Új vizeken új lehetőségek

Ningbo Kína tíz leggazdagabb városának egyike. A tengerparti metropolisz kikötője a rakomány mennyiségét tekintve első a világon, konténerforgalmát illetően pedig a harmadik. Emellett több neves egyetemnek, nagyvállalatnak és gyártási központnak ad otthont. Ningbo, amely 6000 éves múltja során hihetetlen mennyiségű kulturális értéket teremtett, most felkínálja gazdagságát mindazoknak, akik élni szeretnének vele.

A város május végén negyedik alkalommal adott otthont a Kína – CEEC, hivatalos nevén a China – Central and Eastern European Countries Expo and International Consumer Goods Fair gazdasági és kereskedelmi rendezvénynek, amelyre a Magyar Demokrata is meghívást kapott. A monumentális méretű Dongqian Lake Konferenciaközpontban látogathattuk meg térségünk országainak kiállítótereit. A magyar pavilon kétségtelenül az egyik legigényesebben berendezett kiállítótér volt, összesen 11 magyar cég mutatkozott be, kínálatukban az egészséges élelmiszerektől a kiváló magyar borokon, kozmetikai szereken, takarmányon át a szállítmányozási szolgáltatásokig és saját fejlesztésű szoftverekig sok minden helyet kapott. A sokszínűség hűen fejezte ki azt a sokoldalúságot, amely a magyar gazdaságra jellemző.

A magyar termékeket kínaiul, angolul és franciául beszélő értékesítők kínálták, illetve Li Mengyi, akik mellett a Street Kitchen gasztoinfluenszere, a Konyhafőnök című televíziós vetélkedő népszerű szereplője is invitálta a látogatókat. A megnyitóeseményen részt vett Kohári Lajos, a Magyar Országgyűlés Hivatala Külügyi Igazgatóságának főosztályvezetője és Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya is. A háznagyasszony beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezett a kapcsolatok elmélyítésében és gazdagításában; hazánk úgy tekint az együttműködésre, mint lehetőségre a legkiválóbb magyar termékek és innovációk nemzetközi piacon való megjelenésére. A Magyar Exportfejlesztési Ügynökséget Artner Gábor Péter vezérigazgató-helyettes képviselte, aki elmondta, hogy magyar szempontból Ningbo nem csupán egy város a többi közül, hiszen ez Kína egyik legnagyobb kikötővárosa és az új Selyemút egyik legfontosabb stratégiai központja. A megnyitóünnepség részeként a kínai és magyar résztvevők leleplezték a Csöcsiang tartomány Magyar Nemzeti Promóciós Központjának tábláját is, a központ ezentúl a tartomány és a magyar cégek közötti kereskedelmi kapcsolatokat koordinálja.

Kínában az egyetemi és tudományos kapcsolatok kéz a kézben járnak a gazdaságfejlesztéssel. Külön figyelmet érdemel tehát, hogy a Debreceni Egyetem és a budapesti Edutus Egyetem vezetői, illetve az Oktatási Hivatal képviseletében Dávidné Berka Emese is ellátogattak a nemzetközi fórumra.

Az Edutus vezetői találkoztak a Zhejieng Business Technology Institute, a Zhejiang Fashion Institute of Technology és a Ningbo Childhood Edutacion College képviselőivel. A Sanghaji Egyetemmel és a Ningbo Childhood Oktatási Kollégiummal pedig együttműködési szerződést kötöttek a konferencia keretében. Szaniszló Gábornak, az Edutus Egyetem budapesti tagozatának vezetőjének elmondása szerint hamarosan újabb hallgatói csoport érkezik Budapestre Kínából, hogy egyhetes kulturális és szakmai képzésen vegyen részt. Bővítettek egy korábbi megállapodást is, így nemrég egy magyar diákokból álló csapat tölthetett el tíz napot Kínában. Szaniszló Gábor hozzátette azt is, hogy a kínai diákok egyre fontosabbak a magyar felsőoktatási intézmények számára, mivel a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt egyre kevesebb magyar hallgatóból válogathatnak.

– A nemzetköziesítés az egyik kitörési pont számunkra, a kínai hallgatók pedig kiválóak – magyarázza az intézményvezető.

Szaniszló Gábor szerint a kínai diákoknak szükségük van egy nemzetközileg elismert diplomára, ezért Európa népszerű továbbtanulási terep a számukra, Magyarország pedig biztonságos országként kiemelt célpont, hiszen a képzési színvonal versenyképes a nyugati egyetemekhez viszonyítva is. A diploma megszerzése után Kínában és a nyugati országokban egyaránt lehetőségük van a fiataloknak elhelyezkedni. Nem ritka, hogy az alapszakot Magyarországon, a mesterszakot Britanniában végzik a kínai egyetemisták.

– Látjuk azt, hogy milyen szédületes tempójú gazdasági fejlődést produkál Kína, és egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy a nagy nyugati egyetemekre küldjék gyermekeiket. Ilyen körülmények között még inkább megtisztelő, hogy nagy számban választanak minket – mondja Szaniszló Gábor.

Peredy Zoltán az Edutus Egyetem műszaki Intézetének a vezetője, műszaki, gazdasági és üzleti tárgyakat tanít magyarul és angolul. Elmondása szerint egy egyetemi tanárnak nem elég angolul tudnia, a kulturális sajátosságokat és különbségeket is ismernie kell.

– A kultúra megismerésében nélkülözhetetlen a személyes jelenlét. Az a többletmunka azonban, amit a kínai hallgatók igényelnek, hosszú távon megtérül mindenki számára – mondja Peredy Zoltán.

Jelenleg száz kínai fiatal tanul az Edutus Egyetemen, az egyre erősödő kapcsolatok pedig közös szakmai projekteket vetítenek előre. A tudományos találkozók keretében a legjelentősebb agytrösztök is találkoztak Ningbóban. Horváth Leventének, az Eurázsia Központ igazgatójának kínaiul elmondott beszédét nagy érdeklődés kísérte a kínai és európai szakértők részéről egyaránt. Horváth Levente panelbeszélgetések házigazdájaként és előadójaként is megjelent, aminek során kitért arra is, hogy az átalakuló világrendben az eddigieknél is fontosabbá vált az országok közötti együttműködés, mivel a globális kihívásokra csak széles körű összefogással lehet eredményesen válaszolni.

A Ningbóban töltött napok hihetetlenül mozgalmasak voltak minden résztvevő számára. Kilenc nap alatt sem sikerült azonban megunnunk, hogy a közel tízmilliós nagyváros legforgalmasabb pontjain az expó logóján a Hősök tere sziluettje is feltűnt. A Pan Pacific hotelből kicsekkolva elcsípett beszélgetésekből kitűnt, hogy a résztvevők a fizikai fáradtság ellenére az új lehetőségekből eredő lelkesedéssel telve utaztak haza. A maradék kétség is elmúlt bennük afelől, hogy érdemes erőfeszítéseket tenni a Kínával való kapcsolatok építése érdekében. A tengerparti városban ugyanis könnyen az az érzése támadt az európai utazónak, hogy a világtenger tajtékzó hullámai közepette Kína lehet az a stabilan haladó kereskedőhajó, amelynek farvizén azok is képesek célba érni, akik az európai szélcsend miatt nem jutnak előre.