Fotó: ShutterStock/Kostikova Natalia, szerk.

Valószínűleg mindannyian éreztük már, amikor a behavazott erdőt jártuk, hogy a fehérbe öltözött fák látványában van valami meghitt és ünnepélyes.

Hirdetés
Fotók: Pixabay

Rainer Maria Rilke Advent című, 1897-es verse is e benyomásból indul ki, de tovább megy ennél: az tűnik ki belőle, hogy a természet is várja a dicső éjet, vagyis a Megváltó születését. Az alkotás az erdő szépségének és a várakozás izgalmának párosításával kíván hatni, csendes örömöt és emelkedettséget hordozó nyolc sorban. A mű több fordításban elérhető az interneten, karácsony havában magam is készítettem egyet. (A németül tudók az alábbi linken érhetik el eredeti nyelven: http://www.gedichte.eu/71/rilke/erste-gedichte/advent.php )

Rainer Maria Rilke: ADVENT

(Advent)

Téli erdőn pihe-nyájat

Hajt, terel a pásztor szél,

Sok fenyőfa sejti: hamar

Jámbor és szent fénye kél,

És figyel. A fehér útra

Ágakat nyújt – készen áll,

Széllel szemben növekedve

Dicső éjre rátalál.


A kalendárium korábbi tartalmai ITT érhetők el.

Korábban írtuk