Hirdetés

„Mentől műveltebb, civilizáltabb és erkölcsösebb egy nemzet, annál jobb dolga van annál a nemzetnél a gyermeknek. Ez a nemzetek kultúrfokának, az én meggyőződésem szerint, az első fokmérője” – mondta Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter a szegedi gyermekklinika alapkövének letételekor, 1926. október 5-én, ami egyben az egyetem alapkövének letételét is jelentette, ennyire fontosnak tartotta a magyar gyermek egészségét. És: „Egyetemépítő programom élére tehát a szülészeti és gyermekklinikák építését állítottam.”

Klebelsberg életművének egyik központi eszménye a gyermek, oktatása, testi és lelki egészségének megőrzése. A török pusztítás után is a magyar anya termékenységének volt köszönhető – családonként 10-13 gyermek – a nemzet fennmaradása. „A nagy gyermekáldás nemcsak fiziológiai, hanem erkölcsi probléma.” Síkra száll a gyermekek iskolai túlterheltsége ellen. „Én tanuló és szorgalmas, de amellett játékos magyar gyermeket akarok. Mert csak játékos és eleven magyar gyermekből lehet derűs, dolgos magyar férfi…” A pedagógusok feladata nemcsak a gyermekek tanítása, hanem szeretete is. „Én a magyar oktatótól, kezdve a kis óvónőn fel az egyetemi tanárig megkövetelek egyet: ne csak tanítsa, hanem szeresse a magyar gyermeket.”

Rendeletekkel írja elő gyermekjátszóterek létesítését. Szegeden több mint tíz épül. 500 óvoda létesül, 5000 népiskolai objektum (3475 tanterem, 1525 tanítói lakás) épül fel az országban. A rádióban nyelvoktatás, egészségügyi műsorok, szabadegyetem kezdődik, elindul a Szülők Iskolája. Fellendül a gyermekirodalom, tankönyvírás. A szegedi egyetemen Gyermekpszichológiai Intézetet létesítenek, az országban elsőként.

„A magyar anya, aki világra hozza az újszülöttet és a magyar tudós, aki kutat és tanít, ugyanazt szolgálja: Magyarország feltámadását.”

(A jelenlegi világválság a már tragikus európai és hazai népesedési adatokra vezethető vissza: családonként 1-2 gyermek, szemben a muzulmán 5-10 gyermekes családokkal.)

Kapcsolódó cikkünk