A „fogalmunk sincs”-től a „lehet, hogy”-on át a „teljesen biztos”-ig

„Ahol a hazugság és hamisság magvait vetik el, szárba szökken a gyanakvás és a megosztottság.”
(Szent II. János Pál pápa)

Vajon mennyi hazugság kell ahhoz, hogy az emberek egy bizonyos része elhiggye a mesét, miszerint az egyesített ellenzék egyáltalán képes lenne győzelem esetén egyben maradni és kormányt alakítani? Erre a kérdésre nehéz válaszolni. Még akkor is, ha éppen két hatalmas hazugság egymásra torlódásának vagyunk szem- és fültanúi.

A szárnyas ló legendája

Mint tudjuk, van egy izraeli cég, amelyik – sok más terméke mellett – egy olyan szoftvert fejlesztett, amelyik képes a mobiltelefonok megfigyelésére és lehallgatására. A cég a szoftverét csakis és kizárólag kormányoknak értékesíti, s képes visszakövetni, hogy nem történt-e a programjukkal visszaélés. Ez a szoftver a Pegasus, amivel a liberális tömb szerint sokakat megfigyeltek Európa-szerte, többek között politikusokat, vállalkozókat, újságírókat és befolyásos magánszemélyeket is. Hogy a híresztelés alapja mi lehetett, vagy egyáltalán ki indította el, azt senki sem tudja. De ha már mindenki találgat, hadd tegyem én is!

Mert lehetett akár az is, hogy az új izraeli kormánnyal a Pegasust gyártó cég sem partnerségi, sem bármiféle jó viszont nem ápol, sőt kifejezett ellenlábasának tekinti a fejlesztői csapatot. Ez esetben az a legkönnyebb, ha a suttogó propagandán keresztül megvádolja, például azzal, hogy diktátoroknak ad el olyan kémszoftvert, amivel civileket lehet megfigyelés alatt tartani. Igaz, a cég igazgatója közleményben utasította el ezeket a vádakat, ám a gyanúsítgatásokra a brüsszeli bürokraták és a liberális platform képviselői örömmel haraptak rá. Így lett Orbán Viktor az egyik első számú bűnbak. És így kerültek elő azok a sokszor marginális ellenzéki figurák, akik saját szerepüket erősen felülreprezentálva azt állították, hogy a megfigyeltek között szerepelnek. És hiába tagadta, mi több cáfolta a hazai belbiztonság vezetője ezt az álhírt! Az ellenzéki média az „elképzelhető”-től pillanatok leforgása alatt eljutott odáig, hogy „a hír teljes egészében igaz”. 

A túlterhelés legendája

Nem volt ez máskülönben az ellenzéki előválasztás „szerverösszeomlásával” sem. Az előválasztás felülete már az első órában úgy adta meg magát, mint gyalogos század a páncélos hadosztálynak. S ha már ez történt, valakire, ugye, rá kellett kenni a dolgot. Az ellenzéki fake news gyár gőzerőre kapcsolt, s szorgos kis munkásai először csak lebegtették, hogy egyes kívülállók túlterheléses hekkertámadást hajtottak végre a szerver ellen, majd meglehetősen rövid időn belül teljesen nyíltan kijelentették, hogy a támadást a Karmelita kolostorból vezényelték le.

Az igazság persze ennél sokkal egyszerűbb. A már amúgy is rengeteg támadási felületet tartalmazó rendszer a viszonylagos túlterhelés miatt egész egyszerűen összeomlott. Ám az igazság, ahogyan a Pegasus esetében, itt is sokkal földhözragadtabb, mint a konteó, ezért senkit sem érdekelt.

Digitália jövője a kampányban

Hogy a nemrégiben elindult, s azonnal fénysebességre kapcsolt kampány milyen fordulatokat hozhat a digitális térben, azt nem nehéz megjósolni. Az ellenoldal lapjait tendenciózusan feljelentgető álprofilok szaporodása például előre borítékolható, csakúgy, mint a legújabb technikai arzenál segítségével végrehajtott, mostanra majdnem tökéletessé vált „DeepFake” típusú hitelrontások, vagyis amikor hang- és/vagy videóminta segítségével olyan hamis tartalmakat állítanak elő, melyeken a megtámadott célszemély erősen kompromittálja magát és pártját. Ezeket pedig rengetegen teljesen valódiként fogják beazonosítani, annak ellenére, hogy a mai napig nem található sem Kispesten, sem Csepelen, sem az egész fővárosban olyan ellenzéki, aki Lackner Csaba kispesti MSZP-s önkormányzati képviselőt egy közepes minőségű videón képes volna felismerni.

Ezek mellett természetesen megmarad a fentebb említett két sláger-álhír, a „jaj, engem megfigyeltek a Karmelitából” és a „behatoltak a gépembe”. Nyilván ezek és a hasonló ellenzéki vélelmezések (hogy a nyilvánvaló hazugságot árnyaljuk) perelhetőek. Csakhogy a bíróságok máskülönben is eléggé zsúfolt napirenddel dolgoznak, nem még most, amikor a koronavírus miatti veszélyhelyzet következtében jó időre leállt ügyek is hozzácsapódtak az új beadványokhoz. Amikorra tehát a sértett kormánypárti elégtételt tudna venni, illetve igaza kiderülne, rég túl leszünk az áprilisi parlamenti választásokon. Így a hazugság kiderülésétől az ellenzéknek nem kell tartania. Addig pedig védi őket az ártatlanság vélelme. 

***

Ami az összes digitális, vagy azzal kapcsolatba hozható hitelrontási kísérletet összeköti, az a vélelmezések vagy az esetenként teljesen nyilvánvaló álhírek azonnali tényként tálalása. 

Korábbi cikkemben megjósoltam, hogy ez lesz minden idők leggyomorforgatóbb, legembertelenebb kampánya. Kicsit módosítok ezen.

Mindent, amit e témában írtam, emeljék a harmadik hatványra!