„A keresztény vértanúk ma többen vannak, mint az egyház első századaiban. Ez korunk legnagyobb és legelhallgatottabb emberi jogi válsága. A mindenki másért aggódó liberális jogvédőknek üzenem: ébresztő!” (Azbej Tristan)

Hirdetés
Fotó: MTI/AP/Sunday Alamba
A Szent Ferenc-templomban őrködik egy katona 2022. június 6-án, miután az előző nap ismeretlen tettesek megtámadták a pünkösd vasárnapi misére összegyűlt hívőket a dél-nigériai Ondo államban fekvő Owo katolikus templomában. A térség képviselői szerint a támadók több mint ötven embert megöltek, a vezető papot pedig elrabolták

A hír döbbenetes: Nigéria délnyugati részén, Ondo szövetségi államban szélsőséges iszlamisták legalább ötven katolikust öltek meg egy templomban. A merényletet feltehetően a Boko Haram nevű terrorista szervezet követte el. Magyarország kormánya tízmillió forintos gyorssegélyt küldött a megtámadott egyházközösségnek. De vajon az USA és az Európai Unió mit kíván tenni? Avagy valóban a térdelést kifütyülő magyar gyerekekre kell haragudnia a világnak?

Érthető közöny

Nigériában, melynek jelmondata „Egység és Hit, Béke és Haladás”, 2015 és 2020 között mintegy 12 ezer keresztényt öltek meg a hitük miatt. A világ mégsem tesz semmit. Az Amerikai Egyesült Államok nem követel eljárást az ENSZ-ben, az Európai Unió nem kíván szankcionálni, s úgy általánosságban elmondható, hogy a nagyhatalmak semmit sem tesznek az afrikai országban történő hihetetlen méretű egyházüldözés visszaszorítására. A látszólagosan érthetetlen közöny azonnal érthetővé válik, ha egy kicsit is utánanézünk a dolgoknak. 200 milliós lakosságával Nigéria Afrika legnépesebb országa, emellett a fekete kontinens legnagyobb gazdaságával rendelkező középhatalom, valamint feltörekvő globális hatalom.

Ami pedig igazán számít: fő bevételi forrása a kőolaj. Olyannyira, hogy OPEC-tagállam, s a kitermelés mellett a feldolgozás is fő profiljai közé tartozik, amely főként a műtrágyagyártásban és a járműiparban ér el jelentős mértéket. 

Korábban írtuk

Nem kell túlságosan nagy szaktekintélynek lenni ahhoz, hogy rájöjjünk, az orosz-ukrán háború miatt akadozó források mennyire felértékelik Nigériát. Tegyük hozzá ehhez, hogy az ország ónércben, titániumban és vanádiumban is rendkívül gazdag. S ha mindez még nem lenne elég, a Földön szinte csak itt fordul elő nagyobb mennyiségben a kolumbit érc, amiből a különleges hővezető tulajdonságú nióbiumot állítják elő. A kolumbit szinte egyedüli felvásárlója az USA, hiszen a nióbium elengedhetetlen kelléke az amerikai űrkutatásnak, de a gépjárműelektronikában is használatos, sőt szívritmus-szabályzók sem készülhetnek nélküle. 

A megvásárolható emberség ára

Ugye, így már érthető, hogy miért nem harsognak a szalagcímek egy-két napnál tovább akár egy tömeges mészárlás után sem? A művelt nyugat altruizmusa egész egyszerűen lefizethető, pénzért megvásárolható. S ha olyan anomáliával találkozik, amelynek nincs piaci értéke, de veszélyezteti valamely bevételi forrását, akkor azonnal felesleges moralizálásba kezd. Mint például a Puskás Arénában a térdeplő angol válogatottat kifütyülő gyerekközösség esetében, akik valószínűleg maguk sem voltak tudatában annak, hogy néhány szünet előtti vizsga közepette, a vakáció előszobájában  világhatalmi tényezőkké váltak; annak bizonyítékai lettek, hogy a normális gondolkodás a jelenlegi kormánypárti szavazók elöregedése után is megőrzi kontinuitását. Ez pedig mind az USA, mind az EU számára fenyegetést jelent.   

Egy biztos: a terroristák által pünkösd szent ünnepén tömegesen lemészárolt katolikus hívekért sem térdelni, sem színes szalagokat viselni nem fog a kutya se. Esetleg néhány liberális lap vagy politikus megjegyzi majd, hogy a kormány miért csak tízmillió forinttal segítette az egyházközösséget, dacára annak, hogy ők egy fillért se küldtek. Na, de hát ezt megszoktuk, ezzel nem érne túl nagy meglepetés minket. Azt pedig mi magunk is néma közönnyel viseljük, hogy az Európai Parlament és az Egyesült Nemzetek Szervezete nem hív össze rendkívüli közgyűlést, nem hoz szankciókat Nigéria ellen, és nem követeli a békefenntartók azonnali bemasírozását az országba, hogy oda is importálva legyen a Pax Americanum. Mert hát minek? Ott van az már az amerikai olajcégek és a NASA képviseletében. Ez a megvásárolható emberség ára.

A vértanúk száma sokasodni fog

Természetesen a Nigériában történt (és folyamatosan történő) gyalázatot nem lehet összehasonlítani a szomszédunkban zajló háborúval. De tény, hogy egy globális energiakatasztrófa küszöbén állunk. S ha a dolgok nem konszolidálódnak mihamarább, olyan méretű válságsorozattal szembesülhetünk, ami nem fordult még elő az emberiség írott történelmében. És mivel a fosszilis energiahordozók sosem látott mértékű felértékelődésének idejében vagyunk, a nagyhatalmaknak kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy néhány tucat (avagy 12 ezer) vértanú kiömlött vére megingassa a gazdaságot. De ha már itt tartunk, tegyük fel magunknak a kérdést: ha tudnánk, hogy amennyiben Nigériát bojkott alá vesszük, az eddiginél is nagyobb mértékű drágulás következik be, vajon akkor is a szankciók mellett szavaznánk?

A történészek pontosan tudják, hogy egy folyamatban lévő történést igen nehéz megítélni. Annak vizsgálatához szükség van a létező legtöbb nézőpont kiértékelésére, a tanúk meghallgatására, az események pártatlan vizsgálatára, s az esetleges felelősök felkutatására, illetve felelősségre vonására. Még ezek után is el kell telnie néhány évnek, évtizednek, amíg kellő távolságból tudunk visszatekinteni egy-egy háborús, gazdasági vagy diplomáciai konfliktusra. Ami például most Ukrajnában folyik, az mindkét harcoló fél részéről propagandisztikus eszközökkel, ideológiai támasszal van megindokolva. És ez még akkor is igaz, ha az egyik fél területszerző, míg a másik honvédő háborút folytat. Maga a háború léte ugyanis lenullázott minden előzményt (mint például a magyarokat és az oroszokat 2014-től ért bántalmazások), és csak a „most”-ra helyezi a hangsúlyt. Sajnos, hogy így van, de így van.

***

Nigéria keresztényei pedig most megtapasztalhatják, amit nemzetőrökként, pesti srácokként, vagy harcoló munkásokként mi már megtapasztaltunk 1956-ban. 2022-ben Nigéria lett Budapest és Ukrajna lett Szuez.        

Teljesen biztos vagyok benne, hogy Nigériában katolikus hívek tízezrei, világszerte pedig százezrei fogják az életüket adni Krisztusba vetett hitükért az elkövetkezendő néhány évben. 

Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, kegyelmezz nekünk!

Uram, irgalmazz nekünk!