December 5. – Gyermekszívvel
December 1-je és 24-e között minden reggel megosztjuk honlapunkon az aznapi ajándékunkat olvasóinkkal.
Az én Mikulás-csodám – amikor láttam a „Vén tekergőt”!
Sok-sok évvel ezelőtt a keresztszüleimnél, Polgáron ültünk az étkezőben, vacsoráztunk, és vártuk a Mikulást – vagy ahogy keresztapám hívta mindig, a „Vén tekergőt”. Én óvodás kislány voltam akkor. Tél volt, akkor még igazi tél, ropogó, nagy hóval.
Beszélgettünk, nevettünk és én észre sem vettem, amikor keresztapu kiosont a helyiségből.
– Niki, gyere gyorsan, itt a Vén tekergő! – kiáltotta egyszer csak az egyik szobából. És én szaladtam, ahogy csak tudtam, de mire odaértem az ablakhoz, már pont lekéstem a Mikulásról.
– Látod? Még ott a szánja! – mutatott keresztapám az utca bal fele irányába, és én akkor, a gyermeki lelkemmel tényleg látni véltem, sőt, igazán láttam is azt a szánt! Varázslatos volt, és mégis hihető, hiszen az ablakban ott voltak már a mikuláscsomagok!
Biztos nagyon finom volt a csoki, nyalóka vagy ami a zsákokban volt, de azokra én egyáltalán nem emlékszem. Csak az élményre, a csodára. Örök emlék marad.
„De jó volna mindent, mindent
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermekszívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.”
Ady Endre: Karácsony
