A Mekk mester Kunetz

Miniszteri utasításra dr. Kollár Lajos főtanácsadó levelet küldött az egészségügyi szakmai kollégiumok vezetőinek, amelyben többek között abban kéri a segítségüket, sőt konkrét javaslataikat, hogy a saját ellátási területükön belül például hány fekvő- és járóbeteg intézményt tartanak szükségesnek. Dr. Kásler Miklós azért igényli a szakmai véleményeket, hogy a több mint egy esztendeje elindult, Az egészségügyi rendszer átalakításának hosszú távú tervezése nevet viselő folyamat véglegesítése előtt, amennyiben felmerülnek újabb célok és igények, még beépíthessék ezeket a hazai gyógyítás történelmi léptékű reformjának forgatókönyvébe. 

A csütörtökön postázott levél – noha nem kollégiumi tag, sőt még csak kórházban sem dolgozik – mégis eljutott az egyik ellenzéki megmondóember, Kunetz Zsombor – női megfelelője Lantos Gabriella – önjelölt egészségügyi szakértő kezeihez is, aki Mekk  mesteri erényeit fitogtatva a következő véleményt tette közzé: 

„Teljesen mindegy, hogy egy adott régió, kistérség milyen igényekkel tud működni, majd eldönti Magyarország mindenkori legalkalmatlanabb minisztere azon szakmai kollégiumok segítségével, amelyek vezető tagjait ő maga nevezte ki.” Néhány hasonlóan veretes mondat után pedig még azt is leszögezi: „nem szakmai alapon, hanem ötletszerűen, az igényeket nem ismerve a kialakult mutyik mentén teszik meg.”

A szemernyi szakmaiságot sem, helyette csak zsigeri gyűlöletet tükröző véleménynek fikarcnyi igazságtartalma sincs a következők miatt.

A szakmai kollégiumok száma az orvosszakmáknak megfelelően országos szinten hatvannégy. Egy-egy testületet öt elismert szakember alkot, vezetőiket a mindenkori miniszter nevezi ki, hiszen a kollégiumok közvetlenül a tárcavezető tanácsadó testületei. Nemcsak Kásler-, de egyben egészségügy-ellenes is lenne, ha például Korózs Lajos, Kunetz Zsombor, Komáromi Zoltán, vagy éppen Lantos Gabriella mondaná meg, nevezné ki azokat a tekintélyeket, akik a polgári kormány miniszterét látnák el jó (?) tanácsokkal. Jaj annak a miniszternek és annak az egészségügynek!

Ugyancsak Kunetz erősen fékezett képességeire vall az a rosszindulat szülte rágalmazás is, amely szerint „a kialakult mutyik mentén” intézi majd Kásler és csapata a dolgokat. Embert próbáló és időigényes feladat lenne egyszerre 64 más-más egyénre szabott, amolyan bratyi-kapcsolatot kiépíteni és fenntartani, sőt ennél többet is, hiszen a kollégiumokban összesen 320 szakember dolgozik, vagyis akkor ez már 320 mutyit jelentene.

És ezen a ponton az aljaskodás már nemcsak Káslernek meg Orbánnak szól, hanem kazánfűtőtől az orvosigazgatóig valamennyi egészségügyi dolgozónak.

Honnan veszi a bátorságot, a felhatalmazást és a mindenki felett álló, ugyanakkor nyomokban sem fellelhető szakmai hozzáértést, amivel bírálja, sőt mint Kunhalmi Ágnes a stúdióajtót, két lábbal tiporja a magyar egészségügyet? Különösen pedig azokat a vezetőit, akik nálánál képzettségben, emberségben, bajtársiasságban (Kunetz egyszer mentős is volt), főként pedig beosztásban jócskán feljebb jutottak, vele ellentétben vitték is valamire. 

Olykor, amikor például a Honvédkórház sürgősségi osztályát egy közönséges vágóhíddal azonosította, még a Gyurcsány–Dobrev-páros nagytudású háziorvosán, Komáromi Zoltánon, meg a Pálinkás-féle, nő létére néha bizony alpári stílusban megnyilvánuló Lantos Gabriellán vagy Bangónén is messze túltett a blogdoki. Igen, mert 2011-ben annyira megvilágosodott, hogy azóta szakértőként mutatja be magát és vezeti oldalát ahelyett, hogy hűen az orvosi esküjéhez például gyógyítana, vagy legalább mentőzne. Amit szabadúszó orvosként nem tehetne, azt úgy gondolja, önjelölt szakértőként minden további nélkül megteheti, és annak ellenére kotnyeleskedhet a hazai egészségügyben, hogy dolga vagy felelőssége lenne benne. Olyannyira, hogy az oxyológusi szakvizsgáját is többéves pihentetés után újította meg, míg sürgősségi szakvizsgája a mai napig nincsen, noha a Honvédkórház sürgősségi osztályát vágóhídnak minősítette. (Orvosi kamara hivatalos jegyzéke.) 

A kerítésen kívülről kiabál befelé mint a lagziból kizavart részeg ember, miközben teljes erőből gyalázza az egészségügyet. Kunetz mindent jobban lát, mindenhez jobban ért, mindenre van megoldása, mindenkinél okosabb, végül mindenkinél rátermettebb, még a miniszternél is, legyen szó sürgősségi ellátásról, onkológiáról, sebészetről, vagy akár  fogászatról. Ugyanakkor, ha létezik egyáltalán tudományos munkássága, elismertsége, szakmai sikere, publikációi, akkor azokat csak nagy titokban, láthatatlan módon, a nyilvánosság elől elzárt körülmények között érhette el. 

Akkor mi alapján, milyen munícióval és mit szakért ez a jóember? Amit tudhatunk róla, az nagyfokú rosszindulatról, kishitűségről, irigységről és talán szemernyi szakmaiságról árulkodik. Leginkább olyan – Komáromi Zoltán és Lantos Gabriella tálentumokhoz hasonlóan –, mint a Kádár-rezsimben azok a szimpla irigykedők, akik az akkori pártlapban, a Népszabadságban jelentették fel politikai alapon a náluk talpraesettebbeket. 

A Demokrata kérdésére Kásler Miklós miniszter úr a fentiekre úgy reagált, hogy akkor követett volna el hibát, ha nem kéri ki a kollégiumok véleményét, hiszen náluk jobban senki sem ismeri a képviselt régiók igényeit, amelyeket a tárca, ahogy eddig, ezután is maximálisan igyekszik figyelembe venni és beépíteni költségoldalon is a hazai egészségügy történelminek nevezhető átalakítása során.

Ugyanakkor szó sincs rendelők vagy kórházak bezárásáról a javaslatkérő körlevél kapcsán, mondta a miniszter, ez megint csak az ellenzék hazug viselkedésének a része. Tehát amit állítanak, nem igaz.

Egyesek tehetetlen vergődését, irigységét, gyűlölködéseit, ha bántóak és igaztalanok is – az egészségügyben elért sikerek tükrében is – Kásler Miklós szánja, de foglalkozni is velük egyetlen mondat erejéig hajlandó, amely latinul így szól: „Parturiunt montes, nascetur ridiculus mus”, vagyis „Vajúdnak a hegyek: nevetséges kisegér születik”.