A nagy találkozások hónapja

A Le Figaro tekintélyes francia konzervatív lap Trócsányi László igazságügyminiszterrel közölt interjút Európának szüksége van Magyarországra és Magyarországnak szüksége van Európára címmel. A beszélgetésben Trócsányi kifejti: meg kívánja akadályozni, hogy a nyugati és keleti tagországok között hatalmas hasadás keletkezzen. A Fidesz EP-listáját vezető miniszter, professzor azt a közép-európai pozíciót és álláspontot támogatja, amely szerint az erős Európának erős tagállamokra kell épülnie. Az interjúban arra a kérdésre, hogy miért vállalta el egy ilyen kritikus időszakban (a Fidesz és a Néppárt közötti konfliktus idején) ezt a szerepet, azt felelte: már alkotmánybíró korában megtanulta a konfrontatív helyzetek, az uniós és nemzetállami hatáskörök kapcsán fölmerülő kérdések kezelését. Ahogy a beszélgetésből is kitűnik, Trócsányi felfogásában a tárgyalás, a diplomáciai eszközök kapnak szerepet.

A Secolo Trentino olasz újság részletes cikket közölt, amely szerint a kilencvenes években Soros György sok százmilliós jövedelemre tett szert be az olasz líra 1992 utáni, előre megtervezett leértékelése nyomán, ami a cikk összegzése alapján egy Olaszország elleni gazdasági és politikai akció volt. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy Soros az utóbbi időben látványos érdeklődést mutat a kriptovaluta-biznisz irányában, sőt az írás az 1992-es „fekete szerdát”, a brit front és olasz líra elleni Soros-támadások gyakorlatát röviden össze is veti a bitcoin kriptovalutára építő üzleti ügyeskedésekkel. A „fekete szerda” akkor az európai pénzügyek, az unió jogelődjének számító EGK „egyik legnehezebb pillanata volt”, s a nemzeti valutákat sújtó gazdasági válság annyira súlyos volt, hogy az EMS-ből (Európai Monetáris Rendszer) való kilépéshez vezetett. A cikk alapján mindebben megvolt Soros szerepe, még akkor is, ha a Bank of England eleve nem volt hajlandó kamatlábat emelni más EMS-országok kamatszintjei és Olaszország magas államháztartási hiánya miatt.

Heinz-Christian Strache, Ausztria alkancellárja és Harald Vilimsky FPÖ-s EU-csúcsjelölt érkezik Budapestre Orbán Viktor magyar miniszterelnök meghívására május 6-án, hétfőn. A magas szintű politikusi látogatás kapcsán a Heute című osztrák lap online kiadásának rövid beszámolója megjegyzi, hogy május 2-án esedékes az olasz Lega párt vezetőjének, Matteo Salvini belügyminiszternek, kormányfőhelyettesnek a budapesti látogatása is. (Az a cikk megjelenése óta megtörtént.) A Salvini-találkozó kapcsán az Il Giornale című lap idézi magát a belügyminisztert is, aki közösségi oldalán lelkesen harangozta be a találkozót: „Holnap találkozom Orbánnal Magyarországon, hogy egy másik Európát építsünk, amely ellenőrzi a határokat és megvédi a kultúránkat.”

A Die Presse osztrák lap online kiadása Trump május 13-án fogadja Orbánt a Fehér Házban címmel közölt magyarázó beszámolót, megjegyezve, hogy a találkozón az energiabiztonságról, a védelmi együttműködésről és a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalnak majd. A cikk szerint a Magyarország és Egyesült Államok közötti kapcsolat összetett, és 2010 óta a jobboldali Orbán-kormányt – elsősorban Obama elnök adminisztrációja idején – az amerikai diplomaták rendszeresen bírálták a nyilvánosságban, a 2017 óta regnáló Trump-vezetése azonban tudatosan visszafogottabb volt e téren.

Az írás eredetileg a Tűzfalcsoport blogján jelent meg, azt erre a linkre kattintva érhetik el.