart a jogállamiság magyarországi helyzetéről az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) – derült ki az uniós képviselőtestület honlapjára feltöltött dokumentumokból.


Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

A frakciók koordinátorai október végén szavaztak a magyarországi különjelentés elkészítésével korábban megbízott Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő két javaslatáról.
    
Az elsőt, amelynek értelmében még az év vége előtt meghallgatást tartanak Magyarország ügyében, 45:8 arányban megszavazták, a pontos dátumról azonban csak később fognak megegyezni. A kezdeményezést mindegyik képviselőcsoport támogatta a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD), valamint a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) kivételével, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció tagjai pedig nem voltak jelen a szavazáson.
    
A második javaslat arról szólt, hogy a LIBE december közepén küldjön delegációt Magyarországra, de ezt végül 23:36 arányban leszavazták az EP közlése szerint. Az indítványt a szociáldemokraták, a zöldek és a radikális baloldaliak támogatták, de a néppárti és a liberális frakció mellett az ECR, az EFDD és az ENF koordinátorai is nemmel voksoltak.
    
Judith Sargentini várhatóan jövő márciusban fogja ismertetni a Magyarországról szóló különjelentés tervezetét a LIBE tagjaival, akik még júniusban szavazhatnak a dokumentumról. Szakértők szerint a jelentés szeptemberben kerül majd az EP plenáris ülése elé, és a testület ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.
    
A javaslat elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára és az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség az EP-ben. Ezután a miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei. 
    
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az európai uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit szinte kizártnak tartanak.
    
Ezt megelőzően még soha sem volt példa arra, hogy bármely tagállam ellen bármelyik uniós intézmény kezdeményezze az eljárás megindítását.

(MTI)