A románoknak Bartókra fáj a foguk
Egy feneketlen bendő felfalta Erdély materiális javait. Most a szellemieken a sor. Hunyadi János után Bartók Béla került a célkeresztbe.
Nadia Sofokleous nagyváradi születésű zenész, aki a neve alapján leginkább románként azonosítható, bár egy bejegyzésében utalást tesz arra, hogy vannak magyar gyökerei. A jelek azonban arra engednek következtetni, hogy az erdélyi vagy partiumi magyarokhoz legfeljebb annyi köze van, hogy néhány napja alaposan próbára tette a Romániához csatolt magyar nemzetrész béketűrését, amikor felvetette, hogy Bartók Béla ugyanannyira tekinthető románnak, mint magyarnak.
Ezt azzal támasztotta alá, hogy Bartók a Temes vármegyei Nagyszentmiklóson, azaz a mai Románia területén született.
A hölgy azonban megfeledkezett arról, hogy Bartók Béla születése idején még Románia is alig harminc éve létezett. A lakosság egy jelentős része inkább a ruszinokhoz, mint a románokhoz állt közel, Erdély megszerzése pedig akkor még szóba sem kerülhetett.
De hagyjuk is a történelmi faktumok felemlegetését, az sosem vezetett semmire a románokkal szembeni vitákban. Sokkal fontosabb, hogy tisztázzuk a jövőre vonatkozó kérdéseket és segítsünk keleti szomszédjainknak abban, hogy utat találjanak magunknak a jobb önismerethez!
Tehát! Megkapták Erdélyt, a hegyeinket, erdőinket, bányáinkat, a magyar és szász kastélyokat, polgárvárosokat, nemesi uradalmakat, fejlet vasúthálózatot, a műemlékeinket, mintagazdaságokat, egyetemeket, kaszárnyákat. Mindezt ingyen, mégsem élnek jobban. A „bezzegrománia” délibábja ugyanis csak egy politikai termék, amelyet a magyarországi ellenzék és az őket segítő sajtó talált ki. A valósághoz semmi köze.
A kérdés tehát az, hogy amennyiben a materiális javak megkaparintása után nem lettek gazdagabbak, miért gondolják azt, hogy a magyar szellemi értékek ellopása után műveltebbek lesznek?
Esetleg adjuk át Arany Jánost is? Egy kis Adyhoz mit szólnának? Bolyai Farkas és János, így, egyben a kettő maradhat? Lugosi Béla és Janovics Jenő nem kéne? Ezen szellemóriások birtokában kevesebb lenne az analfabéta Romániában? Ne feledjük, hogy Románia az az ország, ahol nemrég még volt olyan megye, ahol egyetlen könyvesbolt sem működött.
Biztosíthatom őket, hogy ez nem segít. Mármint a lopás.
A kultúrát építeni kell, mint egy kastélyt vagy egy várost. Kezdjék, mondjuk, könyvtárak és könyvesboltok alapításával. Lépésről lépésre. Mi is így kezdtük. Néhány ezer éve. Kár kapkodni, az sosem segít.
Illetve gondoljanak bele: nemrég megpróbálták ellopni Hunyadi Jánost is – azaz még mindig próbálják. Segített egy magyar hős eltulajdonítása a román katonák bátorságán? Nem igazán. Néhány napja román zsoldosok százai adták meg magukat a kongói lázadók fenyegetéseitől megrettenve. Na, ugye! Ez ugyanígy működik a kultúra tekintetében is.
Mi a magunk részéről azt javasoljuk a románoknak, hogy forgassák serényen azokat a könyvritkaságokat, amelyeket a Batthyáneum ellopásával birtokba vettek. A levéltári anyagok, középkori iratok tanulmányozása is hatalmas szellemi kalandokat tartogatna számukra. És hallgassák Bartókot, aki gyűjtött román népzenét is. Kicsit mélyedjenek el a magyar kultúrában, fürösszék meg benne magukat.
Illetve a legfontosabb: tanulgassanak magyarul! Ha a világ úgy fordul egy nap, ahogy mi spekulálunk, szükségük lesz arra, hogy szót értsenek a magyarokkal.
