A koronavírus-járvány ellenére alig csökkent a hazai áramfogyasztás
A járvány egyik következményeként azt láthatjuk, hogy a globális villamosenergia-fogyasztás az idei év első negyedévében 2,5 százalékkal csökkent, miközben azokban az országokban, ahol nagyon szigorú intézkedéseket hoztak, ez az arány a 20 százalékot is meghaladhatta annak hatására, hogy a háztartási áramfogyasztás növekedése nem tudta kompenzálni az ipar és a kereskedelmi szolgáltatások igénycsökkenését. Ezzel szemben Magyarországon március végéig növekedett a fogyasztás, áprilisban mintegy 9 százalékkal csökkent ugyan, de összességében az idei év első négy hónapjában csak minimális a csökkenés az előző év hasonló időszakához képest.
A MAVIR adatai szerint az idei év első négy hónapjában bruttó 15,43 TWh villamos energiát fogyasztottunk, szemben az előző év hasonló időszakában mért 15,48 TWh értékével. Ez a csökkenés csak minimális, 0,35 százalékos. Fontos hozzátenni azonban azt is, hogy a háztartási naperőművek adatai közvetlenül nem jelennek meg a rendszeradatok között.
Forrásadat: MAVIR
A háztartási naperőművek beépített kapacitása 2019 végére elérte a 461 MW értéket. Ebből az következik, hogy a valós, összes fogyasztás még nagyobb lehetett, ami végeredményben akár azt is jelentheti, hogy idén január és április között nemhogy csökkent volna, hanem – a gyárak részleges vagy teljes leállása ellenére – minimálisan növekedhetett is a fogyasztás! A magyar gazdaság és az ipari termelés fokozatos újraindulásával a hazai villamosenergia-fogyasztás még inkább növekedni fog, ezért is nagyon fontos, hogy a hazai ellátás minden időpillanatban stabil legyen.
Az adatokat vizsgálva megállapítható, hogy az import villamos energia mennyisége ezen időszakban kismértékben csökkent, köszönhetően annak, hogy az éjjel-nappal, télen-nyáron termelni képes Paksi Atomerőmű mellett, a hazai naperőművek a növekvő kapacitásaik révén egyre többet táplálnak be a hazai hálózatba. Nettó termelési adatok alapján az idei év első négy hónapjában a négy üzemelő paksi blokk biztosította a hazai termelés közel felét, a naperőművek pedig 4,5 százalékkal részesültek a termelésből.
Utóbbi esetben azonban feltétlenül meg kell említeni, hogy amíg a Paksi Atomerőmű folyamatosan képes termelni, addig a naperőművek termelése napszaktól és időjárástól függően állandóan változik, ami megmutatkozik abban is, hogy január és április között e megújuló energiaforrás teljesítménye a nettó adatok alapján 0 és 969 MW között, folyamatosan változott.
Forrásadat: MAVIR
Az ábrán is jól látható: a naperőművek teljesítménye a január és április közötti negyedórás időszakok közel 50 százalékában 0 MW volt. A 800 és 969 MW közötti értéket pedig csak a negyedórás időszakok mintegy 4,6 százalékában érték el. Ebből is egyértelműen kitűnik a tény, hogy a villamosenergia-rendszerben feltétlenül szükség van alaperőművekre, amelyek akkor is képesek termelni, ha például nem süt a nap, vagy alig fúj a szél.
Mindezek miatt egyértelmű, hogy a hazai atomellenes szervezetek és támogatóik a választópolgárokat szándékosan tévesztik meg akkor, amikor arról beszélnek, hogy egyes napos időszakokban a hazai naperőművek teljesítménye már eléri a két paksi blokk teljesítményét. Ugyanis az időjárásfüggő megújulók esetében nem a beépített és a pillanatnyi teljesítmény a mérvadó, hanem az, hogy mennyi villamos energiát képesek valójában megtermelni egy adott időszakban. Az emberek akkor is szeretnének áramot használni, amikor éjszaka, szélcsendes vagy éppen felhős idő van. Ezért nélkülözhetetlenek az alaperőművek!
A naperőművek teljesítményét nem lehet összehasonlítani egy atomerőmű teljesítményével, azaz 1 megawatt naperőművi kapacitás nem egyenlő 1 megawatt atomerőművi kapacitással. Nézzünk egy kiváló példát: a két új paksi blokk 2400 megawatt kapacitása révén, éves szinten mintegy 19 terawattóra villamos energiát termel majd. Ezzel szemben, összességében 2400 megawattnyi naperőmű – a hazai adottságokat figyelembe véve – átlagosan legfeljebb 2,5 terawattóra villamos energiát tudna előállítani! Ez töredéke a Paks II. Atomerőmű termelésének…
Magyarországon a súlyos ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatokat hordozó import villamosenergia-szükséglet minimalizálására van szükség, amihez a Paks II. Atomerőmű mihamarabbi megépítése, valamint a naperőművek további jelentős fejlesztése szükséges. Emellett további (alap)erőművi kapacitások létesítésére is szükség lesz. Fontos, hogy mindez úgy valósuljon meg, hogy – a gazdasági lehetőségeket figyelembe véve – növelni lehessen a nemzeti tulajdont.
a szerző atomenergetikai szakértő
az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője
