A kilencvenes évek elején járta az azóta látnokinak bizonyult vicc, mely szerint egy babakocsit toló SZDSZ-es szülő, midőn megkérdezik tőle, hogy a gyermek kisfiú-e avagy kislány, így felel: „ha felnő, majd eldönti”.

Fotó: Red Umbrella and Donkey/shutterstock.com

Azóta ez az abszurditás – akárcsak a Monty Python társulat felejthetetlen jelenete a Brian élete című filmből, melyben a Júdea Népe Front egyik tagja, Stan bejelenti, hogy nő akar lenni, gyereket szeretne szülni, és mostantól hívják őt Lorettának – agresszív politikai ideológiává nőtte ki magát, melynek célja nyilvánvalóan a zűrzavarkeltés, a normalitás felszámolása, idővel, ahogy az minden efféle jakobinus-bolsevik lelkű forradalmi elmebaj esetében bekövetkezik, üldözése.

Ezért nagyszerű, ha igaz a hír – a ballib lakájmédia legalábbis könnyezve toporzékol emiatt –, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Igazságügyi Minisztérium több területet szabályozó rendelettervezete végre felszámolná a „társadalmi nemek tudománya” fedőnevű életellenes agymosást. A közismertebb nevén genderképzés ugyanis nem tudomány, hanem egy szélsőséges, a biológia megmásíthatatlan valóságát tagadó ideológia, mely szerint nincsenek férfiak és nők, hanem mindenki az, aminek érzi magát. Vagyis a személyiségzavart torz emberjogista nézőpontból szemléli.

E veszélyes baromság felszámolása a hírek szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetemet és a Soros-féle janicsárneveldét, a CEU-t érinti. Az áltudományos ideológiai harc természetesen katedrákat, tehát zsíros állásokat is jelent, így borítékolható a jajveszékelés – divatos belpesti kifejezéssel – kimaxolása. Nekünk azonban nincs más dolgunk, mint kényelmesen hátradőlni, és élvezettel hallgatni a ballib kínt, újfent, lehetőleg minél gyakrabban idézve magunkban Tóta W. Árpád magyar- és keresztényellenes gyűlöletpropagandistát: „oly édesek a könnyeik!”