A Jogtudományi Intézet titkai
A Magyar Tudományos Akadémia és a politikai elfogultság – a Jogtudományi Intézet titkai.A Magyar Tudományos Akadémia és a politikai elfogultság – a Jogtudományi Intézet titkai
1. Miközben a Magyar Tudományos Akadémia a függetlenségéért és a szakmai hitelességéért folytat küzdelmet, az MTA Jogtudományi Intézete valóságos ellenzéki kerekasztalt hozott össze;
2. A tét nemcsak a pénz, hanem az intézményi befolyás is lehet. A Jogtudományi Intézet Igazgatója igyekezett 2015-ben egy olyan közösséget szervezni egy a magyar jogrendszer állapotáról szóló konferencián, amely gyakorlatilag az állam valamennyi fontos szegmensét érintette. A végeredmény ugyanakkor egyértelmű, a Soros-hálózat ügynökeinek munkássága a Jogtudományi Intézet törekvéseire is rányomja a bélyegét.
3. Jakab Andrást – aki például a házasság férfi és nő közötti alkotmányos meghatározását is kritizálja – egyfajta sértett tudósként írják le forrásaink, neve több ellenzéki fórum, így az Eötvös Csoport és a Szalay Kör környékén is felbukkant már. Az általa szervezett konferencián felbukkant Majtényi László fia, a CEU több oktatója és Hack Péter volt SZDSZ-es politikus is.
4. Mindeközben Darák Péterről, a Kúria elnökéről egyre több érdekes információ derül ki, 2014-ben például Bánáti Jánost, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét tüntette ki.
1. A kezdetek
A magyar jogrendszer állapotáról tartottak konferenciát 2015. október 14–16. között a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetben.
A tanulmány, amelyet három napon keresztül elemeztek, meglehetősen lesújtó képet fest a jogalkotásról és a kormányzatról. A 962 oldalas dolgozat szerkesztői Jakab András, a Jogtudományi Intézet igazgatója és Gajduschek György voltak, akik az előszó keretében megköszönik Pap András Lászlónak (CEU), Fleck Zoltánnak (galamus.hu), Somody Bernadette-nek (Eötvös Károly Intézet), és Majtényi Balázsnak (Fundamentum) az áldozatos (és nyilván elfogulatlan) munkájukat.
Néhány jellemző (súlyos) mondat a kötetből:
- normaalkotást többnyire a politikai akaratátvitel instrumentumaként használó Orbán-rendszer törvényei, más jogszabályai rendszeresen egyénre, vállalatra és intézményre szólóan próbálják megvalósítani a központi akaratot.
- a kétharmados hatalom közvetlenül főként nem a tartalmi demokráciaigénnyel, hanem a hagyományos joguralom-követelménnyel ütközik.
- a hatályos szabályozás nem nyújt biztosítékot az ügyészség pártatlan és független működésére. A legfőbb ügyész megválasztásának szabályai nem garantálják, hogy az ügyészség külső befolyástól mentesen működjön.
- Magyarországon a fékek es ellensúlyok rendszerének szétzilálása következtében a kormányt kontrollálni hivatott állami szereplők nem vagy elégtelenül látják el a feladataikat.
- a kormány a hatalmat ellenőrizni hivatott intézmények jelentős meggyengítésével a maga számára teremtett cselekvési szabadságot arra használja, hogy a politikai elit és a holdudvarába tartozó kiváltságos csoportok tagjainak jogszabályi eszközökkel, mások rovására vagyoni és gazdasági előnyöket nyújtson.
A munkaanyag szerzői között találjuk továbbá Uitz Renátát, (CEU) Bencze Mátyást, (galamus.hu) Ligeti Miklóst (Transparency International Magyarország), Körtevélyesi Zsoltot (2011-2012 CEU) és Hack Pétert (SZDSZ).
A fentiek alapján azt gondoljuk, hogy bátran kijelenthető, hogy Soros György hálózata és megbízható magyarországi ügynökei rendkívül aktívan sertepertélnek a Tudományos Akadémia háza táján úgy, hogy közben nemrégiben egy olyan közleményt bocsátott ki a Jogtudományi Intézet, amelyben ragaszkodik a tudományos kutatás szabadságához és zavartalanságához, illetve az MTA kutatóintézet-hálózat teljes függetlenségének megtartásához, és kiállnak a Magyar Tudományos Akadémia integritása mellett.
Megjegyzendő, hogy az érintett tanulmány szerzői Jakab András, Lévay Miklós, és Szente Zoltán, Sólyom Lászlóval kiegészülve egy ún. amicus curiae megnevezésű „szakmai állásfoglalást” küldtek 2017. júniusában az Alkotmánybíróságnak, amelyben vehemensen kiállnak a CEU mellett, élesen kritizálva a felsőoktatási törvény vonatkozó módosítását.
Jakab egyébként szemlátomást szívesen részt vett volna a 2011-es alkotmányozási folyamatban, amiből gyakorlatilag végül kimaradt. Akkor az Origo hasábjain magyarázta némileg csalódottan, hogy az új Alaptörvény milyen hiányosságokban szenved. Szerinte az, hogy az Alaptörvény szerint a házasság csak férfi és nő közt lehetséges „megkérdőjelezhető, hogy ez mennyire szerencsés, mert beemeli az egész alkotmányt egy kultúrharcos diskurzusba.”
Fotó: MTI, archív
2. Az igazgató támadásban
Visszatérve a jogrendszerünk „gyászos helyzetére” megállapíthatjuk, hogy a 2015-ös nagy szabású konferencia és a közel 1000 oldalnyi tudományos lelki fröccs sem volt képes a kívánt hatást elérni és a szükséges „érzékenyített” változásokat kieszközölni. Talán ezért is, Jakab András újabb támadásba lendült, és 2016. április 23-án az „ELIT2020 – Hatást, nem hatalmat” című konferencián kifejtette, hogy Magyarországon ugyanúgy „eldurvult a jogállamiság helyzete”, mint Macedóniában.
Jakab szerint egyes államoknak, akiket „alkoholistákhoz” hasonlít, külső, nemzetközi segítségre van szükségük, ilyen lehet a megszállás és a szerződés. De – összegzi – a fenyegetettség érzése jót tesz a regnáló elitnek.
2018 februárjában az index.hu felületén a „Miért nem működik jól a magyar jogrend, és hogyan javíthatjuk meg?” írásában magyarázta el, hogyan működik, ha egy kormány semlegesíti az ellenzéket, hogy megtartsa hatalmát – „oszd-meg-és-uralkodj stratégiájának logikája az, hogy az uralkodó megveszteget politikailag kulcsfontosságú csoportokat, hogy a kihívásokkal szemben így maradhasson hatalomban.”
A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja bírálja továbbá az ún. Lex-CEU-t, amely „nyilvánvalóan alkotmányellenes” szerinte, mint ahogy „az ügyészség a korábbiakhoz hasonlóan átláthatóság és garanciák nélkül működik”, sőt a „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, illetve a Médiatanács (…) látványosan dolgozik a teljes médiaterep kormánypárti gleichschaltolásán, részben a jogi lehetőségek elfogult alkalmazásával” – vallja az elfogulatlan jogtudós.
Munkásságát egyébként a Szalay Kör is elismeri, a mások mellett Bárándy Péter és Karsai Dániel nevével is fémjelzett sokak által balliberálisnak tartott csoportosulás Majtényi László és Lengyel László művei mellett Jakab András Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei című művét is erősen ajánlja a közvélemény figyelmébe.
3. Célpontban az OBH
Az Indexen megjelent cikkében Jakab keményen az OBH-nak és annak vezetőjének feszül, és kijelenti, hogy „a meghirdetett meritokrácia /teljesítmény alapú kiválasztódás/ helyett az OBH egyszemélyi vezetőjével való személyes kapcsolat a meghatározó.” Magyarán Handó Tünde korrupt és a saját embereit helyezi pozícióba.
Jakab, aki egyébként a Sólyom László, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, és Mellár Tamás fémjelezte Eötvös Csoport alapítója is, valamilyen oknál fogva a Kúria működésében nem talált hibát.
Ennek persze az is lehet az oka, hogy a Darák Péter vezette testület és az MTA Jogtudományi Intézete között együttműködési megállapodás jött létre, és sajtóinformációk szerint Darák a tanácsadó testület létrehozására Solt Pál korábbi főbírót és Jakab András alkotmányjogászt, a heidelbergi Max Planck Intézet tudományos munkatársát kérte fel.
Dr. Darák Péternek nem ez az első hasonló lépése, a Kúria elnöke Amicus Curiae emlékérmet adott át 2014-ben dr. Bánáti Jánosnak, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének. Bánátiról köztudott politikai beállítottsága, Gyárfás Tamás védőügyvédje előszeretettel támadja a konzervatív oldalt, ha megteheti.
Bírósági forrásaink szerint minden jel arra utal, hogy nincsenek kimutatható eredményei a fenti folyamatnak, ezek kizárólag a Kúria elnökének nem túl sikeres „magánakciói”.
4. A Tudomás Akadémia Jogtudósai követik az igazgatójukat
Ami az MTA jogtudományi Intézet munkáját illeti, gyakorlatilag sikerült saját magukat ellenzéki szerepbe kormányozniuk. A Jogtudományi Intézet blogján számos kormánykritikus írás jelent meg az elmúlt időszakban, persze a bejegyzések alatt bátran elhelyezésre került, hogy „az írás a szerző véleményét tartalmazza és nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.” De azért persze teret adnak a „józan, elfogulatlan és szakmai kritikának.”
A külföldről finanszírozott civil szervezetek átláthatóságáról szóló jogszabály bírálata kapcsán előadták, hogy szerintük „minden jel arra mutat, hogy a jelenlegi magyar jogalkotó a civil közélet azerbajdzsáni, eritreai, üzbég, illetve orosz állapotát tekinti elérendő célnak, és ehhez mérten döntött az ott már bevett eszközök hazai meghonosításáról.
A migrációs jogalkotás, illetve az idegenrendészeti őrizet meghonosítása kapcsán pedig az egyik iromány szerint a „tervezet egyértelműen ellentétes az EJEB esetjogával és a vele összhangban lévő uniós irányelvekkel.”
2017. május 9-én Autonómia a közjogtudományban címmel az MTA TK Jogtudományi Intézetében kerekasztal-beszélgetést rendeztek, ahol újra előkerült a civileket ért támadások kérdésköre és a tudományos élet szabadságának korlátozása. Egy virágnyelven megfogalmazott idézetből azt is megtudhattuk, hogy „Az állam ugyan törekszik az egyetemek működését hatalma alá vonni, de a doktori kalapot a király fejére is az egyetem helyezi”.